Balogh Zoltán / MTI
Balogh Zoltán / MTI

Kilőtt a házasságban született gyerekek száma, lassan 30 évesen szülnek először a nők

A háttérben nem a tradíciók felvirágzása, sokkal inkább a családi kedvezmények húzódhatnak meg.

A Központi Statisztikai Hivatal évenkénti bontásban közli az élveszületéseket az anya, illetve az újszülött főbb jellemzői szerint – a 2020-as adatokkal július közepén frissítették az adatbázist. Az elmúlt húsz évben tavaly nőtt az előző évhez képest a legnagyobb mértékben az élveszületettek száma (3,5 százalék), igaz, nem ez volt a legtermékenyebb év: a bő 92 ezer 2020-as születésű gyereknél jóval többen jöttek világra például 2006-ban vagy 2008-ban – mindkét évben a százezret közelítette ez a szám.

2002 és 2009 között, tehát a baloldali kormányok idején átlagosan 97 ezer gyerek született évente, a 2010 óta eltelt tizenegy teljes évben érzékelhetően kevesebb, kicsivel több mint 90 ezer. Bár ezek alapján úgy tűnhet, kisebb a gyerekvállalási kedv,

az évtizedes csökkenés mögött részben az áll, hogy kevesebb szülőképes korú nő van.

A KSH statisztikát vezet arról is, hogy az egyes években hogyan alakult a népesség életkor szerint. Míg a szervezet által is kiemelt korcsoportba (15-49 évesek) negyven éve 2,59 millió nő esett, addig 2012-ben kétszázezerrel kevesebb. A legfrissebb adatok szerint tavaly ennél is kevesebb, 2,29 millió 15 és 49 év közötti nő élt hazánkban, ami a nyolc évvel korábbinál százezerrel kevesebb.

Ábránkon az elmúlt évtizedekben született gyerek száma látható nemenkénti szerinti bontásban: fiúkból minden évben több születik, és bár az elmúlt évben mindkét sáv keskenyedett, azaz kevesebb gyerek jött világra, 2020-ban újra elkezdett kiszélesedni, ami növekvő tendenciára utal a gyerekszámokat tekintve.

Made with Flourish

Az elmúlt két évtizedben évente ezer 15 és 49 év közötti nőre 37-42 élveszületés jutott, a legtöbb a tavalyi évben. A legalacsonyabb érték 2011-ben volt, és valószínűleg további csökkenés történt volna, ha a kormány nem vezet be családtámogatási intézkedéseket, amiket nemcsak a gyerekek számához, de esetenként ahhoz is kötnek, hogy a párok házasságot kötöttek-e. Utóbbira jó szemléltetés a naranccsal, illetve lilával jelzett vonalak egymástól eltartása az alábbi ábrán: az utóbbi években meredeken nőtt a házasságból született gyerekek aránya, és csökkent a házasságon kívülieké.

A narancs szín azt jelöli, hogy ezer 15-49 éves házas nőre hány élveszületés jut, a lila pedig azt, hogy ezer nem házasra mennyi. Míg az előbbiek aránya 2013 óta folyamatosan növekszik, addig utóbbi egy 2016-os csúcsot követve hanyatlik. E mögött nemcsak az áll, hogy kevesebbet szülnek a nem házas nők, hanem az is, hogy a szülés előtt (feltehetően a kedvezmények miatt is) többen kötnek házasságot. A házasságok számának alakulása is leképezi ezt a jelenséget: míg 2011-ben 36 ezer házasságkötés volt (ezer lakosra 3,6 jutott), addig 2015-ben már 46 ezer (5,3 jutott ezer magyarra), tavaly pedig 67 ezer pár házasodott össze (ami ezer lakosra vetítve 6,9 frigy).

Made with Flourish

A rózsaszínnel jelzett értékek trendje (a házasságon kívül élveszülöttek százalékos aránya) is ezt a jelenséget érzékelteti: míg az 1980-as évek elején a csecsemők kicsivel több mint 7 százaléka érkezett csak olyan családba, ahol a szülők nem voltak házasok, addig 2015-ben már közel 50 százalékuk. Itt aztán fordulat következett be, ugyanis 2015-ben a gyerekfüggő családtámogatások mellett megjelent az első házasok kedvezménye, így még jobban „megérte” összeházasodni. 2019-ben folyatódott a csökkenés, ami tavaly még nagyobb mértékű volt, e mögött pedig a babaváró támogatás bevezetése húzódhat meg, amit 2019. július 1-jétől igényelhetnek a szabályoknak megfelelő házaspárok. Hogy a támogatott hitel mennyire népszerű, jól mutatja, hogy Novák Katalin nemrég bejelentette: már 170 ezren éltek a lehetőséggel.

A szülő nők átlagos életkora 1980 és 2010 között folyamatosan nőtt, azóta pedig stagnálást, enyhe növekedést mutat: 1980-ban 25 volt, 2010-ig 30-ra kúszott fel, a legfrissebb adatok szerint pedig 30,4 év (ábránkon ezt sárgával jelöltük). A nők átlagéletkora az első gyerek születésekor (zölddel jelezve) negyven éve még 22,86 év volt, ami 2010-ig 28,2 évre nőtt, tavaly pedig már 29 év volt.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.