Hosszú cikket közölt szerdán a Telex az egyesült ellenzék szociálpolitikai terveiről, amely több olyan elemet is nyilvánosságra hozott, amelyek az ellenzéki program sarokkövei lesznek. Bár néhány esetben nem derülnek ki konkrétumok az elképzeléseken túl, az kirajzolódni látszik, hogy hova helyezné a fókuszt az ellenzék, amely úgy nyitna a legalsó társadalmi osztályok felé, hogy közben megtartaná a családpolitikai támogatásokat és a rezsicsökkentést is, adót viszont nem emelne. A pártszövetség szociális és esélyegyenlőségi programfelelőse az LMP társelnöke, a szociálpolitikus végzettségű, szakmai múlttal is bíró Kanász-Nagy Máté lesz.
Egy kormányváltás esetén teljesen új alapokra kell helyezzük a társadalompolitikát. A mi alapvetésünk az, hogy senki ne éljen a létminimum alatt, ehhez megnéztük mire van szükség, és a legegyszerűbben úgy lehet elérni, hogy bevezetünk egy garantált minimumjövedelem programot, ezt neveztük el szociális minimumnak
– nyilatkozta a lapnak az LMP politikusa.
A Telex cikkéből kiderül, hogy az ellenzék szociális programja nem sínylette meg azt, hogy nagy meglepetésre Márki-Zay Péter nyerte meg az előválasztást, és lett az ellenzék miniszterelnök-jelöltje. Bár ez a fordulat azt eredményezte, hogy több területen is több hónapnyi szakpolitikai egyeztetés eredménye landolt a kukában, a szociálpolitikára ez nem volt igaz, apróbb módosításokkal ugyan, de hamar meg tudtak állapodni a felek, a véglegesítéssel viszont meg kellett várni a többi terület végleges programját is, hogy ezeket az utolsó fázisban össze tudják hangolni.
Az így elkészült tervezet főbb pontjai a következők:
- Duplájára emelnék a családi pótlékot.
- Bevezetnék a már említett szociális minimum intézményét, egy új, pénzbeli ellátást, ami az első országos garantált minimumjövedelem-program lenne.
- A települési támogatásokat és az önkormányzati segélyezést kiterjesztenék.
- A meglévő bérlakásállomány felújításába is belekezdenének, panel- és gangfelújítási program is indulna, és szociális bérlakások építésére is van ígéret.
- A lakásügynökségeket támogatnák, a magántulajdonosokat arra ösztönöznék, hogy ezeken keresztül adják ki az ingatlanjukat.
- Bővítenék a közgyógyellátási keretet, melynek keretében alacsony jövedelműek egészségügyi költségeihez járul hozzá az állam.
- Visszatérne a lakásfenntartási támogatás és az adósságkezelési szolgáltatás is.
- Megemelnék a szociális dolgozók fizetését. Hogy milyen mértékben, az nem derült ki, csak annyit árultak el, hogy jelentősen.
- Több segítség járna különböző célcsoportoknak, például a fogyatékossággal élőknek, kiemelt figyelemmel az ellátottak igényeire, autonómiájukra.
- Utalványrendszert vezetnének be, hogy közvetlenül az érintettekhez kerüljön a szolgáltatások finanszírozása.
- Nagyobb figyelmet fordítanának az esélyegyenlőségi kérdésekre, a női egyenjogúságra.
- Gyerekszületés után 2 hónapos pótszabadságot biztosítanának az apáknak. Ezt csak az édesapa vehetné igénybe, aki ha nem akar élni a kéthavi fizetett szabadság lehetőségével, elúszik a pénz.
A szociális minimumnak elnevezett juttatás bevezetése százmilliárdos költségvetési tételt jelent, viszont azonnal kiemel kétmillió magyar állampolgárt a szegénységből – olvasható a Telex cikkében.
A programalkotó szakpolitikusok szerint a szociális jövedelem tervezett bevezetése évi százmilliárdos költséggel járna. A kérdés az, miből lesz rá pénz, ha a miniszterelnök-jelölt semmilyen adóemelést nem támogat. Márki-Zay Péter ugyanis elfogadtatta az ellenzéki pártokkal, hogy a program nem tartalmazhat adóemelést – így több kulcsos adó sem lesz, pedig még Márki-Zay egyik legfőbb támasza, Bod Péter Ákos is azt mondta, a szakértői csapatában is az volt az uralkodó nézet, hogy több adókulcs kell. A jelölt erről viszont hallani sem akar, még a legvagyonosabb réteg esetében sem.
Hiába vagyok én zöld-baloldali, ez a program nem lesz az. Ez egy kompromisszum, ráadásul egy jó kompromisszum szerintem
– értékelte végül a program felelőse, Kanász-Nagy Máté az elkészült tervezetet.
