Mielőtt még áprilisban a turizmus.com megírta, hogy megalakult a Magyar Turisztikai Program Alapítvány (MTPA), hozzánk olyan információk jutottak el, hogy a Magyar Turisztikai Ügynökség létrehoz egy alapítványt, aminek ön lesz az elnöke. Az MTPA az MTÜ alapítványa?
A rövid válasz a kérdésére az, hogy nem. De kezdjük onnan, hogy már évek óta vezetem a fesztivál szakosztályt a Music Hungary Szövetségben. A Covid-időszak alatt több munkacsoportot létrehoztunk, ekkor kezdett el formálódni egy új fesztiválos, rendezvényes alapítvány létrehozásának gondolata. Sok szervezettel és szakmabelivel egyeztettem már egy éve a szervezet létrehozásáról, így állami szereplőkkel, az MTÜ-vel és a Petőfi Irodalmi Ügynökséggel is.
Kik vannak benne az alapítványban?
Három kuratóriumi tag magáncége alapította, ők raktak össze egy kis induló tőkét, amely biztosítja a működést.
Az állami MTÜ és a Petőfi Irodalmi Ügynökség anyagilag támogatja az MTPA-t, vagy mit takar az együttműködés?
Anyagi támogatásról egyelőre nincs szó. Az együttműködés látható volt például a június 24-i konferenciánk létrejöttében, amelyen több állami szervezet képviseltette magát, és tájékoztatta a szakmát. Illetve több olyan célunk is van – a jogszabályi hátterek, anomáliákra való figyelemfelhívás, oktatási tevékenység, adatbázis kiépítése –, amik elérésében reményeink szerint hosszú távon partnerünk lehet több állami szervezet.
Ha már szóba került a múlt csütörtöki rendezvény: beszédet mondott többek között Guller Zoltán, az MTÜ vezérigazgatója, Fekete Péter kultúráért felelős államtitkár, Demeter Szilárd a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója, miniszteri biztos. Ki finanszírozta ezt a konferenciát?
A konferenciát közösen szerveztük, és közösen is finanszíroztuk több szervezettel. Társszervezőként mellénk állt a Magyarországi Rendezvényszervezők és Szolgáltatók Szövetsége (Maresz) és a Nemzeti Kulturális Alap is. És pályázatokat is adtunk be a finanszírozásra több helyen. Amire az alapítványnak jelenleg pénze van, azok a működési költségek.
Az MTPA miben más, mint a rendezvényszervezők szövetsége?
A Maresz az üzleti rendezvényeket szervező szakembereket és technikai szolgáltatókat fogja össze, mi viszont a kulturális-, üzleti- és sportrendezvény-szervezőket és kiszolgálókat.
Miért most érezte úgy, hogy időszerű egy ilyen alapítvány létrehozása?
Az elmúlt években állandó volt a pörgés, de közben felszínre kerültek olyan problémák, amelyekről bár a rendezvényes szakmában mindenki beszélt, mégsem történtek változások. A Covid-időszak más fókuszt hozott, de ezen problémák még mindig ott voltak. Ilyen például, hogy a szabályozások nincsenek harmóniában egymással, nincsenek tisztázva a bennük szereplő fogalmak sem. Például, hogy mi az a zenés-táncos rendezvény.
Mintha a döntéshozók sem lennének teljesen tisztában ezzel.
Igen, volt ebből egy kis zavar. A szabály szerint rendezvénynek számít minden, ahol a zene a fő szolgáltatás. De akkor az opera az? Nem, az nem. A másik, hogy
egyfajta megbélyegzés kezdődött, miszerint van az ördögtől való könnyűzene, és minden más, ami viszont a könnyűzenével szemben kultúrának számít. Meg is jelent egy Magyar Közlönyben, hogy a zenés-táncos rendezvény nem minősül kulturális rendezvénynek.
Most gyakorlatilag az a helyzet a zenés-táncos jogszabály szerint, hogy ezer fő alatt viszonylag kevés a kötöttség, ezen felül viszont rengeteg a szabály. Ami azt is jelenti, hogy egy 1001 fős rendezvényre ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint egy 40 ezresre, viszont óriási különbséget tesz mondjuk 900 és 1500 fő között.
Az a cél, hogy lazítsanak a szabályokon?
Nem, sokkal inkább átláthatóvá szeretnénk tenni azokat. A Covid-időszak alatt ugyanis azt láttuk, hogy néhány kisebb piaci szereplő kihasználta a kiskapukat, a nagyobbak viszont félik a szabályokat. Hogy egy példát is mondjak: nem minden fesztiválon kérnek védettségi igazolványt, pedig a szabályozás szerint a zenés-táncos rendezvényeken el kell kérni. Erre az ad lehetőséget, hogy az eseményen más típusú programokat is rendeznek, például kiállításokat.
Mondana példát, hol nem kértek?
Nem szeretném nevesíteni.
Ilyen alapon Kapolcson sem kell majd?
Vagy akár a Szigeten sem kellene.
A probléma ezzel az, hogy a látogató nem érti, hogy ha ugyanerre a koncertre a múlt héten nem kellett védettségi igazolvány, akkor más szervezők most miért kérik el.
Alapítványként mit tudnak tenni ez ellen?
Például javasolhatunk egy új szabályzatot, ami nem három, hanem harminc oldalas, de a részletszabályozások pontosabban szerepelnek benne.
