Máthé Zoltán / MTI
Máthé Zoltán / MTI

A váltókezelő és a műtrágyakeverő is többet keres, mint a középiskolai tanár

Még a vezető beosztásúak körében is a jól keresők között vannak a miniszterek, államtitkárok és képviselők – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal különböző foglalkozások átlagkeresetére vonatkozó adataiból. A sportfoglalkozásúak is a rendszer legmegbecsültebb tagjai közé tartoznak bruttó 1,3 milliós átlagkeresetükkel. A KSH szerint egy rendőr 545, egy börtönőr 475, egy tűzoltó 459 ezer forint bruttó bért kap. Az egyetemen, főiskolán oktatók keresete tavaly 567 481 forint volt átlagosan, míg a középiskolai tanároké 415 396, a segédápolóké 355 ezer, a szakápolóké 448, a felsőfokú végzettségű szakápolóké pedig 566 ezer volt a KSH szerint.

Pár hónapja frissítette foglalkozás szintű keresetstatisztikáját a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A bruttó átlagkereset a vezető beosztásban dolgozók körében a legmagasabb – közel 800 ezer forint –, ide 33 foglalkozást soroltak (ábránkon ezek az 1-es főcsoportba tartoznak). Ebből a kategóriából is kiemelkednek a törvényhozók, miniszterek és államtitkárok, akiknek az átlagkeresete tavaly másfél millió forint volt. Egymillió forint feletti bruttó fizetés jár a pénzügyi vagy informatika és telekommunikációs tevékenységet folytató egységek vezetőinek, de a HR-, illetve marketingvezetőknek is.

Átlagosan bő kétszázezer forinttal lehet kevesebbet keresni – bruttó 573 ezer forintot – azokban a munkakörökben, amelyek felsőfokú képzettséget és önálló tevékenységet feltételeznek (a KSH 113 ilyen foglalkozást tart nyilván, ábránkon ez a 2-es főcsoport). Ebben a kategóriában is vannak, akik egymillió feletti bruttó bért kapnak, például a bírók, vagy az alternatív gyógymódot alkalmazók (például a hagyományos kínai orvoslással gyógyítók vagy a természetgyógyászok). Ebbe a kategóriába sorolták a tanárokat is: az egyetemen, főiskolán oktatók keresete tavaly átlagosan 567 481 , míg a középiskolai tanároké 415 396 forint volt. (A címben jelzett vasúti váltókezelők átlagosan négyezerrel, a műtrágyakeverők 52 ezer forinttal többet keresnek havonta). A legkevesebb pénzt a könyvtárosok viszik haza, átlagkeresetük kicsivel több mint 300 ezer forint.

Az egyéb felsőfokú vagy középfokú képzettséget igénylő foglalkozások (összesen 100 ilyen van, ezek alkotják a 3-as főcsoportot) átlagbére 462 ezer forint. Érdekesség, hogy ide tartozik a három legmagasabb bruttó átlagkeresetet garantáló foglalkozás:

  • a légiforgalmi irányítók bérpapírján havonta átlagosan kétmillió forint,
  • a sportolókén 1,3 millió forint,
  • a tőzsde- és pénzügyi ügynökökén, brókerekén pedig 1,17 millió forint szerepel.

Itt találhatóak még a többi között a vám- és pénzügyőrök (510 ezer forint), az orvosi laboratóriumi asszisztensek (477 ezer forint), illetve a jelnyelvi tolmácsok (318 ezer forint).

Az irodai és ügyviteli, ügyfélkapcsolati foglalkozásúak (összesen 24-ről van adatközlés, és ábránkon ez a 4-es főcsoport) már csak 350 ezer forintot keresnek átlagosan. Közülük a könyvelő 450 ezer forintot, a titkár(nő) 361 ezret, a recepciós pedig 280 ezret. Az 5-ös főcsoportban (41 darab kereskedelmi és szolgáltatási foglalkozás van itt) bő 300 ezer forint a bruttó átlagkereset, legjobban a rendőrök, börtönőrök és tűzoltók keresnek ebben a kategóriában (sorrendben 545 ezer, 475 ezer, 459 ezer forintot), a legkevesebbet pedig a pultosok, manikűrösök és utcai árusok (nagyjából 215 és 220 ezer forint között).

