2015 és 2019 között több, mint a duplájára nőtt az a terület a Balaton partján, ahonnan kiirtották a nádat, a téli nádvágásra engedélyt kérőknek pedig mintegy fele irtást végzett aratás helyett – mondta az InfoRádiónak Pomogyi Piroska, a balatoni nádas-felméréseket több évtizede végző hidrobiológus.
A szakember szerint súlyos ökológiai következményei lehetnek a folyamatnak.
A probléma oka, hogy a partközeli nyaralótulajdonosok számára a nád megnehezítheti a kijutást a nyílt vízre, és ezért megpróbálják felszabadítani maguk előtt az utat, ami nádirtással jár, márpedig a nádasok kulcsszerepet töltenek be a vízminőség fenntartásában.
Számos partmenti telek egészen lefut a tó szélére, és valamiért sokan úgy gondolják, nemcsak a telket vásárolták meg, hanem a Balatont magát is, ezért bejárókat készítenek, ráadásul sok olyan anyagot behordva a tóba, ami nem odavaló
– vázolta a helyzetet a hidrobiológus, aki hozzátette:
Az InfoRádiónak nyilatkozó szakértő hozzátette: nagyon fontos lenne, hogy a nádasok egy részét – 200-400 hektárt – váltakozóan, évente vetésforgószerűen learassanak, segítve a növény megújulását.
