Noha hivatalos protokoll Magyarországon nincs arra vonatkozóan, hogy ha valakinek a szervezetében két oltás után sem alakul ki a koronavírussal szembeni védettség az antitest- és sejtes vizsgálat alapján, kaphat-e egy harmadik, úgynevezett booster oltást, nem lehetetlen feladat hozzájutni a harmadik dózishoz. Rusvai Miklós virológus beszélt is arról, hogy tud olyan háziorvosról, aki ellenanyag hiányában harmadik oltást adott páciensének.
A virológus több ízben nyilatkozott arról, hogy a háziorvos döntési joga, melyik állásponthoz tartja magát. „Meg lehet oldani, mindig maradnak ki oltóanyagok” – mondta annak kapcsán, hogy bár a háziorvosoknak dokumentálniuk kell a felhasznált vakcinákat, ha marad az ampullában, azt akár harmadik oltás beadására is használhatják a kidobás helyett. A szakember hangsúlyozta, annak érdemes újabb vakcinát kapnia, akinek a szervezete nem termelt immunválaszt, viszont nem érdemes csak a kínai vakcinára kihegyezni a problémát, más oltóanyagoknál is előfordulhat ez, ebben az esetben pedig szerinte nem azzal az oltóanyaggal kell újra oltani, amit korábban kapott valaki.
A probléma itthon, úgy tűnik, mégis elsősorban a kínai vakcinával oltott 60 év felettieket érinti: feltűnően sokan vannak közülük olyanok, akiknél többfajta laborvizsgálat elvégzése után is az az eredmény jött ki, hogy nincs megfelelő számú antitestjük, vagyis erősen megkérdőjelezhető a védettségük. Egy Facebook-csoport is alakult már, ahova több százan töltötték fel negatív laboreredményeiket, a petíciót elindító szervezőket pedig virológusok és immunológusok is támogatásukról biztosították abban, hogy az állam biztosítson nekik ingyenes ellenanyag-vizsgálatot, illetve harmadik oltást.
A háziorvosa jóváhagyásával elment Romániába a Pfizerért
Merkely Béla szerint azonban aki megkapta a két oltását, az dőljön hátra, és ne vizsgáltasson antitestet, mert „a védettség szintje és az antitestszint között nem lehet egyértelmű összefüggést meghatározni”. A Semmelweis Egyetem rektora hangsúlyozta: az oltás után folyamatosan csökken az antitestszint, de továbbra is vannak úgynevezett memóriasejtek, amelyek „indítják a sejtes immunitást”, ha erre szükség van. Ennek ellenére felajánlotta, hogy ha valakinek nincsenek antitestjei a két oltást követően, akkor őt a Semmelweis Egyetemen – a kapacitásuk mértékéig – egy speciális teszttel ingyen megvizsgálják. Arról azonban nem szólt a rektor, hogy mi a teendője annak, akinél ez a vizsgálat is negatív eredménnyel zárul, mint ahogyan történt ez egy nyugdíjas orvossal, róla az alábbi cikkben írtunk:
Egy 60 évnél idősebb olvasónk nem a hátradőlést választotta, miután márciusban megkapta mindkét dózis kínai vakcinát. A második adag után két héttel elvégzett antitestvizsgálata azt mutatta, szervezetében nincs ellenanyag. Májusig várta, hátha történik valami, addig megpróbált ugyanolyan óvatosan élni, mint az oltás előtt, és alig találkozott a gyerekeivel.
Olvasónk így is tett, miután megtudta, hogy Romániában regisztráció nélkül is beoltják a külföldi állampolgárokat. Térképen megnézte az oltópontokat, végül Aradra esett a választása. Kétszer utazott ki, és egy autós oltóponton kapta meg az első, három héttel később pedig a második Pfizer-oltást is. Vagyis olvasónk összesen négy adag oltást kapott: két kínait Magyarországon, és két Pfizert Romániában.
A román oltási protokoll lazább, mint a magyar, ezt tudják kihasználni azok a magyarok, akik hiába vették fel itthon az oltást, a tesztek alapján nem védettek a koronavírussal szemben. Romániában a regisztrált állampolgárok oltópontra mehetnek oltakozni. A nagyobb oltási kampányok során azonban bevásárlóközpontok parkolóiban autós oltópontokat is megnyitnak, ahol előzetes regisztráció nélkül, a személyazonosságot igazoló okmány bemutatásával uniós állampolgárokat is beoltanak, sőt a román belügyminisztérium honlapján a külföldieket oltásra buzdító szöveg is található. Helyi forrásaink szerint a Romániában beoltott 4,5 millió ember közül amúgy körülbelül 20 ezer volt külföldi állampolgár.