Made with Flourish

A mezőgazdasági és erdőgazdálkodási foglalkozások (ez a 6-os főcsoport) között nagyon kevés, összesen tizenhat foglalkozás található, és

innentől megfigyelhető a szakmunka felértékelődése. Az ipari és építőipari foglalkozásokat űzők (ez a hetes főcsoport), illetve a gépkezelők, összeszerelők, járművezetők (nyolcas csoport) között is akad ugyanis olyan foglalkozás, amely sokkal jobb keresetet biztosít, mint amit a mezőgazdaságban dolgozók remélhetnek. A bruttó átlagkereset ez utóbbi kategóriában 241 ezer forint, ami a szarvasmarha-, ló-, sertés-, juhtartó és -tenyésztők 301 ezres, illetve az erdészeti foglalkozásúak 163 ezres keresete közé esik.

Az ipari és építőipari foglalkozásokban (73 szakmát soroltak ide, ez a 7-es főcsoport) viszont átlagosan 310 ezer forintot lehet keresni, itt ugyanakkor elég nagy a szórás: a legtöbbet (813 ezer forint) az ipari alpinistáknak, a legkevesebbet a nád- és fűzfeldolgozóknak, seprű-, kefegyártóknak fizetnek (119 ezer forint) – utóbbi az összes, 475 foglalkozás közül a legkisebb átlagkeresetet biztosítja. A szigetelők 283 ezer, a lakatosok 339 ezer, a felvonószerelők 422 ezer forintot keresnek átlagosan.

Bár a FEOR (Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszere) szerinti „rangsorban” az utolsó előtti helyen vannak a gépkezelők, összeszerelők, és járművezetők (a 8-as főcsoport), ők mégis többet visznek haza, mint például az irodai alkalmazottak (4-es főcsoport). A 49 foglalkozás átlagkeresete 381 ezer forint:

  • a legjobban a sugármentesítő gép kezelői keresnek (685 ezer forint havonta),
  • a mozdonyvezetők 667 ezer forint bruttót kapnak átlagosan,
  • a kőolaj- és földgáz-feldolgozó gépek kezelői pedig kicsivel 600 ezer forint alatt keresnek.

A kategóriában a legszerényebb keresettel a cipőgyártó, illetve a ruházati gépek kezelői és gyártósorai mellett dolgozók rendelkeznek: bruttójuk csak kicsivel haladja meg a kétszázezer forintot.

Utóbbiak bérénél kicsivel magasabb (221 ezer forint) az átlagkereset a szakképzettséget nem igénylő foglalkozásoknál (ez a 9-es főcsoport). 26 munkakört soroltak ide, közülük a legjobban rakodómunkásként és ablaktisztítóként lehet keresni (átlagosan bruttó 300 ezer forintos kereset jár érte), legrosszabbul pedig kubikosként – utóbbi 149 ezer forintos keresetet jelent.

Az alábbi táblázatban összegyűjtöttük és egyszerűen kereshetővé tettük az összes KSH által nyilvántartott foglalkozást. Nemcsak azt nézheti meg, hogy az egyes szakmához milyen FEOR tartozik, de azt is, hogy az egyes korcsoportokban (30 év alatt, 30-39 év között, 40-49 év között, illetve 50 évnél idősebben) mennyi volt az átlagkereset a 2020-as évben. Az utolsó oszlopban egy szorzószámot talál, amivel azt fejeztük ki, hogy hányszorosa az 50 év felett keresett összeg az adott foglalkozás esetében a 30 év alatti átlagkeresetnek.

Leginkább a légiforgalmi irányítók körében van nagy különbség a korcsoportok bérezése között: míg fiatalon 680 ezres átlagkereset társul a feladataikhoz, addig ötven év felett már 3 millió forintot is lehet keresni ebben a munkakörben.

Kevésbé, mindössze tíz-húsz százalékkal változik az eltelt évtizedekkel az ápolók bére:

  • egy felsőfokú végzettségű, 30 alatti ápoló bruttó 478 ezer forintot kap, egy ötven feletti 621 ezret,
  • egy (3-as főcsoportba tartozó) ápoló, szakápoló 404, illetve 465 ezer forintot,
  • egy segédápoló pedig 331, illetve 351 ezer forintot keres.

A táblázatunk tetején található mezőben kereshet rá foglalkozásokra – ha például annyit ír be, hogy tanár, az összes tanár szót tartalmazó foglalkozást kilistázza a grafika.

Made with Flourish

A KSH adatgyűjtésébe a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozások, a teljes körű költségvetés, valamint a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezetek adatai kerültek be, így bizonyos szakmákban, ahol jellemzően egyéni vállalkozóként dolgoznak, torzító hatás érvényesülhet.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.