Belföld

„Nem tudjuk jó érzéssel iskolába küldeni a gyerekeinket, egyre rosszabb a helyzet” – tízezer szülő szeretne változást

„Nem tudjuk jó érzéssel iskolába küldeni a gyerekeinket, egyre rosszabb a helyzet” – tízezer szülő szeretne változást

A Szülői Hang felmérést készített az iskolai járványkezelésről. A tízezer szülői visszajelzésből az tükröződik, komoly problémák vannak a kormányzati intézkedésekkel: elégtelenül működik a kontaktkutatás és a tesztelés, és a rengeteg hiányzás miatt a tananyag elsajátításával is számos iskolában gondok adódnak.

Aggódnak a szülők, változtatásra van szükség – ez derül ki a Szülői Hang iskolai járványkezelésről szóló online felmérésből. A szülők válaszainak nagyjából 90 százaléka jelez problémát a kormányzati intézkedések betartásával és betarthatóságával kapcsolatban.

A válaszok alapján a legkevésbé betartott intézkedés a tanórai távolságtartás, miközben maszkot sem viselnek a tanulók (71%), és a kitöltők többsége nem tartja megfelelőnek a kontaktkutatás és a tesztelés gyakorlatát sem (70%). A szülők 57 százaléka jelezte, hogy fertőzés esetén elmarad a távoktatás és a karantén elrendelése, 40 százalék pedig a kevert osztályokkal, maszkviselés nélkül megtartott tanórákat kifogásolta.

A felmérésből kiderül, a szülők kifogásolják, hogy gyakorta nem kapnak megfelelő tájékoztatást az iskolai koronavírus-fertőzésekről. A kitöltők 43 százaléka úgy nyilatkozott, nem tud iskolai fertőzésről, noha a jelenlegi fertőzési adatok mellett szinte biztosra vehető, hogy az iskolák jelentős részében előfordulhatott már fertőzés.

A távoktatással kapcsolatos kérdésekre adott válaszok azt mutatják, hogy a jó példák ellenére sok helyen jelent problémát a nem tantermi oktatás megfelelő kivitelezése. A tavaszi digitális oktatás után a diákok 51 százalékánál tapasztaltak lemaradást valamelyik tárgyból, 16 százalékban súlyosat. Az idei tanévben 33 százalék kifejezetten elégedetlen a távoktatás minőségével, ebből 18 százalék szerint érdemben nincs is digitális oktatás azoknál, akiknél távoktatást rendeltek el.

A válaszadó szülők 71 százaléka szerint a koronavírus-járvány miatt csökkenteni kellene a központilag előírt tananyag mennyiségét.

Az idei tanévben a járvány következményei miatt (tanulói és tanári hiányzások, helyettesítések, túlterheltség, távoktatás) 30 százalékban keletkeztek lemaradások, viszont az iskola csak az esetek körülbelül harmadában (29%) tud legalább részben segíteni, hogy a diákok behozzák azt.

A távoktatás jelentős többletterhet ró a szülőkre, közel a felük (49%) úgy nyilatkozott, hogy hosszú távon a digitális oktatás nem összeegyeztethető a munkájukkal, 18 százaléknak pedig már rövid távon is problémát okoz. 48 százalék jelezte, hogy a munkahelyről való kimaradás pénzügyi nehézséget okoz, de mindennek ellenére a szülők többsége (59%) azt szeretné, hogy a járványhelyzet miatt a mostaninál szélesebb körben legyen távoktatás az iskolákban.

A jelenleg érvényben lévő intézkedések közül jó néhányat nem tartanak megfelelően betarthatónak a szülők, a tanórai távolságtartás és maszkviseléssel kapcsolatban jelezték, hogy a másfél méteres védőtávolság az esetek többségében nem valósul meg a tanórán, és a visszajelzések szerint az esetek döntő többségében (80%) a diákok a tanórákon egyáltalán vagy többségében nem viselnek maszkot.

Azok a szülők, akiknek tudomása volt igazolt koronavírus-fertőzöttről az iskolában, 70 százalékban úgy vélekedtek, hogy a kontaktkutatás és a tesztelés nem volt megfelelő.

A karantén és a távoktatás elrendelése is problémás, az esetek többségében (57%) a szülői visszajelzések szerint nem vagy nem időben hozzák meg a korlátozó intézkedéseket.

Ezzel kapcsolatban több szülő megosztotta tapasztalatait. Egyikük azt írta: már várták, hogy a gyermeke osztályának karanténba kell vonulnia, de ezt végül csak öt nappal később rendelték el. A szülő beszámolója szerint ez előtt egy egész osztályt leteszteltek az iskolában, és körülbelül 80 százalékuk pozitív lett. A gyermeke osztályát azonban nem tesztelték, hiába volt igazoltan koronavírusos a tanítónőjük.

