Farkas Norbert / 24.hu
Farkas Norbert / 24.hu

Olcsóbb behozni a húst Barcelonából, mint a Bácskában megtermelni

Nem nagyon érdekelné a magyar közvéleményt, hogy mennyi a sertéslétszám, él-e, hal-e a disznós gazda, ha nem vált volna kampánytémává az infláció, azon belül, hogy „egekbe szökött a sertéshús ára”. A rendszeres fogadkozások ellenére az egykori 10 millióról 2,5 millióra csökkent a sertéslétszám, és lehet, hogy hamarosan már csak 1,5 millió lesz. Amikor az afrikai sertéspestis visszaszorítása érdekében gyorsan és drasztikusan korlátozni kellett volna a vaddisznóállományt, a politikusok vaddisznólobbija legyűrte a kiváló természeti adottságokat kihasználni igyekvő disznólobbit. Riport Bácskából.

Akkor itt most lehúztuk a rolót, és lent is marad

– mondja Felsőszentivánon Kuthi Gyula, aki fiatal kora óta hizlalt disznókat. Pedig megvan a 20 hektár föld, ahol a takarmányt termelik, megvannak az ólak, a tudás, még erő és egészség is lenne – de nem akar minden hízóra 9–10 ezer forintot ráfizetni.

2013-ban 3000 forintba került egy mázsa kukorica, egy kiló élő sertésért átlag 400 forintot adtak, de egy ismerős hentesnek akár 500-ért is el lehetett adni. 2021-ben 8–9000 forintra emelkedett a kukorica mázsánkénti ára, vele nőtt a takarmányba keverendő premix, szója költsége, többet kért az állatorvos is, miközben évi átlagban 367 forintra csökkent az élő sertés kilogrammja.

A lényeg: egy 100 kilós sertés önköltsége 45 ezer forint, de csak 35 ezerért lehet eladni.

Kuthiék tipikus falusi kistermelők. A feleség meséli, hogy amikor 1985-ben összeházasodtak, a lakodalom utáni első útjukon elmentek együtt malacot venni. A férje vagyonőrként dolgozott, ott keveset fizettek, muszáj volt kiegészíteni, hogy felnevelhessék a három fiukat. Mindegyikből diplomás lett: orvos, agrármérnök, közgazdász. Nagyon büszkék rájuk. Egy hektár – egy koca, így írják a nagykönyvek, és ők a 20 hektárjukra 20 anyakocát állítottak be, évente 400–450 hízót adtak le. Voltak jobb évek, voltak rosszabbak – sokáig kiegyensúlyozta egyik a másikat, de ilyen, ami most van, még sohasem volt. A férjnek néhány hónapja maradt a nyugdíjig, a feleségnek 2 éve a „Nők 40” korhatáráig – kész, vége, döntöttek.

Farkas Norbert / 24.hu Kuthi Gyula és felesége

Szintén felhagy a sertéstartással a Baján élő Bercsényi Miklós egyéni vállalkozó, aki 1988 óta hizlal turnusonként több ezer sertést a saját telepén. Húsz éve, mikor nagyon olcsó volt a disznó, de úgy látszott, van azon haszon, csak nem a termelőnél, hanem a kereskedőnél, megharagudott, és vásárolt három húsboltot. Azóta a saját földjein termelt takarmánnyal eteti a saját telepén a saját disznóit. Bérben levágatja őket, majd a saját húsüzemében dolgozza fel, és a saját boltjaiban adja el. Csinált egy komplett kis vertikumot, de ebből most ki kell hagynia a sertéstartást, ha nem akarja, hogy elvigye a többi terület hasznát.

A saját takarmányommal nevelt saját hízóm lapockáját 1050 forintért tudom adni a saját boltomban

– magyarázza. „Ugyanilyen lapocka Barcelonából idejött 800 forintért. 2021-ben januártól decemberig minden nap jobban jártam volna, ha csak a piacon veszek import húst, és azt adom tovább. Nincs annál nagyobb hülyeség, mint hogy megtermelem a 9000 forintért eladható, brutálisan nyereséges kukoricát, és megetetem a durván veszteséges, 370 forintos élősúlyú disznóval. Amióta megy a cirkusz az infláció miatt, az élő sertés eladási ára 370-ről 395-re ment föl, miközben az önköltség maradt 480 forint.  A magyarországi piaci ár alatt 200–300 forinttal tömegével jön be a hús Nyugat-Európából. Ezt az olcsóbb importhúst veszi a kiskereskedelem, de az állami intézmények közkonyhái, a húsfeldolgozók is – mert ez éri meg.”

