Bár kicsit belassulva, de a múlt héten is haladt a vakcináció Magyarországon: 115 ezer embert oltottak be először. A 70 százalékuk ötvenévesnél fiatalabb, minden második Pfizert kapott közülük, harmincezren Modernát, 13 ezren a kínai oltóanyagot, és csak kicsivel több mint ötezren a Szputnyik V-t. Az AstraZeneca első dózisával mindössze 275 embert oltottak be, és jó darabig nem is lehet ezt az oltást választani – már időpontot sem lehet foglalni a brit-svéd oltóanyagra. Tizenkétezren egydózisú Janssen-vakcinát kaptak, ők pár héten belül jó eséllyel védettek lesznek a koronavírus-fertőzés súlyos szövődményei ellen.
A kormányzati tájékoztató oldal kedden azt írta, aki orosz vakcinát szeretne, siessen, ugyanis több szállítmány már nem érkezik, az utolsó adagok vannak kint az oltópontokon. Szputnyik V-ből kétmillió jött az országba, és múlt vasárnapig 902 ezer ember kapta meg az első dózist belőle, 810 ezer pedig a másodikat. Nagyjából százezer magyart lehet tehát még beoltani orosz vakcinával.
Az AstraZenecával eddig 632 ezer embert oltottak, 180 ezren már a második adagot is megkapták. Mivel március elején négyről tizenkét hétre tolták ki a két adag beadása közti intervallumot, tízezrek kapnak második dózist ezekben a hetekben. Ebből a vakcinából 1,5 millió érkezett az országba, a 632 ezer ember teljes beoltásához még 452 ezer adagra van szükség – ez azt jelenti, hogy nagyjából 200 ezer dózis marad készleten.
Kérdés, hogy mi a cél a kínai oltóanyaggal, abból ugyanis több mint ötmillió érkezett az országba, aminek csak a töredékét oltották el: 1,8 millió adagot. A bő ötmillió regisztrált tizede nem jutott még oltáshoz, ha közülük mindenkit Sinopharmmal oltanának, az is csak egymillió beadott dózis lenne. Kínai vakcinát itthon kicsivel több, mint egymillió ember kapott (a kétharmaduk ötven évesnél idősebb), 850 ezren már a második oltáson is túl vannak.
Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) adatbázisa szerint május 30-ig 8 578 938 vakcinát adtak be Magyarországon. Mivel az ECDC-nek csak a 18 év felettiekre vonatkozó statisztikát kell megküldeni, és a koronavirus.gov.hu szerint 8 758 639 dózis talált gazdára vasárnapig, kiszámolható, hogy 178 ezer 16-17 éves fiatal jutott oltáshoz – ők Pfizert kaptak. Ausztriától Romániáig egyébként a térség több országában már a 12-15 évesek oltását is megkezdték, miután az Európai Gyógyszerügynökség javasolta a 16 éves korhatár csökkentését.
Miközben itthon hétről hétre fogy az újonnan beoltottak száma (a múlt héten, mint említettük, 115 ezer ember kapott első dózist, az azt megelőző négy hétben átlagosan 330 ezren),
Ábránkon az Európai Unió, illetve az Európai Gazdasági Térség országai láthatóak az alapján, hogy a felnőtt lakosság hány százaléka kapta meg az első, illetve a második oltását. A tengelyek végén az ECDC által kitűzött, 70 százalékos cél látható – ehhez Málta van a legközelebb, majd Magyarország következik.
Hogy szemléltessük, mennyire pörgött fel más országokban az oltás, az egyes országokhoz tartózó körök nagyságával ezúttal azt mutatjuk meg, az első dózist megkapó lakosok hány százalékát oltották be az elmúlt négy hétben. Nálunk a korábbi jó teljesítmény után ez az arány már csak 19 százalék (miközben az átoltottságon még lenne mit javítani), míg az uniós és EGT-tag országokban minden harmadik felnőttre igaz ez. (A miénknél kisebb érték csak Norvégiánál látszik, ahol az oltottak 15,6 százaléka jutott oltáshoz május 3. és 30. között.)
A felnőtt lakosság több mint fele kapta már meg az oltását Cipruson, Belgiumban, Németországban, Izlandon, Finnországban, Máltán és hazánkban – az első négy országban közös, hogy minden harmadik érintett az elmúlt hónapban jutott hozzá a védőoltáshoz. Horvátországban az oltottak 41 százaléka, Észtországban 48 százaléka kapta meg az első oltását májusban, ott tehát most pörög fel az oltási kampány. A leszakadók között van Bulgária, Lettország és a májusi javulás ellenére Horvátország, ahol 14, 26 és 27 százalék jutott eddig vakcinához.
Mivel elvileg az első oltások arányával megegyező ütemben növekszik a második dózisok száma is az idő múlásával, az országok az ábrán egy képzeletbeli átlós vonal mentén helyezkednek el. Kilóg ebből a sorból Finnország, ahol a felnőttek 55 százaléka kapott már első dózist, a másodikat viszont csak minden tizedik. Megkerestük a finn egészségügyi minisztériumot, ahonnan azt a tájékoztatást kaptuk, hogy náluk február elejétől a Pfizer, a Moderna és az AstraZeneca második adagját is tizenkét hét eltéréssel adják be. Az ok, hogy a járvány megállításának szempontjából kedvezőbb, ha több embert juttatnak első oltáshoz, akik kicsit később kapják meg a második adagjukat, mintha egy szűkebb kör kapná meg a második oltását is rövid időn belül. (Az AstraZeneca esetében ugyanakkor a hatásossági adatok is a 12 hetes különbséget indokolják.)
Apropó második dózis: rendre megnézzük, miként alakult a ténylegesen beadott adagok száma az első dózis beadásának dátumából kalkulált várakozáshoz képest. Annak, hogy valaki nem veszi fel a második oltását, több oka is lehet (fél a mellékhatásoktól, csak a védettségi igazolványt szerette volna megkapni, megbetegedett, mire mehetett volna oltatni), de láthatók eltérések abban is, hogy melyik vakcinánál mekkora azoknak a száma, akik nem kérték azt.
A múlt héten a Szputnyik V és a Pfizer tervezett második dózisainak a 96 százalékát beadták, a Sinopharmból viszont elvileg 328 ezer embernek kellett volna megkapnia a második adagot (ennyien kapták négy héttel korábban az elsőt), mégis csak 280 ezer embernek adták be a kínai vakcinát – ez 11,5 százalékos különbség. Az AstraZeneca értékei nehezebben értelmezhetők, mert bár március eleje óta tizenkét hét különbséggel adják, május elejétől bárki előrehozathatta a második adagot. Ezzel – mivel ábránkon a folytonos sötétkék vonal magasabb az ugyanilyen színű szaggatott vonalnál – több tízezren éltek is: csak a múlt héten a 16 ezer dózis helyett 29 ezret adtak be.
Az ECDC-nél frissebb, napi adatokat publikál a kormányzati koronavírus-portál, a statisztikából pedig kiderül, hogy múlt hétfőn többhónapos negatív rekord dőlt meg, amikor mindössze 2914 ember kapta meg az első oltását. Egyre több embernek esedékes ugyanakkor a második dózis: múlt szerdán például több mint 130 ezren vették fel. Lazítások terén a következő mérföldkő az 5,5 millió beoltott lehet – ha optimistán napi 30 ezer új beoltottal számolunk, akkor június közepére lehet meg ez a szám.