Túl lazán kezelik az intézkedéseket. 40 diák van egy teremben. 6 nap után tudtuk meg, hogy a hazaküldött beteg kislány pozitív lett. Kontakkutatásban nem keresték meg a lányom, aki közvetlenül mögötte ül, és jó barátnők, pedig az iskola leadta a nevét

– írta egy másik szülő.

Egy budapesti gimnáziumba járó gyermek szülője arról számolt be: „Több diák is koronás lett az osztályban, volt, aki lélegeztetőgépre is került. Az egyik tanáruk most is kórházban van. Ennek ellenére semmit nem tett az iskola! Folyik a tanítás karantén nélkül!”

Egy másik szülő úgy vélekedett, hogy jó lenne, ha annak, aki szeretné és meg tudja oldani, a gyermeke otthonról tanulhatna, hiszen sokan krónikus betegeknek is hazavihetik a vírust az iskolából.

Én megoldanám inkább, mint hogy meghaljak. Szeretném még felnevelni a gyerekeimet, akik csak rám számíthatnak. Fölöslegesen vigyáztam szeptemberig, ha most haza hozhatja a fiam. Már kétszer kellett karanténba vonulnunk, mert fertőzött volt egy osztálytársa. Az alsós tanárnőnk is elkapta a Covidot, de a férje halt meg

– osztotta meg megrázó tapasztalatait.

Egy Zala megyei gimnáziumról egy szülő azt írta, a gyermeke iskolájában egy tanár magánúton zajló tesztelése miatt derült ki, hogy az osztályba járó 20 gyerekből 16 fertőzött.

A visszajelzések 45 százalékában a szülők alapvetően elégedettek, míg az esetek 31 százalékában elégedetlenek a kommunikációval.

Az elégedetlenség okai között szerepel, hogy a szülőket nem tájékoztatják az iskolában előforduló fertőzésekről és az elrendelt intézkedésekről, nincs párbeszéd a járványvédelmi intézkedésekről, és nem kapnak választ a kérdéseikre.

Az iskola nem kommunikál a szülőkkel, nem tudjuk mi a protokoll. (…) Semmi információt nem kapunk, ha kérdezünk, kellemetlen helyzetbe kerülünk. Nem tudjuk jó érzéssel iskolába küldeni a gyerekeinket, egyre rosszabb a helyzet. Azt érezzük, nincs a hatóságok döntése mögött szakmaiság, hanem gazdasági érdekek miatt teszik ki a családok egészségét ennek a helyzetnek

– fogalmazott az egyik kitöltő.

Egy másik szülő arról számolt be, elbizonytalanítja, hogy nem kapnak tájékoztatást. Mint írta: a beteg gyerekek otthon maradnak, nem tesztelik őket, így fogalmuk sincs, az osztály érintett-e.

A második héten a fél osztály hiányzott. Ugyanolyan tempóban mentek tovább a tananyaggal, megírták a feladatokat, de mindent nekünk kellett pótolni. Lázas, beteg gyerekkel pár nap után behozhatatlan mennyiségű lemaradás gyűlhet össze. Ugyanúgy íratnak dolgozatokat, ugyanaz a követelmény, pedig nagyon mások a körülmények

– jelezte a szülő, aki szerint a pedagógusoknak többet kellene beszélgetniük a gyerekekkel arról, hogy érzik magukat, mert ők is félnek, bizonytalanok.

A szeptemberi tanévkezdés óta számos intézményben problémát okoz a rengeteg hiányzás. A szülői visszajelzések szerint az esetek felében előfordult már ebben a tanévben, hogy az osztály legalább negyede hiányzott. Ha valaki megbetegszik, akkor a háziorvos gyakran tíz napra otthon tartja a gyermeket, mivel nem dönthető el, hogy koronavírusról van-e szó.

Mire lenne szükség a szülők szerint? A legtöbb válaszadó szerint távoktatásra szélesebb körben, az ehhez szükséges digitális eszközök biztosítására és a táppénz lehetőségeinek bővítésére.

Ahogy az egyik szülő fogalmazott: „Bármilyen felső légúti tünetet mutat a gyerek vagy a pedagógus, akkor azonnali tesztelés. Értelmes, érthető, követhető szabályok, betartható elvárások. Rugalmasabb rendszer.”

Módszertan

A szeptember végétől október végéig nyitva álló felmérésen 10071 szülői visszajelzés érkezett az ország minden megyéjéből. Bár az eredmények nem tekinthetők országosan reprezentatívnak, a nagy számú adat és a többféle fenntartóra és iskolatípusra kiterjedő adatgyűjtés jelzi a szülők által érzékelt problémákat és azok nagyságrendjét, tendenciáit.

A teljes felmérést ezen a linken érhetik el.

Kiemelt kép: Mohos Márton/24.hu

Olvasói sztorik