Farkas Norbert / 24.hu

Jó pénzügyi helyzetben van viszont a nagyüzemi sertéstartással is foglalkozó, mélykúti Búzakalász Szövetkezet. Ennek oka, hogy föladták a saját értékesítést, és beszállítók lettek a Csányi Sándor üzleti birodalmához tartozó Bonafarm-csoportnál. Onnan kapják a tenyészkocákat, a takarmányt, előírják nekik a technológiát, a 650 kocás telepükön évi 7500 sertést hizlalnak, ezen kívül 10 ezer malacot adnak tovább a Bonafarmnak.

Amíg ez nem volt, mondja dr. Sztantics Péter elnök, minden pénteken ment a telefonálás a vágóhidakra: ki, hány darabot és mennyiért venne. Annak adták, aki éppen többet ígért érte. A vágóhíd meg attól vett, aki olcsóbban adta. Napi árral dolgoztak, amikor megszületett a kismalac, még fogalmuk sem volt, kinek és mennyiért tudják majd eladni. Volt, hogy nem fizették ki a disznót, máskor kevesebbnek mérték, vagy jó néhányat elkoboztak, mert azt állították, hogy a farokrágás miatt gennyes a gerinc mellett. Mindig úgy lett, ahogy a vevő akarta. Mióta odakötötték a csónakjukat a Bonafarm nagy hajójához, a nagy cégé a kockázat jelentős része. Most a Bonafarm nyereségét rontja, hogy drága a takarmány és olcsó a disznó, de a Csányi-birodalomban van föld, takarmánykeverő, nem kell nagyon félteni őket. Ha majd egyszer fölmegy az élő sertés ára, akkor abból is a Bonafarmnak lesz több haszna, a Búzakalásznak a kiszámítható nyereséget jelentő szerződéses ár marad.

Felére csökkenti a kocái létszámát a 2015-ben fiatalgazda-pályázatot nyert Ifj. Rozsi József, aki Sükösdön gazdálkodik. Ennek a pályázatnak az a célja, hogy fiatalokat vonzzon be az elöregedő mezőgazdasági termelői körbe. Negyvenezer eurót lehet nyerni, ami az akkori árfolyamon mintegy 10 millió forintot jelentett.

Farkas Norbert / 24.hu

„3,7 hektárral és 3 anyakocával indultam”, meséli Ifj. Rozsi, aki futballistából lett fiatal gazda. „Kezdetben vásárolni kellett még takarmányt, de időközben a saját és a bérelt földdel együtt már 50 hektáron termelek. A három kocát felfejlesztettem nyolcra, évente 90–100 hízót tudtam előállítani. Borotára, egy termelői csoportba léptem be. Minden évben leszerződtünk a hízókra, az árat ők mondták meg. Volt néhány jobb év, de újabban már ráfizetéses az egész. Szabadtartásos rendszert választottam, a pályázatból ehhez tudtam épületeket létesíteni. Nem is álmodtam 50 vagy 100 kocás telepről, nem adta ki a matek. Látszott, hogy ebben alig van pénz, inkább a növénytermesztést fejlesztettem.”

A pályázat lejárt, a nyolc kocát négyre csökkentettem. Ez a tanya itt az édesapám hobbija volt, mint ahogy a sokféle állat: szarvasmarha, juh, baromfi is. Most a juh nyereségesebb egy kicsit, de önmagában állatot tartani nehezen fenntartható.

Magyarországon az 1980-as évek első felében – a téeszes-háztájis világban – tízmilliónál is több sertést hizlaltak . Már a rendszerváltozás idejére jelentősen csökkent a számuk, de sokan azt várták, majd a szabad világban a kiváló magyar termőhelyi adottságok és a tapasztalat Nyugat-Európához képest is versenyképessé teszi az ágazatot. A sertésállomány azonban egyre kisebb lett, noha mindegyik kormányzat fogadkozott, hogy majd újra fölfejlesztik. Már a kétharmados Fidesz-kormány volt hatalmon 2012-ben, amikor elkészült a 2014-ben induló stratégiai terv, amely az akkori 3,5 milliós sertéslétszámot 2020-ra 6 millióra kívánta emelni. Ehelyett mára mintegy 2,5 millióra csökkent az állomány.

Farkas Norbert / 24.hu

Hová tűnt a sok disznó? Kubatov Márton, a Bácskai és Dunamelléki Mezőgazdasági Egyesület elnöke veszi sorra az okokat.

