Az 1901 és 2019 közötti időszakra vonatkozó adatokban öt, egymástól távolabb eső város statisztikája szerepel: Budapesté, Debrecené, Pécsé, Szegedé és Szombathelyé. Már a 120 évnyi információ is ritkaságszámba megy itthon, de az, hogy az éves és havi adatok mellett napi értékeket is megtalálni a honlapon, még inkább.
Az alábbi, lapozható ábrán két grafikon található: az egyiken az öt város tavalyi hőmérséklet-adatai láthatóak, a másodikon elmúlt 120 év minden egyes napjának átlaga városonként – mindkettőn a háromszögek nagysága jelzi azt, hogy mennyi csapadék hullott az adott napon. Az évszakokat eltérő háttérrel jelöltük.
Talán nem okoz nagy meglepetést, hogy utóbbi a hosszabb időszak miatt sokkal egységesebb képet mutat, mint a tavalyi év. Az első diagramon több kirívó dolgot is észrevehetünk: az egyik az, hogy májusban meglepően hideg volt (Szombathelyen május 5-én például alig öt fokot mértek), a június több alkalommal verte napi középhőmérsékletben az augusztust, karácsonykor pedig olyan idő volt, mint márciusban szokott.
A grafikon tetején található legördülő listával egyenként is megnézhetjük, milyen adatokat produkáltak a városok: kiderül, hogy Budapest még Pécsnél is melegebb, az öt városból pedig Szombathely a leghűvösebb. A háromszögek nagyságából látszik, hogy a legcsapadékosabb időszak május vége-június eleje, illetve november vége volt.
A 120 év napi adatait tartalmazó grafikon nemcsak egységesebb, de jobban kirajzolódnak a városi sajátosságok is. A sárgával jelölt Debrecenben hidegebbek a téli hónapok: majdnem menetrendszerűen december 1-jétől egészen február végéig a másik négy város alatt marad a napi középhőmérséklet tekintetében.
Ha valaki fázós, akkor jár jól, ha ezeket a hónapokat Pécsen tölti, ott van ugyanis a legmelegebb. Szeged ebben az időszakban átlagosnak mondható, nyáron viszont kicsúcsosodnak a város értékei. Az év közepén Szombathely a leghűvösebb város a vizsgáltak közül.
A következő ábra is lapozós. Az elsőn a hegedűre (vagy rájákra) hasonlító ábrákon szintén az elmúlt 120 év napjainak adatai láthatók: minden pötty egy évet jelöl, és azt, hogy akkor átlagosan hány fok volt a középhőmérséklet az adott városban. Minél szélesebb az ábrák szürke területe, annál több nap tartozik ahhoz az értékhez.
Budapest például rombuszra hasonlít, ami azt jelenti, hogy 11 és 12 Celsius-fok között tobzódik a legtöbb év a múltunkból, akadnak viszont szélsőségek is: 1940-ben például rekord hideg (8,9 °C), két évben pedig kiugróan meleg (13,9 és 14 °C) volt – 2018-ban és 2019-ben, azaz jól érzékelhető a tendencia. Szombathelyen jellemzően tíz fok köré csoportosulnak az értékek, míg Pécs és Szeged körte formája azt jelenti, hogy két ponton is sűrűsödnek az értékek.
A második ábrán az adott városok évenkénti legalacsonyabb és legmagasabb hőmérséklet-értékei látszanak. Minden városban a század második felétől növekvő trendet mutatnak a maximumok, Pécsen nem ritkák a 30 fok feletti értékek, Szeged pedig a ’80-as évek környékén 20-25 Celsius-fok közötti maximumokat produkált. A kékkel jelölt minimumokra nézve jól látszik, hogy a 20. század első felében megszokott mínusz tíz fok alatti rekordoknak már a közelében sem vagyunk.
Budapesten a leghidegebb nap tavaly január 7-e volt (-5,6 °C), a legmelegebb pedig július 1-je (37,4 °C). Fontos megjegyezni, hogy ezek nem országos rekordok, ugyanis vannak olyan települések, ahol ennél szélsőségesebb időjárás volt, csak a hosszú idősoros statisztikában nem szerepelnek.
A városok közti különbségeket még jobban szemlélteti az, ha hőtérképen mutatjuk meg 120 év változásait. A következő ábrán minden vékony téglalap egy évet jelöl 1901-től 2019-ig, a színűk pedig attól függ, hogy mekkora volt akkor az évi középhőmérséklet: a sötétkék a 7 °C-ot jelöli, a legvilágosabb sárga a 14-et. Szombathely és Debrecen kékebb, mint a többi város, ami azt jelenti, hogy ott valamivel hűvösebb volt az időjárás a vizsgált időszakban. A több száz téglalap közül a Budapest friss éveit jelölők a legélénkebb sárgák, ami azt jelenti, hogy a vizsgált városok közül ott volt a legmelegebb: tavaly például 14 °C volt az évi középhőmérséklet, ami majdnem néggyel több a 100 évvel ezelőtti 1919-es értékhez képest (az 10,3 °C volt). Debrecen, Pécs és Szombathely 3, Szeged pedig két fokot melegedett egy évszázad alatt.
Vannak egységesen sötétkék oszlopok, amik azt jelentik, hogy az adott év kimondottan hűvös volt: ilyen volt 1940, 1956 és 1980 is. A téglalapok jobbra haladva minden város esetében világosodnak, ami azoknak jó hír csak, akik úgy élnének Spanyolország klímájában, hogy ahhoz nem hagynák el az országot. A diagram címe alatt található legördülő menüvel megnézhető, hogy városonként hogyan változott egyik évről a másikra az időjárás: ott a sötétkék a -35 százalékot, a világossárga a +30-at jelöli.
Az utolsó, szintén lapozható ábránkon a csapadék- és a napfénymennyiséget mutatjuk be. A kékre színezett grafikonon világos téglalapok jelölik a szárazabb éveket, a sötétek pedig azokat, amikor a legtöbb eső vagy hó esett. Debrecen és Szeged szembetűnően száraz a másik három városhoz képest, és az is látszik, hogy a század elején sokkal több csapadék esett, mint annak második felében. A 2000 óta eltelt idő elég változatos képet mutat: az elmúlt 120 év legalacsonyabb értékét például Szeged produkálta az ezredfordulón, 2010-ben és 2014-ben viszont rekordokat döntögetett a csapadék-mennyiség nemcsak ott, de Pécsen is.
A D-vitamin hiányban szenvedőknek jó, a klímáért aggódóknak kevésbé jó hír, hogy rekordokat dönt a napsütéses órák száma is, amit a lapozó második ábráján láthatnak. A legfrissebb adatok sajnos 2012-esek, de azokból kiderül, hogy az utolsó mért évben Szombathelyen 2200, Szegeden 2600 órát sütött a nap, ami négyszáz óra differencia, tehát átlagosan minden nap egy órával tovább volt világos nyolc évvel ezelőtt Csongrád-Csanád megyeszékhelyén.
Illusztráció: Csóti Rebeka /24.hu
