Történet a padról, ami túl színes volt címmel osztott meg az MKKP mosonmagyaróvári szervezete egy posztot arról, hogy színesre festettek egy padot, amiért beléjük kötöttek.
Szombat délután kutyapártos tettestársakkal a móvári vasútállomáson évek óta lepukkantan álló padot újítottunk fel. A pad közterületen állt, joggal gondoltuk, hogy az önkormányzat nem foglalkozik vele.
Közepesen leharcolt állapotban volt. A festés lekopva, a lécek mozogtak, a dűbeleknél szálkák álltak ki. Az öntöttvas lábakat megkezdte a rozsda. Simára csiszoltuk a fa részeket, a csavarokat megpróbáltuk meghúzni, a rozsdát lekapartuk. A lábakat kékre fújta a festő kolléga, a léceket eklektikusan 4 színűre festettük. Jól éreztük magunkat, azt gondoltuk hasznos dolgot csináltunk…
Miután végeztünk, megjelent egy helyi vállalkozó. Közölte, hogy ezt a padot ő állította ide réges- rég, azonnal fessük le barnára, mert »mi itt nem szeretjük a színeset« . Mondtam, hogy sajnálom, nem tudtam, hogy magántulajdon- mivel közterületen áll- de ha már így alakult, nem jobb így felújítva? Azt mondta nem maradhat így, »nem ülne rá senki, itt nincsenek buzik.«
A röhögést, és a dühöt elnyomva próbáltuk egy passzivista lánnyal meggyőzni, hogy EZ a szín nem AZ a szín, de hiába.
Abban egyeztünk meg, hogy hétfőn visszatérünk a dologra.
Átgondoljuk nyugodtan, ha végképp nem maradhat így, segítek az elszállításban, átfestésben, ha más nem stencilekkel fújunk rá vicces állatokat. Harmadnap hívtam a vállalkozót, de kiderült hogy a padot átfestették már.
Barnára. Még szerencse, hogy a barnáról nem jutottak eszébe a négerek vagy valami még durvább.
– írják a posztban.
