Marjai János / 24.hu
Belföld

A kormányhivatal akár az ordító építési zűrökről is örökre hallgathat

Nem közérdekű adat Sára Botond szerint, hogy Sameer Hamdan jordániai származású üzletember, szállodatulajdonos rózsadombi luxusvillája sértett-e építési szabályokat, és hogy ezzel kapcsolatban az illetékes szerv folytat vagy folytatott-e eljárást – derül ki abból a válaszból, amit a fővárosi kormányhivatal vezetője, Józsefváros korábbi fideszes polgármestere a 24.hu-nak küldött.

Azért fordultunk novemberben közérdekű adatigényléssel a kormányhivatalhoz, mert korábbi megkereséseinkre nem reagáltak, amikor az állami hitellel megsegített Párisi Udvar tulajdonosának II. kerületi építkezéséről érdeklődtünk. A lovagkereszttel kitüntetett szállodatulajdonos ugyanis nem akármilyen házat húzott a Rózsadomb oldalába:

Kapcsolódó
Fütyült a szabályokra a NER-ben hasító arab szállodamogul, amikor luxusvillát húzott a Rózsadombra
A lovagkereszttel kitüntetett Sameer Hamdan évekkel ezelőtt kezdett építkezni Budán. Helyszíni tapasztalatunk szerint azonban a Párisi Udvar tulajdonosa túlépítette az ingatlant, amire a II. kerület nem is adta meg a fennmaradási engedélyt.

A történet azért volt érdekes, mert a Verecke úti építkezés láthatóan túllépett azon, amit a kerületi építési szabályzat enged. Becslésünk szerint a túlépítés akár háromszoros is lehetett a megengedett mérethez képest, ráadásul zöldfelületből is jóval kevesebbet hagytak, mint amennyit elvileg biztosítani kell. A végeredmény pedig olyan lett, hogy Láng Zsolt, a kerület 2019 őszéig regnáló fideszes polgármestere nem is adta meg a fennmaradási engedélyt az ingatlanra. A túlépítés tényét egyébként a jordán tulajdonos sem cáfolta a 24.hu-nak.

Az indok: egyedi eljárás

A kormányhivatal ezek után azért került a képbe, mert ma már nem a kerületeknél vannak az építéshatósági eljárások. Ahogy azt a II. kerület megfogalmazta érdeklődésünkre: hiába az önkormányzat által hozott helyi építési szabályzat, ma már építésrendészeti eljárást sem kezdeményezhetnek az építésfelügyeleti hatóságnál, a kerületnek „építésügyi hatósági ügyekben, ideértve az egyszerű bejelentés alapján létesülő lakóépületeket is, gyakorlatilag annyi a jogosultsága, mint bármelyik nem ügyfél állampolgárnak.” Ha pedig bármilyen, a saját határain belüli építéshatósági eljárásban szeretne információhoz jutni, akkor a kormányhivatalhoz kell fordulnia – ahonnan vagy válaszolnak neki, vagy nem.

A konkrét eseten túl azért is fordultunk a kormányhivatalhoz a kérdéseinkkel, mert a szabálytalanságok jó ideje tartó terjedése nem lokális probléma, hanem rendszerszintű. A szóban forgó környék (a II. kerületi Csatárka) építési szabálytalanságairól pedig korábbi cikkünkben azt mondta forrásunk: „a hegyoldalban eddig is azt csinált mindenki, amit akart, a kutyát nem érdekelt a sok ámokfutás. Az, hogy túlépítik, utána meg vonogatják a vállukat, nem szokatlan arra. Volt olyan, aki a pincéjében egy kisebb cseppkőbarlangot talált – maga szerint bejelentette? Ez a villa méreteiben és arányaiban talán új szint, de meglévő tendenciába és kultúrába illeszkedik bele: ha pénzem van, a telkemen azt csinálok, amit akarok.”

Így hát kíváncsiak voltunk arra, hogy egy látszólag ennyire egyértelmű ügyben az eljáró hatóság mennyire igyekszik betartatni a törvényeket. Sára Botond az adatigénylésünkre küldött válaszában azonban azt írta, hogy a Verecke úti ingatlannal kapcsolatos adatok nem tartoznak a nyilvánosságra, így azokat nem adja ki. Az általunk kért adatok ugyanis

egyedi eljárásban keletkeztek, ezért nem minősülnek közérdekű adatnak.

Továbbá nem a kormányhivatal tevékenységére, illetve annak közfeladat-ellátására vonatkoznak, ezért sem közli őket.

Máthé Zoltán / MTI

Jogász forrásunk szerint az érvelés alapja, azaz hogy egy ilyen építésügyi eljárás az „ügyfél-hatóság” viszonylatban létezik, és abba egy külső szereplő nem tekinthet bele, logikus és legitim magyarázat. Az a tény is igazolja a közérdekű adatigénylés megtagadását, hogy egy magánterületen történt építkezésről van szó, amelyben nincsen állami szerepvállalás.

Láthatatlanná teszi a következményeket

Csakhogy ez a jogi érvelés az építésügyi visszaélések szankcionálását, kivizsgálását teheti rendszerszinten láthatatlanná a nyilvánosság számára, hiszen a szabálytalanságok feltárása minden esetben egyedi eljárásban történhet. Vagyis bármilyen kirívó méretű és rendű építési szabálytalanság kapcsán meg lehet tagadni a tájékoztatást, ez alól pedig az sem kivétel, ha egy befolyásos, széles körben ismert személyről van szó. Így ez az eljárás akarva-akaratlanul a szabálytalanságot elkövetők érdekét szolgálja, mert a nyilvánosság nem értesülhet a különböző jogszabályok megsértésének következményeiről, kivizsgálásáról – ami pedig közérdeknek lenne tekinthető.

Meg kell jegyezni, hogy ugyanez a kormányhivatal nem mindig követte ezt a gyakorlatot. Amikor májusban egy Budapest határában zajló illegális magánépítkezéssel kapcsolatos eljárásról érdeklődtünk, arról röviden tájékoztattak. Igaz, abban nem volt NER-közeli szereplő, csak „átlagemberek.” A két eset közti párhuzamvonás akkor is indokolt, ha a hivatal megteheti, hogy saját belátása nyomán az egyik esetről ad tájékoztatást, a másikról pedig nem.

Ajánlott videó

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.