Olvasónk elmesélte, hogy ki sem kellett szállnia a kocsiból, úgy oltották be az autós oltóponton, ahol az orvosok és a nővérek készséggel segítettek neki. Ahogy itthon, úgy Romániában is ki kell tölteni egy nyilatkozatot, amiben a betegségeken kívül rákérdeztek arra is, hogy az elmúlt négy hétben kapott-e bármilyen oltást. Mivel ő nyolc héttel a második kínai vakcina beadása után ment Romániába, ezzel sem volt probléma.
Nem mindenkinek adják be azonban Romániában az oltást. Tudunk olyanról, aki kiutazott ugyan, de az oltóorvos nem oltotta be Pfizerrel, mert az előző négy hétben már kapott másik oltást. Az óvatosság nem véletlen: egyelőre nincsenek átfogó tanulmányok arról, milyen hatása van a ráoltásnak, illetve a vakcinák keverésének. Mindenesetre már vannak országok, ahol alkalmazzák: Bahreinben például, ahol a beoltottak közel 60 százaléka Sinopharmot kapott, harmadik dózisként Pfizert adnak azoknak, akiket előzőleg kínai vakcinával oltottak. A bahreini protokoll szerint a második Sinopharm és a Pfizer között hat hónapnak kell eltelnie.
Nincs fent az EESZT-ben
Olvasónk azt mondta, nem aggódott, hogy szervezetében négy dózis utána lesz oltóanyag, mivel háziorvosa is buzdította arra, hogy a két kínai dózis után megfelelő idő elteltével próbáljon meg másik vakcinával is oltakozni. Azt azonban mindenkinek javasolja, hogy mielőtt kiutazna Romániába, kérje ki háziorvosa véleményét. Egyáltalán nem biztos, hogy ő biztatni fogja páciensét a harmadik oltásra, a háziorvosok ugyanis megosztottak a kérdésben: vannak olyanok, akik támogatják a harmadik oltást, mások ragaszkodnak ahhoz, hogy két dózis elegendő, akkor is, ha a páciens szervezetében nem mutatható ki ellenanyag.
Olvasónk az első Pfizer-dózis után is megcsináltatta az ellenanyagtesztet, ami a kínai vakcina után nullát mutatott. Az első adag Pfizert követően több százra szaladt fel az ellenanyag szintje, amit megnézet majd a második Pfizer-oltás után is, ha eltelik a két hét.
Érdemes tudni, hogy aki Romániában is oltakozik, papírt ugyan kap az oltásról, az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térbe viszont nem kerül fel a vakcinálása, így ha Magyarországon csak kínai vakcinát kapott, akkor ez irányadó a külföldi utazásoknál.
Duda Ernő ennek ellenére is arra biztat mindenkit, hogy próbálja elintézni magának a Pfizert. A szegedi virológus a Szabad Európának arról beszélt, sokan vannak olyanok, akik ezt Magyarországon kívül, szomszédos országban oldják meg. Nemcsak Románia úti cél, hanem Szerbia is, ahol szintén tárt karokkal várják a külföldi oltakozni vágyókat. Március végi adatok szerint addigra több mint 22 ezer külföldi kapott ott oltást.
Szegediekkel előfordul, hogy átugranak Szerbiába, és beoltatják magukat, vagy Erdélyben van rokonuk, és elmennek oda. De van olyan is, hogy a magyar orvos minden további nélkül újra beoltja
– mondta Duda, aki szerint a magyar államnak kellene ezt intéznie, de ő mindenkit arra biztat, hogy „miután az állam malmai még az Isten malmainál is lassabban őrölnek, ne maradjon védtelen hosszú hónapokon keresztül, oltassa be magát, ha tudja. Ez félig illegális, de az egészség fontosabb ennél.”
Így gondolkodott egy másik, kínai vakcinával oltott 60 év feletti olvasónk is, aki a családjának sem merte bevallani, hogy Romániába utazik a Pfizerért: titokban vette fel az oltást, mert hozzátartozói és a háziorvosa is ellenzi, hogy az, akinek nincs ellenanyaga, ilyen rövid idő után harmadik oltást kapjon.
