„Budapesten baj van, ez látszik, de továbbra is állítom, hogy azt a modellt, amely 93 százalékos külföldi vendégarányra épül, nem lehet fenntartani, mert óriási a kitettség. Ide eljutni hiba volt. Volt, amikor a belföldiek voltak többségben” – mondta a Világgazdaságnak Guller Zoltán, a Magyar Turisztikai Ügynökség vezérigazgatója az elnéptelenedett budapesti szálláshelyekkel kapcsolatban.
A portál azon kérdésére, hogy nem tudnak vagy nem akarnak segíteni a fővároson, így válaszolt:
Lesznek belföldi Budapest-kampányaink, de ne feledjük, hogy a fővárosnak van saját marketingszervezete. És igenis meg lehet próbálkozni azzal, hogy magyar vendégek is megszálljanak itt. Azt nem teheti meg a kormány, hogy kiemeli Budapestet, és külön támogatja. Reklámozzuk Budapestet külföldön is, és azon dolgozunk, hogy minél több repülő jöjjön ide.
Úgy látják, hogy ősztől a beérkező légi járatok 70 százaléka magától visszaáll a 2019-es szint közelébe. Guller reméli, hogy nyáron már lesz sok kis fesztivál. Az MTÜ vezérigazgatója arról is beszélt, hogy a kormány sikeres oltási programjának köszönhetően úton vagyunk a normális életünk felé, de a nemzetközi turizmus már komplikáltabb:
a távoli piacok – mint az Egyesült Államok, Kína, Izrael és Oroszország – visszatérésére 2022 előtt nem igazán látok esélyt. Nagyon várjuk a közös európai védettségi igazolványt, amelyet a nyárra ígérnek, és a legkevésbé rajtunk fog múlni, hogy legyen, hiszen addig az unión belüli utazás is nagyon korlátozott.
Guller arra a kérdésre, hogy mivel lehet elejét venni annak, hogy idén elszabaduljanak az árak a felpörgött belföldi kereslet hatására, így válaszolt:
Ez piaci tevékenység, amelyet az államnak nem szükséges és nem is szabad befolyásolnia. Olyan helyeken volt ez a próbálkozás korábban is jellemző, ahol nagyon rövid volt a szezon. Olvastam ezerötszáz forintos balatoni lángosról tavaly, de szerintem nem ez volt a jellemző. Önmérsékletre kérjük a szolgáltatókat, de beleszólni nem tudunk az árképzésbe.
A Kisfaludy-programmal kapcsolatban Guller elmondta, hogy a megkezdett munkák egy része még zajlik, de a szálláshelyfejlesztési szakasz lezárult, a tervekkel kapcsolatban pedig így fogalmazott:
A 300 milliárdos program keretében 2017-ben összesen több mint 200 milliárd forintot költött el az állam, és százmilliárd forintnyi magántőke mozdult meg. Ha elfogadja Brüsszel, akkor tetemes forrást, 150 milliárdot fordítunk a fürdők fejlesztésére, alapvetően a gyógyfürdőkre, és kizárólag a technológia korszerűsítésére a 37 kiemelt turisztikai jelentőségű vidéki fürdőnkben. A kastély- és várprogram folytatása is uniós engedélyre vár, az eddigi ütem nagyon jól sikerült, 35 milliárdot költöttünk rá ebben a ciklusban. Nagyon fontos lenne a turizmus-vendéglátásban dolgozók képzését is támogatni, ezen dolgozunk.
