A budakalászi önkormányzat napirendre vette a Lupa-tó 2017-es eladásának kivizsgálását. A település weboldalán megjelentetett összefoglaló szerint a Göbl Richárd polgármester vezette, civilekből álló testület a Gerendai Károllyal, a Sziget Fesztivál korábbi tulajdonosával négy éve megkötött üzlettel folytatja az előző városvezetés idején történt ingatlanértékesítések átvilágítását.
A Rogán László vezette korábbi képviselő-testület 2017 februárjában zárt ülésen döntött a bányató budakalászi területre eső részének eladásáról. Az összefoglalóban emlékeztetnek arra, hogy a korábbi alpolgármester, Ercsényi Tiborné néhány héttel az adásvétel előtt még 136 millió forintos árajánlatról beszélt, ám a 20 hektáros ingatlan végül 118 millió forintért kelt el úgy, hogy a vételárat részletekben fizethették ki a vevők.
Az ingatlanügyeket egy ideiglenes bizottság vizsgálja, amelyet Kóder György képviselő, a Pénzügyi és Gazdasági Bizottság vezetője irányít.
A bizottság korábban egy önkormányzati telek eladását tekintette át, ahol szintén azt gyanították, hogy a végső eladási ár jóval alacsonyabb volt, mint az ingatlan valós piaci értéke. A feltárt eredmények alapján Göbl Richárd májusban úgy döntött, hogy Budakalász kárigény érvényesítésére polgári peres eljárást is indít.
Kóder György a Facebookon bejegyzésben elmondta: Budakalászon a 2011 Egyesület egyik választási ígérete volt, hogy a korábbi zűrös ingatlanértékesítési és -gazdálkodási gyakorlatot felülvizsgálják:
A Lupa tóval kapcsolatos a vizsgálatnak is az a célja, hogy feltárják a közösségi tulajdon eladásánál tapasztalt visszásságokat. Ha szükséges, a korábbiakhoz hasonlóan ezt az igazságügyi ingatlanszakértői anyagot is továbbítani fogjuk az illetékes hatóságnak, a nyomozás onnantól az ő feladatuk.
Bár Gerendai Károly, a vevő cég társtulajdonosa a vizsgálatot támogatja, az önkormányzat ezzel kapcsolatos kommunikációja nem esett jól a vállalkozónak.
Gerendai a 24.hu-nak küldött levelében azt írta: „soha semmilyen mutyiban nem akart, nem akar részt venni”.
Fontos tisztázni, hogy mi csak a teljes terület kb. egyötödét vettük az önkormányzattól, ráadásul egy nyílt pályázaton, ahol mi voltunk az egyetlen jelentkezők. Az árat a testület határozta meg, tudtommal piaci értékbecslés alapján, amiben még azt az értékcsökkentő tényezőt sem vették figyelembe, hogy a kizárólagos vízhasználati jog is a többségi tulajdonosé, az Óbuda Zrt.-é volt, ami nélkül az önkormányzati tó résszel önmagában nem mentünk volna semmire.
Gerendai azt írta: az Óbuda Zrt. nevű magáncégtől szintén megvásárolták a tó teljes területének a maradék 80 százalékát. Ez a cég is szakértői értékbecslés alapján határozta meg a vételárat, mégsem volt magasabb, mint az önkormányzaté.
Szerintem még jól emlékezhet minden környékbeli rá, milyen volt a helyzet, mielőtt megvásároltuk az önkormányzati területet. Életveszélyes és tilos volt a tóban úszkálni, mégis főként fürdőzésre használták a bányatelek ezen részét, ahol emellett sajnos az autó mosástól az illegális szemétlerakásig rendszeres környezetkárosítás is zajlott. … Szerintem, ha van igazi nyertese ennek az ügynek, azok a Budakalásziak, hiszen nemcsak egy jelentős összeghez jutott a város, az addig csak veszteséget okozó, abban a formában használhatatlan telkéért, de innentől sem a kialakítás, sem az üzemeltetés költségeit nem a helyieknek kellett állniuk, mégis hozzájutottak egy országos hírű és kiemelkedő minőségű strand és szabadidő centrumhoz, amit ráadásul jelentős kedvezményekkel vehetnek igénybe a környékbeli lakosok.
A bányató szentendrei oldalán már 2016-ban megnyitott a Lupa-strand. A strand működése 2017-ben 432,6 millió, majd dinamikus növekedés után 2020-ban, a pandémia első évében is közel 604 millió forint árbevételt hozott a Lupa Strand Kft.-nek a nyilvános cégadatok szerint.