Valakinek be is kell tartatni majd ezeket a szabályokat, márpedig ezek szerint sok helyen a mostanit sem sikerül.
A jegyzők feladata ellenőrizni, hogy a szervezők bekérték-e és megkapták a hatóságoktól a szükséges engedélyeket, vagy sem. Ezért nekik is nagy segítség lenne, ha egyértelműbb lenne a szabályozás. Jelenleg nagyjából az a megállapodás, hogy ha valaki egy ezer fősnél nagyobb fesztivált szervez, akkor ott szükséges több biztonsági intézkedés is.
Az egyik céljuk az, hogy pályázati támogatásokat szerezzenek a rendezvényeseknek.
Elkezdtünk kidolgozni ilyen lehetőségeket, ezekhez is keressük a partnereket.
Kihez mennek el az ötletekkel?
Sok minisztériumnál, állami szervezetnél jártunk már, de fontos látni, hogy ez nem egy állami alapítvány, ahol adott egy meghatározott pályázati alap. Sok időbe telik, míg összeszedjük a partnereket és a forrásokat.
Mondana példát, hogy mire kérnek támogatást?
A védettségi igazolványos időszakban nagyon sok rendezvény nem mer elindulni, hiszen nem jön ki a költségvetés legalább nullára. A Művészetek Völgyénél a 2019-es évhez képest 60-70 százalékos közönséggel számolunk. De ez egyelőre csak egy tipp, nem tudjuk pontosan, hogy a közönségünk hány százaléka oltotta be magát.
Ha jól értem, támogatókat keresnek egy olyan pályázathoz, mellyel azoknak a fesztiálszervezőknek tudnának segíteni, akik a várhatóan veszteséges rendezés ellenére belevágnak a rendezvény megtartásába.
Fesztiválok tekintetében ebben gondolkodunk, de üzleti és sportrendezvényekhez is összeszedtük az indulást segítő gondolatokat.
A vírus alatt a rendezvényszektornak nyújtott kormányzati segítséget mennyire érezte elégségesnek?
A rendezvényszektor kifejezetten élőmunkaigényes ágazat. Hiába álltak át sokan online vagy később hibrid rendezvényekre, ezek a bevételeknek csak töredékét voltak képesek behozni. A foglalkoztatást segítő pályázatokkal élhettek a rendezvény iparág szereplői ott, ahol a munkavállalók be voltak jelentve, de sajnos ez nem jellemző. A KATA terheinek enyhítése viszont nagy segítség volt.
Már régóta a Művészetek Völgye igazgatója, hogyan került bele ebbe a világba?
Színjátszottam, fuvoláztam a gimnáziumban, az egyetem alatt pedig, miközben kulturális diplomáciát tanultam, már a Müpában dolgoztam először tolmácsként, majd rendezvényszervezőként. Itt ismerkedtem össze Palya Beáékkal, akinek a Művészetek Völgyében indult egy udvara 2011-ben. Majd felkértek a fesztivál egyik udvargazdájának, illetve szponzorok szerzésén dolgoztam már 2011-től, 2013 őszén pedig én lettem a fesztivál programigazgatója, később a fesztiváligazgató.
Ebben a formájában ön szerint még hány év van a Művészetek Völgyében?
Folyamatosan reagálni kell a környezetre, aktualitásokra. A Művészetek Völgye az elmúlt évtizedekben erős változásokon ment át. Tipikus kérdés volt sokáig, hogy miért nem hat falvas már a fesztivál, miért van kevesebb helyszín. Amikor 2013-ban vezetője lettem a Művészetek Völgyének, csak Kapolcson voltak programok. Évekig építettük, hogy Taliándörögdre is átjárjanak az emberek, idén pedig öt helyszín épült Vigántpetendre, de tudjuk, hogy még sok munka áll előttünk. Mások a mai szokások, más a tempó is. Míg régen volt, hogy egy órát sétáltak az emberek a települések között egy színházi előadásért, majd vissza egy koncertért, ma már ez nem feltétlenül kivitelezhető. Szívesebben táboroznak le egy-egy helyen a látogatók, mára minden helyszínünk olyan, ahol egész napokat el lehet tölteni.
Miben lesz más az idei fesztivál azon kívül, hogy már operát is hallgathatnak a látogatók? Leginkább a koronavírus miatt kérdezem ezt. A Művészetek Völgye egy kicsit különbözik a többi fesztiváltól, miután itt a rendezvény egy részén jegy nélkül is lehet sétálgatni.
A jelenlegi tudásunk szerint a fesztiválozóknál a jegy átvételekor ellenőrizzük a védettségi igazolványt. Akik a vásárra jönnek, azoktól nem kérünk igazolványt, de idén jóval szellősebbre építjük meg ezt a részt, hogy tartható legyen a távolság, elkerüljük a zsúfoltságot. Több helyszín indul Vigántpetenden, így maga a fesztivál is nagyobb területet használ.
Hogy számol, a szabadidős rendezvényeknél mikor térnek vissza a járvány előtti állapotok?
Legalább három év, mire vissza tudunk állni. Ez az év nagyjából a 2020-as szintjén lesz, de reményeim szerint jövőre már jelentős felívelés kezdődhet, és talán 2024-re állhat vissza minden.
