Az ő miniszterelnök-jelölti teljesítménye kudarc, a Momentum viszont közepes teljesítményt nyújtott az előválasztáson, mondta el Fekete-Győr András, a párt elnöke és miniszterelnök-jelöltje egy háttérbeszélgetésen, amelyen Hajnal Miklós, a Momentum kampányfőnöke és Bedő Dávid, a Momentum Országos Előválasztási Bizottságba delegált tagja is részt vett. Fekete-Győr szerint akkor lett volna kudarc a Momentum számára az előválasztás, ha nem szereznek legalább 10 jelöltséget, a 15 megnyert körzet viszont rendben van. Igaz, meg kell nézni azt is, hogy mennyire nyerhetők ezek a körzetek jövő tavasszal.
Fekete-Győr a Momentum sikerének tartja, hogy több helyen is le tudták győzni a régóta politizáló riválisaikat, Budán például négy helyen is, csak Csárdi Antalt nem sikerült megelőzni a fővárosi egyes választókerületben. A párt szempontjából sikernek tartja Mándi László, Mihálik Edvin, Bodrozsán Alexandra, Buzinkay György, Hajnal Miklós és Tóth Endre győzelmét is, mert ezek harcosabb körzetek voltak. Az egyik legsikeresebb budapesti momentumos jelöltet, Orosz Annát nem említette külön, mert szerinte itt várható volt Orosz győzelme.
A Momentum szempontjából a párt vezetősége sikernek tartja, hogy volt online előválasztás is, mert a jelöltjeik harmada itt tudott fordítani a riválisokkal szemben.
Fekete-Győr az értékelés során szétválasztotta a saját pártelnöki és miniszterelnök-jelölti szerepkörét is. Szerinte miniszterelnök-jelöltként az volt a cél, hogy legyen olyan momentumos jelölt, aki nem a párton kívülről érkezik, képviselni tudja a Momentum értékeit, ott van a vitákon.
A másik cél az volt, hogy bejussanak a második fordulóba, ez nem sikerült. Fekete-Győr szerint azért nem, mert a szavazók a tapasztalatot, a kormányzóképességet vagy annak látszatát jobban értékelték. Szerinte az utolsó viták már jól sikerültek, de addigra késő volt, mert mindenki eldöntötte, kire akar szavazni.
A pártelnöki és a miniszterelnök-jelölti szerepkör szétválasztása egyébként azért hasznos Fekete-Győr számára, mert a miniszterelnök-jelölti szereplésért ugyan adott esetben vissza tudja hívni a párt küldöttgyűlése, de a pártelnöki pozícióról csak a választások után, májusban lesz szavazás, a párt elnöksége két évre kapott felhatalmazást. Erről Fekete-Győr is beszélt, amikor azt mondta, hogy őt arra hatalmazták fel, hogy a párt minél több mandátumot szerezzen, és ezt teljesítette is. Szerinte miniszterelnök-jelöltként is segítette ezt az ügyet, mert támogatta a jelölteket.
A párt vezetősége szerint nem meglepő Fekete-Győr rossz szereplése, mindenki erre számított, mert nem rá koncentráltak, hanem az egyéni jelöltekre. Mindenesetre számítanak rá elnökségi tagként, és terveznek vele dolgozni a továbbiakban is. Szerintük azért nincs értelme a versengésnek az elnökségi tagok között, mert a hét tagból négyen indultak egyéni jelöltként is, mindannyian nyertek is.
A Momentum sikereként értékelik azt is, hogy az ellenzéki térfél megtisztulása elkezdődött, és ez a narratíva bekerült a közbeszédbe. Szerintük Hadházy Ákos győzelme Tóth Csaba ellen indított el egy olyan folyamatot, amelynek a végén az összes kritizált vagy problémás jelölt kikapott.
Egyelőre nem tudják, Fekete-Győr kit támogasson a második fordulóban, Márki-Zay Péterrel és Karácsony Gergellyel is tárgyal. Nincs egyébként sok idő a visszalépésekre, mert a szavazólapoknak a jövő hét elején nyomdába kell menniük, így onnantól nem lehet módosítani a listán. Szerintük könnyebbé teszi az ügyet az, hogy Márki-Zay Péter olyan dolgokat kért Karácsonytól, amit ők is kértek volna, azért ezeket már nem kell kérni. Ez egyébként nem teljesen igaz, mert Márki-Zay az elszámoltatáson és az euró bevezetésén kívül az alaptörvény közjogi értelemben vett érvénytelenségének kimondását is kérte, ebben pedig jelentős nézetkülönbségek vannak a pártok között, és Márki-Zay inkább Dobrevvel, míg a Momentum inkább Karácsonnyal ért egyet.
