Nagyon szerette volna a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK), hogy a kormány az iparűzési adó mérséklésével vagy eltörlésével könnyítsen a vállalkozások helyzetén, így is lett, az adót jövőre lefelezik, Parragh László MKIK-elnök nagyon örül a kormány döntésének. Noha a mikro-, a kis- és középvállalkozások zöme számára most is elviselhető tétel, lefelezése alig jelent érdemi könnyítést, ellenben a főként ellenzéki vezetésű városok számára hatalmas érvágás.
Ehhez képest úgy tűnik, hogy a kamarai tagdíjként ismert kamarai hozzájárulásnál (regisztrációs díjnál) nem ismert pardont az illetékes kamara. Több olvasónk is levelet kapott a Nemzeti Adó- és Vámhivataltól (NAV), hogy fizesse be az elmaradt kamarai hozzájárulást.
Az adóhatóságtól azt a tájékoztatást kaptuk, hogy decemberben országosan 504 fizetési felszólítást küldtek ki azoknak, akik nem fizették be a kamarai hozzájárulást. A díj behajtását a NAV a kamarák megkeresése alapján végzi. Azt, hogy az egyes kamarák mikor kérik fel a NAV-ot a behajtásra a kamarák saját mérlegelésén múlik, erre a NAV-nak nincsen ráhatása.
Megkerestük az MKIK-t is, miért ragaszkodik az éves szinten 5 ezer forintos díjhoz, annak fényében, hogy mennyire a kisvállalkozások megsegítését hangoztatja. Parragh László MKIK-elnök állította lapunknak, hogy nem ők ragaszkodnak a regisztrációs díjhoz, ő tavasszal is, és pár hete is kifejezetten kérte a területi kamarákat, legyenek megértőek, ne hajtassák be az elmaradást. A regisztrációs díjra a területi kamarák jogosultak, igaz, abból 10 százalékra az MKIK tart igényt, ez a megosztás.
Parragh elmondta, hogy kérése ellenére azonban néhány területi kamara, például a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK), mégis ragaszkodik a hozzájáruláshoz.
A BKIK (amelynek vezetése és az MKIK vezetése között jó ideje ellentét feszül) azonban ezt a képet árnyalta.
„Amit tenni tudtunk, hogy a március végi kiszámlázást nyár végére halasztottuk, illetve azokkal szemben, akik évek óta nem fizették meg a regisztrációs díjat, az elévülés megelőzése érdekében a behajtást átadtuk a NAV-nak” – tették hozzá.
A kérdést reálisan vizsgálva megállapítható továbbá, hogy még a legkisebb vállalkozások esetében sem befolyásolná érdemben a válság túlélésének esélyét az éves regisztrációs díj elengedése. Viszont a BKIK az elmúlt másfél évben rendkívüli mértékben javított a szolgáltatásai színvonalán, azt tűzve ki célul, hogy a vállalkozások azt érezzék, megéri nekik regisztrálni a kamarába. A kutatásaink azt mutatják gyakorlatilag elértük ezt a célt. Számtalan olyan szolgáltatást vezettünk be, amelyek egyenként is éves szinten több tízezer forint értékűek (pl. a nagyon népszerű jogtár szolgáltatás). De említhetjük a koronavírus-válság alatt javasolt számtalan intézkedésünket a vállalkozások érdekében, vagy az olyan speciális tanácsadást, mint a Válságkezelési Kisokos a kisvállalkozások részére. Ezeket a kamarai hozzájárulás (regisztrációs díj) nélkül nem lenne lehetőségünk megvalósítani.
A BKIK ugyanakkor a saját felelősségét sem szeretné kikerülni a válságkezelésben, így a szervezeten belüli gazdálkodásban szigorú intézkedések lettek életbe léptetve – fűzték hozzá. Ezen túl a rájuk kikalibrált összeget felajánlották a fővárosi 50 milliárd forintos válságkezelési alaphoz.
