Igazságosak az állami támogatások – állította Kósa Lajos a nagyvárosoknak adott kormányzati kompenzációról. A fideszes politikus azt követően vette védelmébe a kormánydöntést, hogy kiderült: Eger önkormányzatának harmadannyi pénzt adtak az államkasszából, mint amennyit Mészáros Lőrinc érdekeltsége kapott a városban található hotelje felújítására, vissza nem térítendő támogatásként.
Eger az egyike volt annak a 27 városnak, amely a múlt héten úgynevezett működési támogatásban részesült a járvány alatt megnyirbált adóbevételei kompenzálására. Gulyás Gergely miniszter a múlt csütörtökön jelentette be, hogy a kormány 23 milliárd forintot oszt szét azok között az önkormányzatok között, amelyek az elmúlt időszakban rossz pénzügyi helyzetbe kerültek. Mint ismert, a kormány a járványra hivatkozva csökkentette az önkormányzatok iparűzésiadó-bevételét, magához vonta a gépjárműadó teljes összegét, és ingyenessé tette a parkolást, ami további forráskiesést jelentett a nagyvárosoknak.
A főváros teljesen kimaradt a mostani kompenzációból. A legnagyobb összeget, 2,925 milliárd forintot Debrecen kapta. Pécsnek 2,05, Szegednek 1,95 milliárd jutott. A sor végére Ózd került, a 30 ezres borsodi város 180 millió forintot kap.
A 25 ezresnél népesebb városok esetében a kompenzáció nem automatikus, minden önkormányzattal kapcsolatban egyedi kormánydöntés született. Miniszteri biztost is kineveztek a pénzügyi egyeztetések lebonyolítására, a települések vezetőinek Balla György fideszes országgyűlési képviselővel kellett tárgyalniuk.
A Miniszterelnökség a döntéssel kapcsolatos múlt heti közleményben azt állította, hogy pártpolitikai szempontok nem játszottak szerepet, az arányosság, a méltányosság és a rászorultság alapján osztották el a keretet. Az azonban, hogy a tárca mit értett rászorultságon, nem derült ki, mert a jelek szerint az egyeztetések ellenére a kormányzati pénzosztás előkészítésekor nem az számított, hogy a települések milyen elmaradt beruházásra, kiesett költségre költenék a támogatást. A kompenzáció eljárásrendje szerint ugyanis előbb dőlt el, ki mennyi pénzt kap, és csak utána kérdezték meg, hogy milyen célokra költik.
A városoknak közölniük kell, hogy fejlesztési vagy működési célokra költik a támogatást, enélkül ugyanis nem történhet meg az utalás. A városok csak a nyilatkozat megtétele után, célhoz kötötten kaphatják meg a megítélt kompenzációt.
Az ellenzéki vezetésű Eger 1,5 milliárd forintot kért az államtól a 2-2,5 milliárdosra becsült kiesés miatt, 825 millió forintot kapott, Mirkóczki Ádám polgármester mégis azt nyilatkozta, elégedett a megítélt összeggel. Az általunk megkeresett ellenzéki vezetésű városok többsége pedig nem akart nyilatkozni a kompenzációról.
A második legmagasabb kompenzációt elkönyvelő Pécs polgármesteri hivatala azt írta: a város a speciális pénzügyi helyzetére tekintettel – 8,5 milliárd forintos adósságot örököltek 2019-ben, amit részletekben fizetnek vissza az államnak – az iparűzésiadó-csökkentés miatti teljes kiesés kompenzálását kérte, azaz 2,054 milliárd forintot. Ezt az összeget meg is kapta a város. A Péterffy Attila vezette önkormányzat közölte, hogy összességében 5,77 milliárdot kértek az idei évre azzal, hogy a tavaly felmerült 3,7 milliárdos igényről lemondanak. A teljes kompenzáció érdekében ezért további egyeztetést kezdeményeznek.
Debrecen fideszes polgármestere sem volt elégedetlen, bár elárulta, hogy csak az iparűzési adó miatt 3,7 milliárd forint a város bevételkiesése. Papp László közölte, hogy a gazdaság újraindítása érdekében, a kormány és az önkormányzatok együttműködésének jegyében a bevételkiesésből az önkormányzat is részt kell, hogy vállaljon, így egyetért a megítélt kompenzáció mértékével.
