A közösséggé válás élménye teszi fontossá október 23-át, 1956 és 1989 e napját is – mondta Karácsony Gergely főpolgármester pénteken Budapesten, a fővárosi önkormányzat által az 1956-os forradalom és szabadságharc évfordulóján rendezett ünnepi megemlékezésen.
Október 23-án már kétszer mutatkozott meg a jobbik énünk, a legszebb képességünk. Az, hogy „ezer és egy különbözőségünk” – a származásunk, a neveltetésünk, a hitünk és a világnézetünk – ellenére összeköt bennünket valami sokkal erősebb: a haza és a szabadság szeretete – jelentette ki Karácsony a Városháza parkban, ahol az 1956-os pesti nők előtt tisztelgő arcképkiállítás nyílt. Hozzátette: a szabadságot és a hazát nem lehet egymás ellenében szeretni, mert azzal felszámolnánk mindkettőt.
A főpolgármestert kiemelte, a méltó megemlékezéshez, a hősök tiszteletéhez és a remények – az ő reményeik – fel nem adásához az is szükségeltetik, hogy képesek legyünk részleteiben megismerni az örökséget. A fővárosi önkormányzat ezért is szenteli az idei ünnepet a pesti nők emlékének – mondta Karácsony Gergely, hozzátéve, a megemlékezések eddig fájóan keveset szóltak a nők szerepéről.
Pedig tudjuk, ha máshonnan nem, hát jelen idejű tapasztalatainkból, hogy a nők szerepvállalása, áldozathozatala nélkül semmilyen változás, semmilyen haladás nem elképzelhető. Így volt ez ’56-ban is. A pesti srácok mellett tehát szóljon most a megemlékezés a pesti lányokról is
– mondta.
Karácsony Gergely úgy fogalmazott, a köztársaság, amelyért az ’56-os hősök is harcoltak, „kilenc éve eltűnt hazánk nevéből, és tíz éve már, hogy fokozatosan eltűnt a hétköznapjainkból is”. Ugyanakkor „még mindig, vagy már újra módunk van azokra a bizonyos szerencsés vágányokra irányítani a történelmünket. Nem is kell hozzá mást tennünk, csak ragaszkodni ’56 eszményeihez és ’89 reményeihez: az életünkből erővel kiradírozni akart köztársasághoz, a sokszínűségben rejlő nagyszerűséghez, a jogállam minden kritériumához, az emberséghez és a szolidaritáshoz”, Európához, az egyenlő esélyekhez, valamint ahhoz, hogy
soha egyetlen hatalom sem azonosítja magát az országgal magával.
Hangsúlyozta: ragaszkodni kell ahhoz a hithez, hogy nem az az erős vezető, aki képes megosztani, hanem csakis az, aki képes egyesíteni, közösséget teremteni. Karácsony Gergely kiemelte azt is, hogy amikor méltó helyet követelünk a pesti nőknek a forradalom emlékezetében, akkor kötelességünk méltó helyet követelni a nőknek ma is a közéletben, a gazdasági életben, a tudományos élet minden területén.
A modern demokratikus politika (…) nem is lehet más, csakis feminista
– fogalmazott.
Gy. Németh Erzsébet főpolgármester-helyettes arról beszélt, hogy egy nemzet politikai közössége nem épülhet versengő emlékezetekre. Az emlékezetnek sokfélének kell lennie, mindenki története, nézőpontja egyaránt fontos – hangsúlyozta. Mint mondta, a kiállításon megjelenő ’56-os pesti nők sorsának ez az egyik üzenete. Közöttük van Kéthly Anna szociáldemokrata politikus, van a soraikban munkás származású gépírónő, színész, festőművész, kalapkészítő, orvos vagy éppen buszkalauz. A kiállítás egyik összeállítója, Rainer M. János történész elmondta, a kiállított 19 női arckép, sors, életút közös metszéspontja 1956. A 19 nő fele a fegyveres harcokban is részt vett – jegyezte meg.
Kép: MTI/Mónus Márton