A legegyszerűbb magyarázat, hogy régen volt benne jövedelem, most meg nincs – szögezi le. A téeszvilág, vele a háztáji megszűnt, a KGST-piac úgyszintén. Csatlakoztunk ugyan az Európai Unióhoz, ahonnét nagyon sok agrártámogatás érkezik – de az unióban eleve a növénytermesztést preferálják, a sertés- és baromfiágazat a közös agrárpolitika mostohagyereke, leginkább állatjóléti célra adnak egy kis pénzt. Lassan 20 éve, hogy uniós tagok vagyunk, de még mindig nem tudunk az egységes piacban gondolkodni, holott nemcsak a németek, spanyolok, hollandok, dánok a versenytársaink, hanem jóformán az egész világ.

A növénytermesztésnek időközben nagy piacot épített fel a bioüzemanyag-gyártás. Már három bioetanolgyár működik Magyarországon. Ott állandó a kereslet, magasabb és biztosabb az ár, mint amennyi az állattenyésztésből kivehető. Életmódváltás történt – már nem menő karácsonykor fialtatni, a szilvesztert a büdös disznóólban tölteni. Nem menő disznót vágni, menő viszont az időközben nagy teret hódított kiskereskedelmi áruházláncok akciós újságjai alapján vásárolni. A téeszek felbomlásakor sok nagyüzemi sertéstelepet privatizáltak, de ezek jó része tönkrement a rendszeres és brutális jövedelemingadozás miatt. Nyugat-Európában több a tőke, fejlettebb a technológia, a magasabb fizetések ellenére hatékonyabb az élőmunka. Nálunk a teljes vertikumon belül egyenlőtlenül oszlik meg a nyereség: a kiskereskedelem a magyar önköltségi ár alatt is importálhat húst, ezzel sakkban tartja a húsipari cégeket. A sertéstermelők képtelenek széles körben összefogni, emiatt nem is tudják hatékonyan képviselni az érdekeiket.

A magyar élő sertés 2019-ben volt a legdrágább, amikor Kínát már letarolta az afrikai sertéspestis, de Európát még nem, ezért innen vásároltak aranyáron rengeteg disznóhúst. Akkor jóval 500 forint fölé emelkedett az élő sertés ára. De aztán sorra érte el az Európai Unió országait, köztük hazánkat is a sertéspestis. 2020 szeptemberében Németország is „elesett”, attól kezdve lezuhantak a húsárak, és az Ázsiába szánt hústömeg rázúdult az európai piacra. Fokozta a túlkínálatot, hogy a koronavírus-járvány visszavetette a vendéglátóipart. A takarmányárakat az egekbe lökte, hogy Kínában kezdték újra telepíteni a sertésállományt, nagy tételben vásárolták a takarmányt a világpiacon, amit megfejelt az erős spekuláció.

Farkas Norbert / 24.hu Kubatov Márton a Bácskai és Dunamelléki Mezőgazdasági Egyesület szövetség elnöke

Kialakult az a szakmai vélemény, hogy Európában le kell épülnie a fölösleges árut termelő sertéstelepeknek – a teljes termelés 15–30 százalékának. Kérdés, hogy melyik országban mely sertéstermelők lesznek ennek az áldozatai. Egy ismert húsipari vállalat neve elhallgatását kérő menedzsere szerint nemhogy 6 millióra nem kellene emelni adófizetői pénzből a magyar sertéslétszámot, hanem a megmaradt két és félmilliót is lecsökkenteni másfél millióra. Azért éppen annyira, mert a magyar lakosságnak nagyjából ennyi az éves sertéshúsfogyasztása. Aki ennél több disznót akar, mondja meg, hogy milyen exportpiacon tudja eladni a többletet! Példát vehetnénk Ausztriáról, amely éppen annyi sertéshúst termel, amennyit a saját lakossága elfogyaszt.

Bercsényi Miklós takarmány- és sertéstermelő, húsfeldolgozó és húsboltos Baján azt mondja erre: Ausztria az 5 millió hektár sípálya országa, míg Magyarország az 5 millió hektár szántóföldé. Nekünk ezt adta az isten, nem lenne szabad veszni hagyni. Az is vétek, hogy az ennivalóból üzemanyagot csinálnak, és elégetik az autóban. Őszerinte az egész európai húspiac nem más, mint a támogatások versenye, ami egyrészt pénz, másrészt jogalkotás. Azért jöhet ide Barcelonából olcsóbban a hús az itteni önköltségnél, mert nálunk még két hétig eladható, amit ott meg kellene semmisíteni.

