A legfőbb ügyészt most Vadai Ágnes arról kérdezte, tett-e valamit az ügyészség a Tát–Mogyorósbánya–Péliföldszentkereszt kerékpárút építésekor történt esetleges törvénysértések kivizsgálása érdekében.
A DK politikusa az Átlátszó cikke alapján felidézte, összesen 166 millió forintból építettek 7 kilométernyi kerékpárutat, amelyből ténylegesen azonban csak 781 méter a valódi kerékpárút.
Vadai Ágnes szerint a projekt kivitelezésekor az uniós támogatást vélhetően szabálytalanul, törvénysértően, jogellenesen, a megrendelt és vállalt feladattól és céltól eltérően használták fel.
A szolgáltatás és az ellenszolgáltatás kirívó és egyértelmű értékaránytalansága, a nyilvánvaló túlszámlázás ténye, a nagyösszegű közpénzek szándékosan jogellenes és céltól eltérő felhasználása, egy valójában ténylegesen el sem végzett munka ellenértékének érdemi ellenőrzés nélkül és a jogtalan haszonszerzés célzatával történő kifizetése, valamint az ezen cselekmények eredményeként okozott jelentős összegű károkozás önmagában megalapozza a Btk. 373. §-ában meghatározott csalás bűntettének megállapíthatóságát.
Az ellenzéki politikus kérdése vádiratnak is beillene, hiszen szerinte talán az is nyilvánvaló,
hogy a beruházás engedélyeztetésére, kivitelezésére, ellenőrzése, pénzügyi elszámolására, a megvalósítás teljesítésének igazolására, a forgalomba helyezés engedélyezésére ugyancsak szabálytalanul és jogellenesen került sor, ami egyértelműen felveti a meghívásos pályázattal és a közbeszerzési eljárás megkerülésével vagy kijátszásával a közpénzek és az uniós támogatások lenyúlásának, jogtalan eltulajdonításának gyanúját. Valószínűsíthető továbbá, hogy az ügylet engedélyezésében és a kivitelezésében közreműködő és abban eljárt, a pénzösszegek felhasználásáról rendelkező, továbbá a munkafolyamatokat irányító, ellenőrző és jóváhagyó hivatalos személyek a hivatali és a vagyonkezelési kötelezettségüket szándékosan megszegve, eleve jogtalan haszonszerzési szándékkal és a jogtalan vagyoni előny megszerzésének célzatával jártak el úgy, hogy ezzel közvetlen okozati összefüggésben jelentős vagyoni hátrányt okoztak.
Vadai Ágnes szerint mindez felveti a hűtlen kezelés és a hivatali visszaélés megalapozott gyanúját, ami ellen az ügyészségnek fel kell lépnie. Ezért az ügyészségi szervezet vezetőjét külön is megkérdezte:
- Mit tett ön, továbbá az igazságszolgáltatás független és pártatlan közreműködőjeként mit tett az ügyészség a leírt beruházással kapcsolatos törvénysértések kivizsgálása érdekében?
- Indítottak-e vizsgálatot, nyomozást, eljárást a történtek pontos, megalapozott és részletes felderítése, a cselekmény teljes körű feltárása érdekében?
- Indult-e már nyomozás, vagy vizsgálat a büntetőjogi felelősség megállapítására?
- Ha nem indult semmilyen felderítés, nyomozás, eljárás, akkor nem gondolja-e, hogy ezzel a magatartásával a hivatali kötelességét és feladatkörét szándékosan megszegve, a több sarkalatos jogszabályban előírt és elvárt cselekvéssel szemben tartalmilag ön és az ön által diszkrecionális joggal vezetett ügyészség az átlátható és közérdekből szükséges esetleges jogsértések, továbbá – a pár napja kiadott elvi deklarációjával szemben – az esetleges korrupciógyanús cselekmények
felderítését akadályozza és közvetetten segíti az esetleges büntetőjogi felelősség megállapíthatóságának megakadályozását?
Vadai szerint ezzel megnehezítik azt is, hogy az állampolgárok jogosan elvárt magyarázatot és választ kapjanak arra a kérdésre, hogy ma Magyarországon ilyen beruházások hogyan valósulhatnak meg bármilyen jogkövetkezmény nélkül!
Polt Péter válaszában azt írta, hogy április végén az Esztergomi Rendőrkapitányság természetkárosítás miatt nyomozást rendelt el, mert a Natura 2000-es területen átvezető kerékpárút építésekor a gyanú szerint több védett növényfaj elpusztult. Jelenleg – kizárás folytán – már a dorogi rendőrök nyomoznak. Az ügy felderítési szakban van, így az ügyészségnek csak felügyeleti jogköre van.
A legfőbb ügyész az ellenzéki politikus megkeresését egyébként feljelentésként értékelte, és a NAV illetékes bűnügyi igazgatóságához továbbította, mert a
hatáskörrel és illetékességgel rendelkező nyomozóhatóság feladata annak megítélése, hogy a feljelentés tárgyát képező magatartás felkelti-e bűncselekmény gyanúját, és van-e helye a nyomozás elrendelésének.
Kiemelt kép: MTI/Koszticsák Szilárd
