Elsőre talán meglepő összefüggésre bukkant a G7, amikor arra próbált adatot keresni, hogy vajon milyen összefüggésekkel magyarázható, hogy melyik megyében veszik fel jobban a koronavírus elleni oltást, és melyikben nem.
Azt például mindjárt a cikk elején leszögezik: ellentétes irányú összefüggés van a Covid halálozások száma és a beoltottak aránya között az ország egyes megyéiben. Azaz: ahol többen veszítették életüket a járványban, ott kevesebben vették fel a felkínált vakcinát, magyarán nincs elrettentő hatása annak, ha relatív sokan hunytak koronavírusban az adott megyében a többihez képest.
Ezután térnek rá vizsgálódásuk tulajdonképpeni lényegére: „mindez tehát sokkal inkább arra utal, hogy lényegében nem a pandémia környezetünkben tapasztalt következményei alapján döntünk az oltásról. Az átoltottság mértéke a számok szerint az egyes megyékben sokkal inkább az ott élők iskolázottságával függ össze.”
Erre pedig azután jutották, hogy a rendelkezésre álló adatokból összeszedték, és bővebben ismertették ezt a cikkben. Ebből arra jutottak, hogy
legnagyobb arányban a budapestiek, illetve a dunántúliak vették fel a vakcinákat, miközben e térségekhez képest egyes keleti megyékben közel tíz százalékponttal alacsonyabb az oltottak aránya.
Ugyanakkor:
Azokban a megyékben azonban, ahol magasabb az érettségizettek aránya, többen vették fel a vakcinát, és ez – az iskolázottság és az átoltottság közötti – összefüggés ráadásul kifejezetten erős. Ahogy a lakosság keresete és az oltottsági arány közötti is, igaz itt más jellemzők – például az iskolázottság – hatása is érvényesülhet közvetve, és magyarázhatja ezt az együttmozgást
– fogalmaz a gazdasági portál.