Már az 1990-es években elkezdődött a különbségtétel. „Harminc év alatt százszorosára ment föl a föld ára. Amit a kárpótlási liciten 30 ezerért megvettek, az most 3-4 milliót ér. Aki szerzett 100 hektár földet, az minden évben kap rá 10 millió forint adómentes bérleti díjat. Az állattal minden nap dolgozni kell, a növénytermesztő novemberben elvackolhat, és akár téli álmot alhat. Munkaerő is alig kell hozzá. A támogatás 80 százalékát mégis a földre adják, az állattartóknak a maradék jut. Mintha vennék egy tortát, és a 12 szeletből 11-et a kedvesebbik gyerekemnek adnék

– magyarázza Bercsényi Miklós.

A húsipari menedzser szerint viszont mintegy 360 milliárdot szórtak ki csak az elmúlt két évben állattartó telepek korszerűsítésére, igaz, ez az eredményen nemigen látszik majd, a támogatás nagy része ugyanis kézen-közön eltűnik. A bőkezű támogatás tényét Sztantics Péter is megerősíti, úgy tudja, a 4 ezer milliárdosra tervezett vidékfejlesztési támogatásból rengeteg pénzt szánnak erre, könnyű is volt pénzhez jutni annak, aki csak pályázott, de a bizonytalan piaci helyzet miatt vannak, akik már vissza is adták a megnyert összeget. A Búzakalász Szövetkezet is komoly támogatáshoz jutott, de még gondolkoznak, mert időközben nagyot emelkedtek az építőipari árak, fölemelték a minimálbért, és mivel a cégeknek nincs rezsicsökkentés, a négyszeresére emelkedett számukra a villamos energia ára. A gázt, ami ennél sokkal nagyobb tétel, márciusban kell újratárgyalni.

Ötven százalék önerő szükséges a támogatáshoz, de a pályázati beruházáshoz rengeteg aprólékos feltételnek kell megfelelni, az állami pénzt hitelből megelőlegezni. Három éve támogatás nélkül fejlesztettek, olcsón megvették másutt tönkrement sertéstelepek berendezéseit. Ami hiányzott, részenként behozták Spanyolországból, Kínából, a saját embereikkel összeszereltették – az 50 százalékos önerőnél is kevesebből megoldották, és senki nem járt a nyakukra ellenőrizni a műszaki tartalmat.

Az biztos, hogy az európai húspiaci válságban valakik megint tönkremennek. Kubatov Márton szerint Magyarországon vélhetően többen, mint Nyugat-Európában. Nem is azok, akik nem elég hatékonyak, hanem akik „egy lábon álltak”, vagyis csak sertéstartással foglalkoztak. Riportalanyaink többsége abbahagyja vagy csökkenti a sertéstartást. De azért úgy érzékeltük, kicsi a valószínűsége, hogy koldusbotra jutnának.

Farkas Norbert / 24.hu

Még ifj. Rozsi József fiatal gazda állhatna ehhez a legközelebb, ha tényleg csak néhány koca szaporulatára lenne szorulva. De mint elmondta, szépen gyarapodott 2015 óta a földje. Már 50 hektárt művel, a takarmánygabonának magasan szárnyal az ára. Látjuk a terepjáróján is, amivel elénk jött a benzinkútig, hogy az maga többet ér, mint a teljes fiatalgazda-támogatás. Miniszter a karórájáról, a Gucci-táskájáról, gazdaember a terepjárójáról ismerszik meg. Előkerül az édesapja, aki agronómus volt, van egy családi kft.-jük, amely körülbelül ezer hektáron gazdálkodik. A tanya tényleg csak a hobbija. Itt folyik el mellette a Karasica-főcsatorna, hattyúk úsznak rajta. A sükösdi és a dusnoki óvodából ide hozzák a kisgyerekeket bárányt és malacot simogatni.

Az idősebb Rozsi József a major mellett magasodó óriási trágyadombra mutat: az itt az egyik legnagyobb érték. Miközben a politikában és az ügyészségen tusakodnak a műtrágyabirodalmak, és a műtrágyának tényleg az egekben az ára, az istállótrágya olyan terméshozamot biztosít, amit még errefelé is kevesen tudnak elérni.

