A legfőbb ügyészt Szabó Tímea, a Párbeszéd frakcióvezetője arról kérdezte, saját megítélése szerint milyen személyes felelősség terheli a korrupciós helyzet romlásáért. Az ellenzéki politikus egy friss kutatást idézett, amely szerint Magyarország már az Európai Unió második legkorruptabb országa, ami szerinte nem meglepő, elég a Schadl-Völner-Varga botrányra gondolni.
Az állam egyes vezetői pénzért adják veszik az egyetemi vizsgákat, a diplomákat, félemlítenek meg bírókat.
Szabó Tímea arra is választ várt, mit tesz Polt Péter azért, hogy csökkenjen Magyarországon a korrupció.
Milyen következménye lesz a Schadl-Völner-Varga botránynak?
Polt Péter válaszolt, bár jelezte, szerinte nem kellett volna, mert a saját személyes felelősségéről véleményt alkotni nem tartozik a feladatkörébe. Azt írta, amire Szabó Tímea utal (a Transparency International Korrupció Érzékelési Indexe) csak egy bizonytalan percepciós mutató, ami nem tükrözi az objektív valóságot.
Úgy vélte, a tények, adatok azt igazolják, hogy az általa vezetett ügyészség igenis elkötelezett harcot folytat a korrupció ellen. A legfőbb ügyész egyik példaként azt hozta, hogy
az elmúlt megközelítőleg hat évben több országgyűlési képviselővel szemben került sor korrupciós bűncselekmény miatt büntetőeljárás lefolytatására, mint a rendszerváltást követő huszonöt évben.
Szerinte a Schadl–Völner–ügy is éppen ezt igazolja. Azt egyáltalán nem, hogy azt a Párbeszéd frakcióvezetője kiterjesztette az igazságügy-miniszterre is, ahogy az is csak Szabó Tímea percepciója, hogy állami vezetők egyetemi vizsgákat, diplomákat pénzért adtak volna.
A sajtóban közzétett nyomozati iratokban nem merült fel arra sem adat,
hogy állami vezetők bírókat kívántak megfélemlíteni
– tette hozzá Polt Péter.
Közben a Népszavának Vasvári Csaba a Fővárosi Törvényszék büntetőbírája, az Országos Bírói Tanács szóvivője azt mondta, ha az történt, ami a nyomozati iratokból kiderült a Schadl-ügyben, hogy megpróbáltak „kirúgni” egy bírót, akkor az egy példa nélküli belső támadás a bírói integritásra nézve.