A Groupama Aréna a magyar állam tulajdonában áll, ez a pénz nem állami támogatás a Ferencvárosnak, hanem azt az állam a saját ingatlanjának karbantartására és fejlesztésére költi, ennek az összberuházásnak az értéke nettó 2.362.204.650 forint
– írta kérdésünkre az FTC sajtóosztálya. A klubot azért kerestük meg, mert a Magyar Közlöny december 24-i számából kiderült, a kormány 3 milliárd forintot adott a 2014-ben átadott stadion korszerűsítésére. Az összeget a magasépítési beruházások között tüntették fel a dokumentumban, aminek a klub szerint az a magyarázata, hogy a beruházási elemek jelentős része szerkezeti átalakításokat és újratervezéseket igényel (világítás, óriás kijelző, építészeti projektelemek), így a komplex projekt a tervezési igények és átalakítások miatt ebbe a kategóriába sorolható.
A klub válaszában azt is megjegyezte:
A Ferencváros, mint vagyonkezelő és használó van jelen a stadionban, az FTC 660 millió forint vagyonkezelési díjat már befizetett a magyar államnak az elmúlt években, továbbá az idei BL- és a tavalyi EL-csoportkör szereplés járulékaiból másfél-két milliárd forint folyik, folyt be az államkasszába, így kijelenthető, hogy a stadionra költött pénzt az FTC kvázi meg is kereste vagy befizette más csatornákon az állam számára, amely, hangsúlyozzuk, a saját tulajdonát fejleszti, nem az FTC-t támogatja.
Hozzátették: „Az FTC az idei szereplésével elhozta a Bajnokok Ligája élményt a magyar emberek mindennapjaiba. Amellett, hogy a csapat a járvány sújtotta magyar sportélet nemzetközi zászlóshajója lett, az FTC-re a magasabb ligában szereplés mellett magasabb infrastrukturális elvárások és bizonyos esetben UEFA előírások is nehezednek.”
A feleletben részletesebben is kifejtették, melyek a mostani fejlesztési projekt főbb elemei: komplex pályafelújítás és gépbeszerzés, kamerarendszer-bővítés, pályavilágítás, raktár, iroda, catering, múzeum felületbővítés, informatikai és megjelenítő eszközök fejlesztése.
Az FTC rámutatott, hogy sokszor felvetődik kérdésként, miért kell sűrűn költeni a játéktérre, ám szerintük egy stadionban az élő pálya kezelése nem csak felületi gondozást jelent, a felső réteg lecserélése mediterrán országokban évente egyszer, északi országokban kétszer-háromszor is megtörténik egy szezon alatt. A rétegrend, talajszerkezet felfrissítésére 4-5 évente szükség van.
A mostani beruházás legköltségesebb része az informatikai és megjelenítő eszközök fejlesztése. Az indoklás szerint a 8 évvel elérhető technológiák mára fejlesztésre, bővítésre szorulnak. Mint írják:
Ahogy egy nyolc évvel ezelőtti mobiltelefon ma már képtelen lenne futtatni új operációs rendszereket és appokat, úgy a stadion rendszerszintű informatikához köthető szolgáltatásainak is követniük kell a kor követelményeit. A stadionban lévő megjelenítő eszközök pixel távolsága például már nem éri el az UEFA által előírt szabályokat, így az immáron több mint hat éves eszközök lecserélése nemcsak indokolt, hanem követelmény, ha a stadion továbbra is nemzetközi mérkőzések szervezését akarja hatékonyan lebonyolítani.
