Schmidt Mária XXI. Század Intézete „globális balliberális köröket” sejt Márki-Zay Péter mögött – derül ki a szervezet keddi közleményéből, amelyet honlapjukon adtak közre. A közleményt Deák Dániel, a kormánybarát intézet vezető elemzője, Kosztur András, vezető kutató és Matyi Tamás, az intézet kutatója jegyzi.
A szövegben három irányból próbálják alátámasztani állításukat. Az első pontban arról írnak, hogy az általuk „baloldali miniszterelnök-jelöltnek” nevezett Márki-Zay Péterrel kapcsolatban az az egyik legnagyobb kérdés, hogy vajon mit csinált pontosan öt évig Kanadában, illetve az Egyesült Államokban. A közleménynek ezen a pontján Márki-Zay nyilvánosan megismerhető önéletrajzából kezdenek szemezgetni, többek között összefüggésbe hozva személyét az Észak-Amerikában élő – nagyjából kétszázezer fős – ultrakonzervatív keresztény közösséggel, az amishokkal, de utalást tesznek a mormonokra is, miközben Márki-Zay feleségének tanulmányi hátterét és annak finanszírozási kereteit firtatják.
A hódmezővásárhelyi polgármester később annyit árult még el az amerikai utazásról, hogy részt vett a Soros György által is támogatott German Marshall Fund kerekasztal-beszélgetésén, és találkoztak a Magyarországot szintén előszeretettel kritizáló Helsinki Bizottság képviselőivel
– írják, majd hozzáteszik, ezek alapján szerintük joggal vetődik fel a kérdés, Márki-Zayék vajon milyen érdekek mentén politizálnak, honnan kapnak anyagi támogatást és milyen célra.
A szöveg második érvelése arra épül, hogy a Márki-Zay előválasztáson megszerzett győzelme egy „nemzetközi receptbe” illeszkedik:
„Az utóbbi években több, Márki-Zayhoz hasonló karakter is feltűnt térségünk országaiban, akik több esetben a politikától távolról érkezve, látszólag jobb- és baloldali nézeteket egyaránt képviselve vagy azokat „meghaladva” tudtak erős támogatást kiépíteni, aminek köszönhetően alig pár hónap alatt váltak politikai tényezőkké. Ezek a sikerek azonban gyakran rövidéletűnek vagy egyenesen destabilizáló hatásúnak bizonyultak.”
– írják. Az összellenzéki miniszterelnök-jelöltet ezután párhuzamba állítják mások mellett a jelenlegi ukrán elnökkel Volodimir Zelenszkijjel és a szlovák államfővel, Zuzana Čaputovával is. Az ő történetükből és a felállított párhuzamokból következtetésként azt vonják le, hogy a részben vagy teljesen a politikán kívülről érkező, elitellenes jelöltek olykor bár gyors sikereket tudnak elérni, a lelkesedést gyakran a csalódottság váltja fel. Ezeknek a politikusoknak a tapasztalatlansága és a „rutinosabb politikai erőkkel való kényszerű együttműködés” olykor országos szintű politikai válságot is okozhat – vonják le a tanulságot a szerzők, hogy rögtön ezután megragadják a jól ismert Gyurcsány-szálat.
Szerintük Márki-Zay Péter előtérbe kerülése Gyurcsány Ferencnek kedvez, hiszen ő egy olyan személy, akinek nincsen pártja, de még frakciója sem lesz a parlamentben,
így könnyen irányítható, súlytalan politikusnak számít.
A közlemény szerint a „baloldali előválasztás” legnagyobb nyertese emiatt Gyurcsány Ferenc és a DK, az újbaloldali politikai erők pedig eljelentéktelenedtek. Karácsony Gergely, mint írják, szintén gyenge, bukott politikus lett, míg pár hete még az újbaloldal nagy reménységének számított.
Az általuk levont tanulságokat összefoglalva azt írják, Márki-Zay
elitellenes szólamai már jól ismert és több országban is kipróbált nemzetközi recepten alapszanak,
ugyanakkor Gyurcsány miatt ezt sokkal nehezebb lesz majd eladni a választóknak 2022-ben.
