Budapesten 4 fokkal van melegebb, mint száz éve, Szegeden pedig egy órával tovább süt a nap, mint Szombathelyen

Százhúsz évre visszamenőleg találhatóak adatok az idén százötven éves Országos Meteorológiai Szolgálat honlapján – ezeknek egy részét dolgoztuk most fel, és bemutatjuk azt is, milyen szélsőségekkel találkozhattunk az elmúlt tizenkét évtizedben Magyarországon.

Az 1901 és 2019 közötti időszakra vonatkozó adatokban öt, egymástól távolabb eső város statisztikája szerepel: Budapesté, Debrecené, Pécsé, Szegedé és Szombathelyé. Már a 120 évnyi információ is ritkaságszámba megy itthon, de az, hogy az éves és havi adatok mellett napi értékeket is megtalálni a honlapon, még inkább.

Az alábbi, lapozható ábrán két grafikon található: az egyiken az öt város tavalyi hőmérséklet-adatai láthatóak, a másodikon elmúlt 120 év minden egyes napjának átlaga városonként – mindkettőn a háromszögek nagysága jelzi azt, hogy mennyi csapadék hullott az adott napon. Az évszakokat eltérő háttérrel jelöltük.

Talán nem okoz nagy meglepetést, hogy utóbbi a hosszabb időszak miatt sokkal egységesebb képet mutat, mint a tavalyi év. Az első diagramon több kirívó dolgot is észrevehetünk: az egyik az, hogy májusban meglepően hideg volt (Szombathelyen május 5-én például alig öt fokot mértek), a június több alkalommal verte napi középhőmérsékletben az augusztust, karácsonykor pedig olyan idő volt, mint márciusban szokott.

A grafikon tetején található legördülő listával egyenként is megnézhetjük, milyen adatokat produkáltak a városok: kiderül, hogy Budapest még Pécsnél is melegebb, az öt városból pedig Szombathely a leghűvösebb. A háromszögek nagyságából látszik, hogy a legcsapadékosabb időszak május vége-június eleje, illetve november vége volt.

Made with Flourish

A 120 év napi adatait tartalmazó grafikon nemcsak egységesebb, de jobban kirajzolódnak a városi sajátosságok is. A sárgával jelölt Debrecenben hidegebbek a téli hónapok: majdnem menetrendszerűen december 1-jétől egészen február végéig a másik négy város alatt marad a napi középhőmérséklet tekintetében.

Budapesti érdekességek

Budapesten a legmelegebb 2007. július 20-án volt (40,1 °C), nyolc éve pedig rekordot döntött a január: 18,1 °C-ot mértek, ami egy hűvösebb nyári napnak is megfelel. A fővárosban a leghidegebb 1929. február 11-én volt: mínusz 23,4 °C-ot mutattak a hőmérők. A legtöbb eső öt éve, augusztus 17-én esett az elmúlt százhúsz évben: 115 milliméternyi csapadék hullott aznap.

Ha valaki fázós, akkor jár jól, ha ezeket a hónapokat Pécsen tölti, ott van ugyanis a legmelegebb. Szeged ebben az időszakban átlagosnak mondható, nyáron viszont kicsúcsosodnak a város értékei. Az év közepén Szombathely a leghűvösebb város a vizsgáltak közül.

A következő ábra is lapozós. Az elsőn a hegedűre (vagy rájákra) hasonlító ábrákon szintén az elmúlt 120 év napjainak adatai láthatók: minden pötty egy évet jelöl, és azt, hogy akkor átlagosan hány fok volt a középhőmérséklet az adott városban. Minél szélesebb az ábrák szürke területe, annál több nap tartozik ahhoz az értékhez.

Budapest például rombuszra hasonlít, ami azt jelenti, hogy 11 és 12 Celsius-fok között tobzódik a legtöbb év a múltunkból, akadnak viszont szélsőségek is: 1940-ben például rekord hideg (8,9 °C), két évben pedig kiugróan meleg (13,9 és 14 °C) volt – 2018-ban és 2019-ben, azaz jól érzékelhető a tendencia. Szombathelyen jellemzően tíz fok köré csoportosulnak az értékek, míg Pécs és Szeged körte formája azt jelenti, hogy két ponton is sűrűsödnek az értékek.