Kuthi Gyuláéknak is megmarad a húsz hektár földjük, ha abbahagyják a sertéstartást, mind el lehet adni róla a termést. A gyerekek a saját lábukon állnak, egyikük orvos a szegedi klinikai központban, a másik közgazdász az Aldinál. A harmadik, aki agrármérnök lett, és a legtöbbet hazajött segíteni, maradt a mezőgazdaságnál. „Három-négy hónapja járt ide vele a kislány, mikor elénk állt, és azt mondta: én a Gergőt elviszem innét magammal. El is vitte, a szülei ezer hektáron gazdálkodnak a Dunántúlon, nagyon jól jön ott a fiunk szorgalma és szakértelme” – büszkélkedik az édesanya.

A húsipari menedzser szerint politikailag senki sem meri fölvállalni, hogy másfél millióra csökkentsék a még 2,5 milliós sertésállományt. Ázsia lehetne felvevőpiac, de addig nem nyílik meg újra előttünk, ameddig nem lépünk hatékonyan a sertéspestis fölszámolására. Nem kéne mást csinálni, mint gyorsan és látványosan kiirtani az amúgy is túlszaporodott vaddisznóállomány egy részét. Erre megszületett a szakmai koncepció, de a megvalósítást kitolták 2025-ig, mivel a befolyásos vadászlobbi könnyűszerrel legyűrte a disznólobbit.

Az állattenyésztés megerősítésére vannak politikai kijelentések, ezek a vidéki foglalkoztatásnak, a falvak népességmegtartó erejének a növelését ígérik. Soha nem volt még ekkora érték a föld, és sohasem tartott el ilyen kevés embert. Dr. Sztantics Péter szerint az ő szövetkezetük 1000 hektáron gazdálkodik a 11 ezer hektáros mélykúti határban – körülbelül 50 embernek adnak munkát. A másik 10 ezer hektáron több nagyobb vállalkozó osztozik – de ott sem dolgozik együttesen 50-nél több ember. A korszerű állattenyésztéshez egyre kevesebb élő munkaerőre van szükség – igaz, nincs is jelentkező, egyre több helyen Ázsiából kölcsönzött munkásokat alkalmaznak.

Farkas Norbert / 24.hu

Eltűnődtem, hogy a valósággal jobban lehetne-e kampányolni, mint a hatósági árstoppal meg a csirkefarhát körüli csinnadrattával. Hiszen ezek a termelők mégiscsak a sertésválság kárvallottjai.

Kint ül a menyecske az utcán, fejti a keresztrejtvényt. Megyek a traktorral, belátok mögötte az udvarba, embermagasságú gaz nő a kertben. Ő nem tart baromfit, nem termel a kertben, a boltból veszi a húst, a zöldséget. Fejti a keresztrejtvényt

– méltatlankodik Kuthi Gyula. „Mindenkinek annyi munkája van, amennyit akar magának”, teszi hozzá a felesége.

Bercsényi Miklós azt mondja: itt most az a tendencia folytatódik, ami 2004-ben kezdődött az uniós csatlakozással. Mi az 5 millió hektár kiváló szántóföldünkkel legyünk csak alapanyag-termelők, adjuk el a kukoricánkat, a búzánkat, az árpánkat a nyugatiaknak, aztán majd ötszörös áron visszahozzák a feldolgozott terméket.

Szerintem itt az egész világkereskedelemmel van probléma. Az uniós csatlakozás előtt azzal hülyítettek bennünket, hogy milyen jó lesz, ha majd itt is német ára lesz a disznónak. Most meg mi van? Meséli a kamionos ismerős, hogy Hollandiában megrakták hasított féldisznóval a kamiont. Hazahozta, két nap alatt feldolgozták, és vitte ki Spanyolországba. Hát akkor minek ide magyar disznó?

– fejtegeti Kuthi Gyula.

Azt szokták mondani, az él meg a piacon, aki versenyképes – vetem ellen.

„De hát evvel a 2-3 millió disznóval mi magyarok nem rúgunk labdába, mert a holland meg a német meg a spanyol sokkal többet termel, és miránk önti. Másképp kéne ezt szabályozni. Persze szépen hangzik, hogy az áruk szabad áramlása, de erre hivatkozva öntsük le a másikat, hogy őbelőle ne legyen semmi?” – méltatlankodik.

Direktben nem politizáltunk idáig, de most keményen ránk néz Kuthi Gyula: „Gyurcsány azt mondta, szeretne sok Mártha Imrét látni. Én meg szeretnék sok sertéstenyésztőt látni.”

Nem vesszük föl ezt a kesztyűt, megköszönjük, hogy szóba álltak velünk.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.