Nehezen szánta rá magát Erdő Péter bíboros hivatala, hogy megválaszoljon néhány etikai kérdést a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus szeptember 12-i záró rendezvényével kapcsolatban. Az Esztergom-Budapesti Főegyházmegyei Hivatalt az Operaházi Dolgozók Független Szakszervezete (ODFSZ) kereste meg szeptemberben Ferenc pápa budapesti látogatása után.
A főegyházmegye egészen addig halogatta a válaszadást, amíg a szakszervezet elunta a várakozást, és november elején a Szentszék budapesti képviselőjének, Michael August Blume nunciusnak is jelezte, hetek óta hiába várja a bíboros állásfoglalását.
Szeptember 12-én a Magyar Állami Operaház művészei is közreműködtek azon a grandiózus szentmisén, amelyen Ferenc pápa is részt vett. A fellépés viszont nem önkéntes alapon zajlott. Bárány Balázs Péter, az ODFSZ elnöke azt írta az Erdő Péternek címzett levelében, hogy az operaház főigazgatója kötelező jelleggel rendelte el az alkalmazottak számára a fellépést.
A fellépők között nyilván vannak katolikus vallásúak, akiknek nem ellenkezik vallási meggyőződésükkel a misén való közreműködés, de vannak közöttük más vallásúak és ateisták is
– közölte a szakszervezeti vezető, majd a bíborosnak címezve három kérdést tett fel.
- Mennyire etikus, ha a munkáltatói utasítással egy katolikus szentmisén akaratuk ellenére való közreműködésre „kényszerítik” a katolikus hívők mellett a másvallásúakat és az ateista személyeket is?
- Ön szerint esetükben érvényesül-e a szabad vallásgyakorlás elve?
- Nem sérti-e a katolikus hívők érzésvilágát, hogy más vallású, illetve ateista emberek (kényszerből, a munkáltató hátrányos jogkövetkezményétől tartva) működnek közre a katolikus szertartáson?
A Főegyházmegyei Hivatal novemberben reagált a megkeresésére, amikor a szakszervezet értesítette őket, hogy a budapesti nunciust is bevonták a levelezésbe. A hivatal azonban ekkor sem a szakszervezet konkrét kérdéseire felelt, helyette általánosságban érvelt azzal, hogy az előadóművészeknek nem kell feltétlenül azonosulniuk az általuk előadott mű szerzőjének szellemiségével. Mint írták, a „színházak is különböző világnézetű szerzők darabjait játsszák, a művészek pedig részt vesznek az előadásokon anélkül, hogy azonosulniuk kéne a szerzők világnézetével”, és ez érvényes a „zenekarokra” is.
A katolikus liturgiában fellépő zenészek nem számítanak a liturgia bemutatóinak még tágabb értelemben sem. Hasonlóképpen a Dohány utcai zsinagóga orgonistája is lehet keresztény vallású, hiszen nem ő vezeti az istentiszteletet
– zárta válaszát Erdő Péter hivatala.
