Galéria
Ivándi-Szabó Balázs / 24.hu
A pátrói nemesek leszármazottai évtizedek óta termelik ki a fenyőt, köztük a falu fiatal polgármestere, Győrfy Balázs és családja is.
24huGaléria
Megmutatjuk, hogyan jut el a karácsonyfa egy apró zalai faluból hozzánk
1/27
Ivándi-Szabó Balázs / 24.hu
A pátrói nemesek leszármazottai évtizedek óta termelik ki a fenyőt, köztük a falu fiatal polgármestere, Győrfy Balázs és családja is.
Fotó megosztása:
2/27
Ivándi-Szabó Balázs / 24.hu
Náluk még a dédszülők kezdték el a fenyőzést, a család jelenleg 10 hektáron nordmann és lucfenyőt termel. Az előbbi 8-10 év alatt nő akkorára, hogy be lehessen takarítani, a luc pár évvel hamarabb éri el a kívánt magasságot.
Fotó megosztása:
3/27
Ivándi-Szabó Balázs / 24.hu
Balázsék a saját területükön kivágott és becsomagolt fák mellett a környező termelőknél is vállalnak bérmunkát, a géppel hajtott kötözőjük meggyorsítja a munkát.
Fotó megosztása:
5/27
Ivándi-Szabó Balázs / 24.hu
Szeretnék, ha az ország karácsonyfás falujának nevezett szomszéd, Surd mellett Nemespátró is ugyanakkora figyelmet kapna. A termelés nagyságrendjében lassan utol is érik a surdiakat.
Fotó megosztása:
6/27
Ivándi-Szabó Balázs / 24.hu
Bár a munka legjobban megterhelő része az adventi időszakra tehető, a fenyővel egész évben akad munka. Tavasszal az új csemeték telepítésével kezdenek, egész évben irtaniuk kell a gyomokat, metszeni a fákat és műtrágyázni a területet.
Fotó megosztása:
7/27
Ivándi-Szabó Balázs / 24.hu
A faluban november végén, december legelején kezdik el kivágni a korábban megjelölt fákat. Ilyenkor aki él és mozog, a fenyővel foglalkozik.
Fotó megosztása:
9/27
Ivándi-Szabó Balázs / 24.hu
Balázs szerint a klímaváltozás a fenyőtermelésben is érezteti hatását, egyre több gond adódik a fákkal, egyre több a munka velük.
Fotó megosztása:
10/27
Ivándi-Szabó Balázs / 24.hu
A településen majdnem mindenki mindenkinek a rokona, jól ismerik egymást, így a közös munka is könnyen megy.
Fotó megosztása:
11/27
Ivándi-Szabó Balázs / 24.hu
Sok kereskedő jár a zalai „fenyőfalvakba” karácsonyfáért, Győrfyék is termelnek viszonteladóknak.
Fotó megosztása:
13/27
Ivándi-Szabó Balázs / 24.hu
Az idén kétezer saját nevelésű fát vágtak ki. Ennek kétharmadát kereskedők vették meg és vitték az ország különbözői pontjaira.
Fotó megosztása:
14/27
Ivándi-Szabó Balázs / 24.hu
Balázs öccse, Patrik egy méretes darabbal. A nagyobb fenyők súlya 30 kilogramm fölött is lehet.
Fotó megosztása:
15/27
Ivándi-Szabó Balázs / 24.hu
Míg Patrik Pécsett, Balázs a tatabányai vasútállomás mellett árusít. Összesen 600 fenyőt vittek a saját területükről, de vettek is mellé néhány tucat nagyobb fát ismerős termelőktől.
Fotó megosztása:
17/27
Ivándi-Szabó Balázs / 24.hu
A koronavírus-járvány miatt izgatottan várták a szezon, bízva abban, hogy ha az emberek másra nem is, de fenyőre költenek.
Fotó megosztása:
18/27
Ivándi-Szabó Balázs / 24.hu
A helypénz húzós, több százezer forint, ráadásul Balázsék két helyet is kibéreltek Tatabányán. Így kisebb a konkurencia, de több idő és eladott fa kell, amíg megtérülnek a költségek.
Fotó megosztása:
19/27
Ivándi-Szabó Balázs / 24.hu
Nem a kényelemről szól a fenyőárusítás.
Fotó megosztása:
21/27
Ivándi-Szabó Balázs / 24.hu
Balázs hétköznapokon is reggel 7-kor kezd, így a későn kelő szomszédait megelőzve egy-két fát el tud adni a konkurencia érkezéséig.
Fotó megosztása:
22/27
Ivándi-Szabó Balázs / 24.hu
Egy-egy fenyőt akár 20-30-szor is megfognak, felraknak, levesznek, kiraknak, elraknak, megmutatnak, amíg meg nem veszi valaki.
Fotó megosztása:
23/27
Ivándi-Szabó Balázs / 24.hu
Bár még egy gyérebb forgalmú nap is nagyon fárasztó tud lenni, a gyerekek lelkesedése a fenyőárust is feldobja.
Fotó megosztása:
25/27
Ivándi-Szabó Balázs / 24.hu
Előzetesen tartottak a járvány negatív hatásától, de az emberek az idén is ugyanúgy keresték a nagy és szép fákat.
Fotó megosztása:
26/27
Ivándi-Szabó Balázs / 24.hu
A karácsony előtti utolsó pár nap rohamát helyszínenként 100-120 fával várták.
Fotó megosztása:
Fotó megosztása:
