A tervek szerint 2023 tavaszán adják majd át a Háborúkban megerőszakolt nők emlékművét Budapesten. A fővárosi önkormányzat által szervezett keddi sajtótájékoztatón az is elhangzott: az emlékmű megvalósítására a jövő nyárig kiírják a nemzetközi pályázatot, ezt megelőzően előadás-sorozatot és nemzetközi konferenciát tartanak a témában. Az emlékmű felállításáról még 2020 januárjában döntött a Fővárosi Közgyűlés.
Kerpel-Fronius Gábor főpolgármester-helyettese arról beszélt: egy közösség életét döntően meghatározza, miként emlékszik a történetére, a közösséghez tartozók történetére. Úgy fogalmazott: „a rendszerváltás óta sokszor, sokféleképpen és többnyire szenvedélyektől telten, indulatosan beszélünk a múltunkról”. „Egyre többször kizárólagosságra törekedve és versengve” – fűzte hozzá.
A főpolgármester-helyettes azt mondta, az emlékeknek van egy területe, amelyről alig esett szó az elmúlt évtizedekben, holott sok embert érint. A háborúban megerőszakolt nők egyedül maradtak a traumáikkal, nem beszélhettek róla, és ez meghatározó volt saját és családjuk, valamint a társadalom sorsába.
Mindezért fontos, hogy nyilvánosan emlékezzünk rájuk és az őket övező hallgatásra – jelentette ki Kerpel-Fronius Gábor, majd közölte: az emlékezés módja a több évre tervezett társadalmi egyeztetési folyamat végén dől majd el.
A sajtótájékoztatón jelen voltak az előkészítést felügyelő állandó bizottság tagjai: András Edit művészettörténész, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Bölcsészettudományi Kutatóközpontja Művészettörténeti Intézetének tudományos főmunkatársa, Kenyeres István történész, levéltáros, címzetes egyetemi tanár, a Budapest Főváros Levéltárának főigazgatója, Mélyi József művészettörténész, a Magyar Képzőművészeti Egyetem tanára, Népessy Noémi történész, közgazdász, a Budapesti Történeti Múzeum főigazgatója és Pető Andrea történész, az MTA doktora, a Central European University egyetemi tanára.
Népessy Noémi elmondta, a bizottság februártól működik, és az elmúlt négy hónapban elkészítették a Háborúkban megerőszakolt nők emlékezete című programot. Ennek első eleme a szeptember 17-én induló hat részből álló előadás-sorozat lesz. Ezt követi 2021 tavaszán egy nemzetközi konferencia, majd 2021. június 30-ig megjelenik a nemzetközi tervpályázat, amelyet a tervek szerint 2021. október végéig bírálnak el. A Fővárosi Közgyűlés határozata erről 2021 decemberében születhet majd meg, az emlékmű kivitelezése 2022 elején kezdődhet meg az elképzelések szerint. Az elkészült pályaműveket a Budapest Galériában egy kamarakiállításon lehet majd megtekinteni – közölte Népessy Noémi.
Kenyeres István elmondta, hogy hétfő délután elindult a projekt honlapja, amely a www.elhallgatva.hu címen érhető el. Ott minden lényegi információt megtalálhatnak az érdeklődők, és várják az esetleges visszaemlékezéseket is. A honlapot és a hozzá kapcsolódó Facebook-oldalt Budapest Főváros Levéltára működteti.
Mélyi József előadásában elmondta, hogy valamennyi, a háborúban megerőszakolt nőre emlékező emlékmű több országban is sok vitával és politikai, esztétikai konfliktussal járt. Az emlékezeti projekt kialakítása hosszabb folyamat, amelynek során a történeti és az emlékművel kapcsolatos elméleti kérdéseket folyamatosan figyelembe kell majd venni.
Pető Andrea az MTI tudósítása szerint kiemelte, hogy az előadás-sorozatban a történészek és művészettörténészek szeretnék megismertetni az érdeklődőket a kérdés kutatásával. András Edit pedig közölte, az első egy ikonográfiai előadás lesz, amely arról szól majd, hogy általában a nők ellen elkövetett erőszaknak milyen ábrázolási típusai vannak.
A közreadott sajtóanyag szerint az emlékezet-történeti előkészítő szakasz fókuszában az adatgyűjtés, az informálás, a főbb hazai és nemzetközi tudományos eredmények összegyűjtése, széles körű társadalmi megismertetése áll a háborúkban a nőkkel szemben elkövetett erőszakos cselekményekkel kapcsolatban, a középkortól egészen a 20. század végéig.