Made with Flourish

A második ábrán az adott városok évenkénti legalacsonyabb és legmagasabb hőmérséklet-értékei látszanak. Minden városban a század második felétől növekvő trendet mutatnak a maximumok, Pécsen nem ritkák a 30 fok feletti értékek, Szeged pedig a ’80-as évek környékén 20-25 Celsius-fok közötti maximumokat produkált. A kékkel jelölt minimumokra nézve jól látszik, hogy a 20. század első felében megszokott mínusz tíz fok alatti rekordoknak már a közelében sem vagyunk.

Budapesten a leghidegebb nap tavaly január 7-e volt (-5,6 °C), a legmelegebb pedig július 1-je (37,4 °C). Fontos megjegyezni, hogy ezek nem országos rekordok, ugyanis vannak olyan települések, ahol ennél szélsőségesebb időjárás volt, csak a hosszú idősoros statisztikában nem szerepelnek.

A városok közti különbségeket még jobban szemlélteti az, ha hőtérképen mutatjuk meg 120 év változásait. A következő ábrán minden vékony téglalap egy évet jelöl 1901-től 2019-ig, a színűk pedig attól függ, hogy mekkora volt akkor az évi középhőmérséklet: a sötétkék a 7 °C-ot jelöli, a legvilágosabb sárga a 14-et. Szombathely és Debrecen kékebb, mint a többi város, ami azt jelenti, hogy ott valamivel hűvösebb volt az időjárás a vizsgált időszakban. A több száz téglalap közül a Budapest friss éveit jelölők a legélénkebb sárgák, ami azt jelenti, hogy a vizsgált városok közül ott volt a legmelegebb: tavaly például 14 °C volt az évi középhőmérséklet, ami majdnem néggyel több a 100 évvel ezelőtti 1919-es értékhez képest (az 10,3 °C volt). Debrecen, Pécs és Szombathely 3, Szeged pedig két fokot melegedett egy évszázad alatt.

Made with Flourish

Vannak egységesen sötétkék oszlopok, amik azt jelentik, hogy az adott év kimondottan hűvös volt: ilyen volt 1940, 1956 és 1980 is. A téglalapok jobbra haladva minden város esetében világosodnak, ami azoknak jó hír csak, akik úgy élnének Spanyolország klímájában, hogy ahhoz nem hagynák el az országot. A diagram címe alatt található legördülő menüvel megnézhető, hogy városonként hogyan változott egyik évről a másikra az időjárás: ott a sötétkék a -35 százalékot, a világossárga a +30-at jelöli.

Jól látszik, hogy a 2000-es évektől kezdve több olyan év is volt, ami inkább kék, mint sárga, tehát az adott év hidegebb volt, mint az előző.

Az utolsó, szintén lapozható ábránkon a csapadék- és a napfénymennyiséget mutatjuk be. A kékre színezett grafikonon világos téglalapok jelölik a szárazabb éveket, a sötétek pedig azokat, amikor a legtöbb eső vagy hó esett. Debrecen és Szeged szembetűnően száraz a másik három városhoz képest, és az is látszik, hogy a század elején sokkal több csapadék esett, mint annak második felében. A 2000 óta eltelt idő elég változatos képet mutat: az elmúlt 120 év legalacsonyabb értékét például Szeged produkálta az ezredfordulón, 2010-ben és 2014-ben viszont rekordokat döntögetett a csapadék-mennyiség nemcsak ott, de Pécsen is.

Made with Flourish

A D-vitamin hiányban szenvedőknek jó, a klímáért aggódóknak kevésbé jó hír, hogy rekordokat dönt a napsütéses órák száma is, amit a lapozó második ábráján láthatnak. A legfrissebb adatok sajnos 2012-esek, de azokból kiderül, hogy az utolsó mért évben Szombathelyen 2200, Szegeden 2600 órát sütött a nap, ami négyszáz óra differencia, tehát átlagosan minden nap egy órával tovább volt világos nyolc évvel ezelőtt Csongrád-Csanád megyeszékhelyén.

Illusztráció: Csóti Rebeka /24.hu

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.