Egy helyen van komoly baj, ez a budapesti turizmusban – mondta nemrég Orbán Viktor, azt viszont egyelőre nem látni, hogy bárki mentőövet dobott volna a fővárosi turizmusban és vendéglátásban dolgozóknak. Ennyi ideig tart a diagnózis?
A balatoni nyár miatt van egy téves percepció, pedig nem csak Budapesten van baj. A szállodaszövetség adatai szerint például Hévízen 20 százalékos a foglaltság. Balatonfüred, Siófok, a Balaton-felvidék júliusban, augusztusban valóban tele volt, de ettől még Egerben is nagy a baj. Ezért ezt a kijelentést inkább a politikai kommunikáció részének tekintem.
Budapesten tavasz óta gyakorlatilag megszűnt a turizmus. A miniszterelnök azt mondta, nem tettek különbséget Budapest és a vidék között, mindenkire vonatkozott például a járulékkedvezmény, de szükség van egy speciálisan budapesti programra, amit a fővárosi vezetéstől vár. Az ötlet hiányzik, vagy komolyabb szándék nincs?
Sok mindent tehetne a kormány is, de ennek a politikai részébe nem szeretnék belemenni. Megy az üzengetés, Orbán Viktor nyilatkozata meg is lepett, de az inkább a politikai küzdelem világa. Mi a szakmai munkára koncentrálunk, a Magyar Turisztikai Ügynökséggel pedig kiváló az együttműködésünk. Közösen próbáljuk például a konferenciaturizmust fellendíteni, és akad még olyan javaslatunk, amelyet az MTÜ támogatott, csak a kormány nem fogadott el.
Mi volt az?
Régi tervünk, hogy a Budapest Kártya megvásárolható legyen SZÉP-kártyával. Ennek ma jogszabályi akadálya van, de a kabinet egyelőre nem volt hajlandó változtatni ezen. Pedig ez nem kerül pénzbe. És tovább is lehetne vinni egy ilyen kezdeményezést, például úgy, hogy minden SZÉP-Kártyával Budapesten elköltött egy forint mellé odatesz még 50 fillért az állam. A turizmusból élők dolgozni szeretnének, ebben kellene őket segíteni.
Egyelőre viszont azt látni, hogy a kormány és a főváros egymásra mutogat, mintha mindenki a másiktól várná a segítséget.
Ez nem egy turisztikai felvetés, hanem egy politikai vagy gazdaságfejlesztési, munkaerőpiaci kérdés. Abban szívesen együtt dolgozunk a kormánnyal, hogy milyen további módokon tudna segíteni.
Mondana még példát, hogy ön szerint hogyan?
Szeretnénk, ha a kormány által kiírt Kisfaludy-programban a fővárosi turisztikai vállalkozások is pályázhatnának, mert ez jelenleg nem elérhető a budapestiek számára, és ez így nem igazságos. Nem fair, hogy egy kaposvári idegenvezető tud állami támogatásra jelentkezni, de egy budapesti nem. Mondok egy másik példát, amivel az állam komoly segítséget tudna nyújtani a budapesti vállalkozásoknak: az Európai Unió SURE programja a munkahelyek megtartására fókuszál. Románia ebből négymilliárd eurót kapott legutóbb, Szlovákia 2,1 milliárdot. Magyarország beadta a pályázatát, de egyelőre visszadobták. Pedig milyen jó lenne az így megszerzett támogatást a budapesti turisztikai vállalkozások munkaerő-megtartására fordítani.
Lát arra esélyt, hogy a budapesti idegenforgalomban és vendéglátásban dolgozóknak is elérhetők lesznek az állami pályázatok?
A miniszterelnök nyilatkozatából ezt olvasom ki. Találjuk ki közösen, működjünk együtt, hogyan lehet a budapesti turizmust segíteni – erről beszélt Orbán Viktor szerintem.
Nemrég jelentette be a Magyar Turisztikai Ügynökség, hogy a kormány kijelölt tizenegy turisztikai régiót. Ezek között a főváros nem szerepel, csak Budapest környéke. Ennek mi lehet az oka?
A miniszterelnök nyilatkozata miatt volt egy kis riadalom, hogy a főváros miért nincsen a régiók között. Azért nincsen, mert a főváros turizmusáért mi felelünk, de közben természetesen együtt dolgozunk a Magyar Turisztikai Ügynökséggel, például a fejlesztési támogatásokban.
Visszatérve: mennyi ideig lehet még a segítség módján gondolkozni?
Úgy érzem, hogy a határzárat túlzásnak tartja.
Annak tartom. Nehéz dolog ez, mert a legfontosabb természetesen az emberélet. Azt nem tudom, hogy a határzár segít-e ennek a megóvásában, de tény, hogy elképesztő károkat okoz a turizmusban és a vendéglátásban. Más európai országban nincs ilyen szigor, Magyarország viszont bezárt, így senki nem fog idejönni.
A turizmus meg fog változni
Megmenthető egyáltalán ez a szektor abban a formájában, amilyennek az elmúlt években, évtizedben megismertük? Az már most látszik, hogy egy-két évig nem lesz szükség ennyi taxisra, pincérre, recepciósra. Néhány hónapig lehet támogatni a turizmusban dolgozókat, de lehet-e, kell-e akár évekig?
