Belföld

De mit csináltak a zsidók szenteste?

Szerző felvétele
Szerző felvétele
Az idei karácsony különleges volt abból a szempontból, hogy most pénteken kivételesen egybeesett a keresztények által ünnepelt szenteste és a zsidók szombatfogadása. Békésen lezajlott mind a kettő, de a történelemben ez nem volt mindig így – s ennek máig érezhetők a nyomai.

Az újbudai Bét Sálom zsinagógában egy átlagos szombatfogadásra általában pénteken késő délután kezdenek érkezni a hívek, hogy együtt köszöntsék a „Királynőt”, azaz a szombat szent napját. A múlt pénteken azonban már délelőtt nyitva volt a zsinagóga, ugyanis ez alkalommal közös kalács- és süteménysütést szervezett a közösség. Ebből persze elsősorban a nők vették ki a részüket, a barheszkészítés nagymesterei (barhesznek nevezik azt a foszlós, édes kalácsot, amire a péntek esti kiddus során a borral együtt áldást mondanak), de ezen a délelőttön ott volt Radnóti Zoltán főrabbi is, a Mazsihisz budapesti rabbiságának vezetője, aki a Bét Sálom zsinagóga rabbija hosszú évek óta.

Ő volt az, aki a mostani december 24-re készülve azt javasolta: a pénteki szombatfogadást a közösség kezdje pár órával korábban, hogy este, a kiddus után legyen elegendő idő társasjátékozni, kártyázni vagy sakkozni.

De ha a szombatfogadásokon máskor soha nem kerülnek elő társasjátékok, sem a Dixit (Radnóti rabbi nagy kedvence), sem a kártya, sem a sakk, akkor miért játszottak a zsidó közösség tagjai ezen az estén?

Szerző felvétele

Ennek az az oka, hogy a zsidó hagyomány meglehetősen kellemetlen emlékeket őrzött meg a szentestéről.

A témáról Darvas István rabbi éppen karácsony előtt pár nappal tartott egy online előadást (ide kattintva megnézhetik), amelyben elmondta: egyes tanítások szerint Nittel Nacht idején (ez a szenteste hagyományos megnevezése a zsidó világban az 1600-as évek óta) olyan sok a tisztátalanság a világban, hogy a zsidóknak kerülni kell a Tóra tanulmányozását, mert

nem szabad további életerőt biztosítani a tisztátalanság szellemének, amely ezen a napon létezik.

Ez az oka annak is – magyarázta a rabbi –, hogy egyes zsidó közösségekben ezen az estén fokhagymát fogyasztanak a rossz szellemek távoltartására.

A szentestére vonatkozó Tóra-tanulás tilalmának praktikus oka a rabbi szerint az lehetett, hogy voltak idők, amikor a felheccelt tömegek karácsonykor pogromokat hajtottak végre, így a zsidók inkább nem gyülekeztek össze Tórát tanulni, hogy elkerüljék az esetleges fizikai inzultusokat.

Szerző felvétele Bét Sálom zsinagóga enteriőrje.

A rabbi szerint persze a nagy kérdés az, hogy a rabbinikus irodalomban tagadhatatlanul meglévő, és a kereszténység ünnepeivel kapcsolatban ellenségesen fogalmazó forrásokkal 2021-ben vajon mit is kezdjen egy budapesti zsidó közösség. Darvas István szerint ezekkel a rabbinikus forrásokkal kapcsolatban a mai zsidóságnak azt a legfontosabb szem előtt tartania, hogy ezek a szövegek mikor és milyen körülmények között születtek. Ha ezzel tisztában vagyunk, akkor az ellenséges hangú megnyilvánulásokat is a helyükön tudjuk kezelni.

Ami a Bét Sálom közösségét illeti: a most pénteki szombatfogadás a társasjátékoktól eltekintve ugyanolyan volt, mint máskor. A nők időben elkészültek az ünnepi süteményekkel és kalácsokkal, majd fél 4 felé lassan megérkezett a közösség többi tagja is. Megjött – mivel a Bét Sálom közösség tagja – Heisler András, a Mazsihisz elnöke is, aki ezúttal két unokával érkezett. Habár Nittel Nacht volt, ám az ősi renden ez semmit sem változtatott. A zsinagógában szokás szerint külön foglaltak helyet a nők és külön a férfiak, szokás szerint drósét (Tóramagyarázatot) tartott Radnóti rabbi, majd szokás szerint lezajlott a kiddus, azaz a barhesz és a bor megszentelése, áldással kísért elfogyasztása – s mielőtt valakinek eszébe jutna a kérdés, gyorsan el is árulom, hogy nem, a Bét Sálomban fokhagyma nem volt a „rossz” távoltartására. Volt helyette Dixit, ami Radnóti rabbi szerint a világ legjobb társasjátéka. A kiddus után többen le is ültek játszani, de ezt már nem lehetett lefotózni, hiszen addigra már bejött a szombat, megérkezett a Királynő, és olyankor a zsinagógában minden munka tilos, így a fényképezés is.

Szerző felvétele Orosz Móni a kész barheszekkel.

Szóba került persze a szenteste, hiszen arról nem lehetett elfeledkezni, hogy miközben a zsidóság a maga több mint 3 ezer éves tradíciója szerint a szombatot fogadja, a keresztény világ éppen egy zsidó vándortanító születésnapját ünnepli. És a beszélgetésbe azért csak belecsúszott némi keserűség. Az egyik zsidó vezető ezt mondta:

az egész évben valójában ez az egyetlen nap, ez az egyetlen este, amit vallási kisebbségként élek meg – gyakorlatilag kivert kutyaként.

Kiemelt képünkön Heisler András és Radnóti Zoltán láthatók.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik