Oda jutottunk, hogy kimondták: aki beengedi a migránsokat, az jogállam, aki nem, az nem jogállam.
Ha valaki nem hajlandó elfogadni a jogállamiságot, annak azonnal távoznia kell az Európai Unióból.
Minden kísérletet, amely össze kívánt volna kapcsolni két rendkívül fontos kérdést, az uniós pénzeket és a jogállamiságot, sikerrel visszautasították.
Az idézetek azokból a nyilatkozatokból származnak, amelyeket a magyar miniszterelnök az utóbbi napokban tett, miközben megígérte, hogy megvétózza az éves uniós költségvetés és a padlón lévő tagállamokat segítő pénzalap elfogadását. Orbán Viktor mondatai alapján komoly kihívás lenne kihámozni, mit is tart valójában a jogállamiság lényegének, azt pedig végképp lehetetlen, melyek azok a jogállamisági kritériumok, amiket az Európai Unió valójában számon kér a tagállamokon, köztük Magyarországon és Lengyelországon.
A kormányzati kommunikáció sem igyekszik tisztázni, a magyar vezetés miért is akarja minden áron megakadályozni, hogy az uniós támogatások ügyét összekössék jogi elvárásokkal, ha közben saját magát a jogállamiság élharcosának titulálja. A jogelméletben kevéssé járatos állampolgárok hamar elveszíthetik az tájékozódó képességüket a vitában, ha kizárólag a kormányzati nyilatkozatokból szerzik az információkat.
A CEU Demokrácia Intézet azért szervezett nemrég előadást a témában, hogy néhány támpontot adjon az uniós ütközetben való eligazodáshoz. Bárd Petra, a CEU vendégtanára és több egyetem oktatója, valamint Kazai Viktor Zoltán alkotmányjogász, a Fundamentum emberjogi folyóirat szerkesztője szerint semmiképp sem indokolt a zűrzavaros kommunikáció, hiszen mind a magyar Alkotmánybíróság, mind az Európai Unió definiálta, mit ért a jogállamiság fogalma alatt.
Jogbiztonság, pártatlan bíráskodás, az alapvető jogok tiszteletben tartása, törvény előtti egyenlőség, az Európai Bizottság a 2020-as jogállamisági jelentésben is hivatkozott ezekre a kritériumokra annak érdekében, hogy eloszlassa a hitet, amelyek szerint nem konkrétumokról szól a vita. Az elvek szerint a jogállamiság legfontosabb funkciója az, hogy
Az például biztosan beletartozik a fogalom jelentéskörébe, hogy a többség nem alkothat kénye kedve szerint törvényeket, de ha mégis, akkor kellenek, hogy legyenek olyan szervek, amelyek megakadályozzák ezek érvényesülését – mondta Kazai, hozzátéve, hogy ehhez persze olyan független bíróságokra van szükség, amelyek nem kényszerítik a bírákat nyugdíjba indokolás nélkül, illetve nem kell félniük a fegyelmitől.
A kutatók emlékeztettek arra, hogy mind a Sargentini-féle, mind a jogállamisági jelentés részletekbe menően felsorolta, milyen aggályos jelenségeket talált Brüsszel a magyarországi vizsgálat során. A listák nem rövidek, szerepelt rajtuk többek között a választási rendszer megváltoztatása a választókerületek átrajzolásával, az ellenzékkel ellenséges médiakörnyezet, a médiafelügyeleti rendszer átalakítása, a kormányközeli médiacégek kialakítása, a lejárató kampányok, a kabinet unióellenes félrevezető kampányai, az alkotmánybírák bírói kinevezése akkor is, ha nem felelnek meg az előírt feltételeknek, a bírósági önkormányzati rendszer központosítása, a korrupciós ügyek elfektetése.
Kazai szerint a felsorolás végén valóban ott volt a menekültügy is, de nem azért, amit a kormány állít,
Bárd Petra azt hangsúlyozta, hogy egyik tagállam sem tökéletes, egyes kérdéseket illetően más országokat is el lehet marasztalni, de rendszerszintű problémákat csak Magyarország és Lengyelország esetében tártak fel.
A kutató szerint az EU azért van bajban, és azért tudja nehezen kezelni a két ország ügyét, mert ilyen típusú jelenséggel Brüsszelnek eddig nem kellett szembesülnie. Korábban azt gondolták, hogy mire egy ország felvételt nyer, és bekerül a klubba, visszafordíthatatlanul beépíti saját jogrendszerébe az uniós értékeket. Arra senki sem volt felkészülve, hogy egy viszonylag fejlett jogállami szintre jutó tagország egyszer csak visszafele kezd lépkedni, és rendszerszinten sérti meg ezeket az értékeket.
Tovább nehezíti a helyzet kezelését, hogy a renitens tagállamok sem vallják be nyíltan, hogy rendszert sértenek. Különféle technikákat vetnek be annak érdekében, hogy ez ne legyen tetten érhető. Rendszeres, hogy Brüsszelben teljesen másképp kommunikálnak egyes ügyekben, mint a hazai sajtóban. De Bárd Petra szerint a civil szféra ellehetetlenítése is hasonló eset volt: a közbiztonságra való törekvés legitim célja mögött a teljes mértékben átláthatóan működő civileket támadták meg.
Az unióban nem láttak át rögtön a szitán, hogy visszaélésszerűen alkalmazzák azokat a jogelveket, amelyeket tisztességen is lehetett volna – mondta a kutató, aki szerint ez a közösségben nem maradhat belügy, mert az egyes országok jogsértése előbb-utóbb minden EU-s állampolgárt érinteni fog.
Elég csak arra gondolni, hogy egy külföldi befektető szerződésszegés esetén fordulhat-e független bírósághoz. Bárd Petra emlékeztetett arra, hogy már most eljutottunk oda, hogy a német és a holland bíróságok nem adnak ki Lengyelországnak lengyel gyanúsítottakat, mert tartanak attól, hogy nem részesülhetnek tisztességes eljárásban.
Az EU-s jog végrehajtása közös feladat, ám ha a nemzeti bíróságok nem függetlenek, és az EU-s joggal szembemenő nemzeti jogot alkalmaznak, akkor itt összedől a közös Európa rendszere – vélekedtek a kutatók.