A turizmus meg fog változni. Az egy releváns felvetés, hogy a jelenlegi struktúrákat meddig őrizzük meg. De mondhatjuk azt, hogy ha nincs dolga a pincérnek, akkor keressen magának más munkát? Egy képzett munkaerőről beszélünk, és ha hagyjuk őket elmenni, akkor nem vagy csak lassan jönnek vissza. Tavaly arról szólt minden, hogy nincsen elég szakképzett munkaerő, ezért most vigyáznunk kell erre az állományra, különben kiürül a szektor. És amikor majd újraindulna, nem lesz szakember. Az egy politikafilozófiai kérdés, hogy meddig nyújtok segítő kezet, és mondjuk miért pont a taxisoknak, miért nem a kézműveseknek? Ezek nehéz kérdések.
Hogyan számolnak, mikorra állhat vissza többé-kevésbé a normális élet?
Nehéz most tervezni, de szerintem legalább egy év. Általában fél évvel azután kezdenek el utazni az emberek, hogy egy úti cél biztonságosnak tekinthető.
Budapest, kis túlzással, a fürdők és az olcsó bulik városának van elkönyvelve Európában. De milyen képet akar mutatni magáról a város, és ezen hogyan változtathat a koronavírus?
Most ki lehet találni, milyen legyen Budapest. Elkezdtünk például egy régi adósságot törleszteni: Budapest hiányzó turisztikai stratégiájának az elkészítését. Ezt persze a koronavírus-járvány idején nehéz megvalósítani, de a párbeszéd már zajlik az összes meghatározó szereplővel: az MTÜ-vel, a Városliget Zrt.-vel, a fővárosi Fidesz-frakció vezetőjével. Minden szereplővel együtt tudunk dolgozni, és remélem, hogy nyitott a kormány Budapest turizmusának megmentésére.
Ha már a Fidesz-frakció szóba került, a képviselőcsoport azt szorgalmazza, hogy a városvezetés különítsen el 50 milliárd forintot az idegenforgalomból és a turizmusból élők támogatására. A jobboldali sajtóban Bécset hozzák fel példának, hogy ott bezzeg eurómilliókat adnak a vendéglátósoknak, miközben Karácsony Gergely „tétovázik”.
A főpolgármester reagált erre. Elmondta, hogy Budapestnek nincsen erre ennyi pénze, a kormány számláján viszont 12 ezer milliárd forint van. Amit biztosan tudok, hogy a Budapesti Fesztivál- és Turisztikai Központ számláján nincsen erre keret.
Milyen fejlesztéseken gondolkoznak?
A digitális fejlesztések fontosak lennének, hogy az ide érkező turista tényleg XXI. századi színvonallal találkozzon. Jó lenne digitalizálni a Budapest Kártyát, így telefonon egy csomó mindent el tudnának intézni. Habár bájos a fürdőkben az A4-es papírokon látható öltöző felirat, de jó lenne ezen is változtatni. Persze egy város turisztikai összetételét nem lehet átalakítani egyik pillanatról a másikra. És azt is látni kell, hogy a forint gyengülése kedvez a bulituristáknak, hiszen amikor két euróba sem kerül a sör, akkor minden érv amellett szól, hogy ők jöjjenek Budapestre.
Visszasírjuk a bulituristákat?
Látjuk, mekkora érvágás, hogy ha ez elmarad. De azt is láttuk, hogy milyen nagy terhet ró a városra az ittlétük. Visszatérve az eredeti kérdésre: célunk, hogy olyan részeit, olyan arcát is megmutassuk a városnak, ami új célcsoportoknak is vonzó. És Budapest tele van ilyennel: a hegyek, a libegő, a barlangok, a sok-sok kirándulóhely. A járványt követő időszakban nagy előnyünk lehet, hogy Budapest szellős, elférünk egymás mellett.
Melyik ága áll majd helyre leghamarabb a turizmusnak?
A kispénzű, hátizsákos turizmus. Ők sokkal kevésbé tartanak attól, hogy elkapják a betegséget, persze kevésbé is vannak veszélyben, mint az idősek. És ők a legárérzékenyebbek.
Ha ez a helyzet, akkor nem hiba az Airbnb megregulázása épp most? Nem félő, hogy ott lesznek az üres luxusszállodák, és nem lesz elég kiadó lakás?
Szeretem az Airbnb-t, és fontosnak tartom a város turisztikai kínálatában. De figyelembe kell venni, hogy Budapesten elsősorban budapestiek élnek. Ha az ő élhetőségük nem biztosított, akkor a turista sem érzi majd jól magát, mert azzal találkozik, hogy őt nem látják szívesen itt.
Mennyire szigorú szabályozást tartana célravezetőnek?
Először is tudni kellene, kik nem tartják be a játékszabályokat. Sokan feketén adják ki a lakásukat, a szabályozást velük kellene kezdeni. Ehhez viszont a fővárosnak és a kerületeknek is hozzáférést kellene biztosítani a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ rendszerébe. Az egy ember által kiadható lakások számának maximalizálása is egy jó irány lenne, és a napok számát is érdemes lenne korlátozni. De legyen elérhető Airbnb-kínálat Magyarországon, csak közben az itt élőket is vegyük figyelembe. Harmónia kell. Az új turisztikai stratégiával nem egyszerűen turizmust akarunk fejleszteni, hanem egy olyan ökoszisztémát akarunk megvalósítani, amiben a turizmus hozzátesz a város életéhez.
Kiemelt kép: Ivándi-Szabó Balázs /24.hu
