Népszavazási kezdeményezés, biciklis tüntetés, aláírásgyűjtés és egy sor beadvány: Biatorbágyon nem fogadják kitörő lelkesedéssel, hogy végre építeni kezdik a Budapest–Balaton kerékpárutat. A helyi civileknek nincs bajuk sem a biciklisekkel, sem a Dunántúlt átszelő kerékpárúttal, ám a város főutcájára tervezett nyomvonallal szemben alapvető kifogásaik vannak.
A közel 110 kilométer hosszú balatoni kerékpárút – kormányzati becenevén BUBA – nyomvonala Etyek felé tesz egy jelentősebb kitérőt, ezért áthalad Biatorbágyon is. Az útvonalról valójában már évekkel ezelőtt megszületett a döntés, a helyi civilek egy csoportja azonban alig több mint két hónapja, augusztusban ébredt rá, hogy a tervek szerint az eddig is nagyon forgalmas és szűk főutcába fogják belezsúfolni a kétsávos bicikliutat. A civilek tényleg az utolsó utáni pillanatban kapcsoltak, mert nemcsak a tervek álltak már rég készen, hanem az útszakasz építését érintő közbeszerzések is lezajlottak. Sőt, a városba be-, illetve az Etyek felé kivezető szakaszokon már el is indultak a munkálatok.
Ráadásul a balatoni kerékpárútnak már több mint egy éve készen kellene lennie. Fél évtizedes huzavona után Révész Máriusz, a kerékpározásért és aktív kikapcsolódásért felelős kormánybiztos 2017 szeptemberében mondta ki először a konkrét dátumot a beruházás befejezésről: 2019 nyarára jósolta az átadást. A kivitelezésért felelős Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő (NIF) Zrt.-nél azonban másként alakultak a dolgok, 2019 decemberére csak a közbeszerzést tudták lezárni a Budaörs és Székesfehérvár közötti szakaszokra. A befejezésre most 2022 a céldátum.
Az Etyekig tartó, 2,4 milliárdos összértéken meghirdetett első szakasz építését a KM Építő Kft. és a Colas Út Építőipari Zrt. nyerte el. A Biatorbágy belterületére vonatkozó tervek szerint olyan utat kellene kiépíteniük, amely a régi vasúti viadukt tetején érné el a várost, majd a Szabadság úton és a Nagy utcán haladna végig az úttest egyik oldalán dupla sávval az etyeki elágazóig.
A Szabadság út Biatorbágy főutcája, amely ma is őrzi a régi falusi főutcák stílusjegyeit: széles vízelvezető árkok, sok fa, szűk úttest. Az egyetlen újdonság, hogy néhány éve sikerült végre használható parkolókat kialakítani az úttest oldalán.
A főként Facebookon szerveződő civilek egyértelműen a városvezetést, leginkább Tarjáni István fideszes polgármestert teszik felelőssé azért, mert szerintük a lakosságnak fogalma sem volt arról, hogy hamarosan olyan beruházás kezdődik, amely további helyet vesz el a szűk főutcából. Állításuk szerint az önkormányzat elhallgatta a beruházás várható következményeit, a pontos tervdokumentációt pedig egészen addig nem ismerhette meg a lakosság, amíg a civilek közzé nem tették. Azt is állítják, hogy az egyetlen, 2018-ban tartott lakossági fórumra, ahol a BUBA-ról beszéltek, csak néhány vállalkozót hívtak meg, és nekik is úgy tálalták a terveket, mintha azokon már nem lehetne változtatni.
A Nem ide BUBA elnevezésű Facebook-szerveződés előbányászta és közzé is tette a két évvel ezelőtti fórum jegyzőkönyvét, amelyből kiderült, hogy a polgármester valóban nem ismertette a belvárosi útszakasz terveit. Tarjáni azt közölte a hallgatósággal, hogy bár szerette volna, ha a lakosság is láthatja a terveket, sajnos ehhez nem kapta meg a NIF hozzájárulását.
A társaság – annak ellenére, hogy a kiemeltté nyilvánított állami beruházás meglehetősen előrehaladott állapotban van – szeptemberben aláírásgyűjtést indított, amit 2500-an támogattak, majd népszavazást is kezdeményezett az ügyben. Bár ezt elutasította a helyi választási bizottság, a fellebbezésről szóló bírósági döntés még függőben van.
A belvárosi nyomvonal ellenzői a jelenlegi tervvel kapcsolatban rengeteg technikai kifogást tettek közzé a közösségi oldalakon. A legfőbb problémának azt tartják, hogy a kerékpárút kiépítésére néhol olyan kevés hely áll rendelkezésre, hogy a szabványos szélességtől jócskán el kell térni, így viszont két, egymással szemben érkező biciklis nem fér el biztonságosan. A szűk, oda-vissza forgalmú kerékpárút a járművekkel telített úttest közvetlen szomszédságában baleset-, sőt életveszélyes is lehet, különösen, ha a Balatont megkerülő kerékpárúthoz hasonlóan, bizonyos időszakokban itt is napi több ezerre nő a kerékpárosok száma. További balesetveszélyt jelent a rengeteg keresztezett kapukiálló, nehezen belátható kereszteződés és az iskolák, óvodák előtti, gyalogosok, autósok által egyaránt használt szakasz is.
A Nem ide BUBA nevű társaság azt kérte, hogy tervezzék át a biatorbágyi szakaszt, amihez egy, a várost teljesen elkerülő útvonalat is javasoltak.
A polgármester a Biatorbágy.hu nevű helyi újságban válaszolt nyilvánosan a civileknek. Tarjáni szerint „hamis állítás”, hogy nem volt széles körű egyeztetés a nyomvonal kiviteli terveiről, és az sem igaz, hogy a nyomvonal forgalomtechnikai és közlekedésbiztonsági szempontból átgondolatlan vagy életveszélyes lenne. A polgármester szerint azért jó ötlet a városon belül vezetni a bicikliutat, mert a kerékpáros gerincvonal a belső bringás forgalom számára is hasznos lesz, és növelni fogja a kerékpározók számát.
A városban a héten ismét lesz egy lakossági fórum a kerékpárútról, de sokan már most kételkednek abban, hogy az előre beküldött kérdések ellenére bármilyen fordulat állhat be az ügyben.
A 24.hu megkereste a biatorbágyi polgármestert, aki annyit közölt, hogy „bizonyos korrekciókra a kivitelezés fázisában is van még mód”. Tarjáni István azt is hozzátette, amennyiben a nyomvonal ellenzői által hozott javaslatok elősegítik „az útvonal hivatásforgalmi használatát”, akkor ő is támogatná a változtatási kezdeményezést.
Révész Máriusz kerékpározásért felelős kormánybiztos lapunk kérdésére azt mondta,
Szerinte azért lesz nehéz a kérdésben igazságot tenni, mert mindkét fél érveiben vannak megfontolásra érdemes elemek.
Kiemelt kép: Ivándi-Szabó Balázs /24.hu
