Belföld koronavírus

Orbán Viktor: Magyarország erősebb lesz a járvány után, mint előtte volt

parlament.hu
parlament.hu

Idén nem tartott külön évértékelő beszédet Orbán Viktor, hanem a parlament tavaszi ülésszakának február 15-i ülésén mond helyette beszédet.

A kormányfő nem az egész évet értékelte, csak az elmúlt néhány hónapot. Azt mondta, hogy egy elhúzódó járvány idején a politikai döntéshozók hajlamosak járványügyi szakembernek képzelni magukat, és ugyan némi jártasságra valóban szert tesznek, de a járványügyi szakemberek tudásával nem vehetik fel a versenyt, ezért utóbbiak véleményének a lehető legnagyobb súllyal kell megjelennie a döntésekben.

Ezért kellett korlátozni

A védekezés megszervezése és irányítása a kormány feladata, a felelősséget nem hárítjuk át

– mondta Orbán Viktor.

A járványról szólva elmondta a kormányfő, hogy egész Európában növekvő számokat látnak. A korlátozó intézkedéseket azért csak november 11-én vezették be, mert a nyári nemzeti konzultációból a kormányban azt olvasták ki, hogy az emberek azt szeretnék, ah „működne az ország”. De a járvány megfékezéséhez mégis szükség volt a kijárási korlátozások bevezetésére, mondta a miniszterelnök.

„A válságkezelésünk következetes, lényegében november óta nem változtattunk a korábbi intézkedéseken, ezért tudtuk korlátok közzé szorítani a járványt” – fogalmazott Orbán Viktor.

Akik Nyugat-Európában karácsonykor újranyitottak, azoknál hatalmas erővel indult el a harmadik hullám

– magyarázta Orbán, hogy nálunk miért nem történt ilyen.

Mi lesz az újranyitással?

„Tíz napja nem csökken a járványgörbe” – folytatta a jelen helyzet értékelésével a kormányfő. Mint mondta, a második hullám lefelé tartó szakasza megtorpant, ami „a ragályosabb vírusmutáció” miatt lehet így. Ezért kérte a parlamentet, hogy hosszabbítsák meg a parlament felhatalmazását, hogy folytathassák a védekezést.

Az eddigi szabályok szigorú és következetes betartására van szükség

– mondta Orbán Viktor.

Úgy fogalmazott, hogy nem egyszerűen „a zárva táblát akarják elfordítani a bejáraton”, hanem úgy akarják újraindítani a gazdaságot, hogy „erősebben jöjjünk ki a járványból, mint ahogy belementünk”.

Vakcinák nélkül azonban újabb és újabb hullámok érkezhetnek, ezért az oltás szervezése most a legfontosabb. Ezzel magyarázta Orbán Viktor, hogy a nyugati vakcinák mellett orosz és kínai oltóanyagot is vásárolt a kormány. Állítása szerint egy hasonló méretű országnál 3,5 millióval több embert tud majd Magyarország így beoltani, hogy nem csak a nyugati vakcinákra hagyatkozik.

Április elsejére 2 milliót is meghaladhatja a beoltottak száma

– azaz a kormányfő szerint addigra minden 60 évesnél idősebb regisztrált megkaphatja valamelyik oltóanyagot.

Az online konzultáció alapján vezényli majd le a kormány az újranyitást a miniszterelnök állítása szerint. Azt is elárulta, hogy hét kérdés lesz a konzultációban. Mint mondta, olyan intézkedéseket akarnak hozni, amit az emberek többsége támogat.

Orbán: A gazdaság erősebb lesz, mint volt

A miniszterelnök hosszan sorolta, hogy miért volt a járvány előtt a magyar gazdaság „az egyik legstabilabb és gyorsan növekvő”. Alacsony hiány, rekordmagas foglalkoztatottság, növekvő jövedelmek, csökkenő szegénység, óriási befektetésvonzó képesség, sorolta Orbán.

2020-ban a járvány nagyot ütött a magyar gazdaságon

– mondta a miniszterelnök, de szerinte nem rendítette meg a járvány a gazdaságot, csak visszatolta.

Orbán Viktor felsorolta, hogy milyen intézkedéseket hoztak a gazdaság megvédéséért:

  • a hitelmoratóriummal 50 ezer kkv-nak segítettek,
  • a bértámogatással, a szociális hozzájárulás elengedésével, az iparűzési adó megfelezésével állítása szerint 250 ezer munkahelyet mentettek meg,
  • a vállalkozásoknak adott beruházási támogatással pedig úgy kalkulált, hogy 280 ezer munkahelyet védtek meg, vagy hoztak létre,

2020 decemberében ugyanannyian dolgoztak, mint a járvány előtt

– állította Orbán, hozzátéve, hogy kitartanak a „segély helyett munka”-elv mellett.

A gazdasági újraindítási akcióterv hét pillérének a következőt mondta:

  • a lakásépítés áfájának 5 százalékra csökkentése,
  • lakásfelújítási támogatás,
  • bértámogatás,
  • orvosi béremelési program,
  • a 13. havi nyugdíj „négy hullámban visszaépítése”,
  • szja-mentesség a 25 éven aluliaknak
  • 10 milliós kamatmentes kölcsön vállalkozásoknak.

Valamint indul ezek után egy sok ezer milliárdos beruházási támogatási program, amihez az EU-s támogatásokat fogják felhasználni. Ennek a felsőoktatás lesz a legnagyobb nyertese, mint Orbán mondta, az egyetemeknek és főiskoláknak 1500-2000 milliárd forint juthat.

Magyarország erősebb lesz a járvány után, mint előtte volt

– zárta beszédét Orbán.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik