Vajon a Shrek forgalmazói is tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot folytattak akkor, amikor nem hagyományos nemi szerepek szerint ábrázolták a főszereplőket (ki
hallott már olyat, hogy egy ogre nem megeszi, hanem beleszeret egy hercegnőbe)?
Vadai Ágnes, a Demokratikus Koalíció képviselője ezt az írásbeli választ igénylő kérdést nyújtotta be Gulyás Gergely miniszternek, miután lapunk megírta, a fővárosi kormányhivatal tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat miatt elmarasztalta a Meseország mindenkié című könyv kiadóját.
Az ellenzéki képviselő visszafogott analógiájára (Shrek helyett lehetett volna a szamár és a sárkány szerelme is a példa – a szerk.) nem reagált a miniszter, a helyette válaszoló Orbán Balázs államtitkár sem tért ki arra, csak száraz tényeket közölt.
Tudatta, tavaly csaknem 25 ezer beérkezett fogyasztói panasz és 19 ezer ellenőrzés alapján mintegy 10 ezer fogyasztóvédelmi hatósági eljárás indult, ezek egyikeként állapította meg a kormányhivatal, hogy a Labrisz egyesület tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot folytatott az általa forgalmazott könyv értékesítésekor.
A kormányhivatali határozat szerint – a könyv külső megjelenése és belső tartalma közötti jelentős különbség miatt – a fogyasztók tájékoztatáshoz való joga sérült. Az egyesület a fogyasztóvédelmi
határozattal szemben jogorvoslattal élt, a bírósági eljárás a Fővárosi Törvényszék előtt jelenleg is folyamatban van.
Korábban az elmarasztalt kiadó ennél többet is közölt, például azt, hogy a határozat egy anonim, prekoncepciókon alapuló bejelentést vett készpénznek, figyelmen kívül hagyva pedagógiai, pszichológiai állásfoglalásokat.
