A Magyar Nemzetnek adott interjút Varga Judit igazságügyi miniszter, aki az uniós csúcsértekezlettel kapcsolatban arról beszélt: az Európai Tanács a rá nehezedő nyomás ellenére is a magyar és lengyel álláspontot vette át a jogállamiság kérdésében.
Arra a felvetésre, hogy az Index cikke szerint van jogállamisági feltételrendszer az uniós alkuban, korábbi anyagunk szerint pedig Orbán Viktor alá sem írhatta volna a megállapodást a parlamenti felhatalmazása miatt, így válaszolt:
Az Európai Tanács által elfogadott következtetések nem tartalmaznak jogállamisági feltételrendszert. Az állam- és kormányfők megerősítették, hogy fontos az EU pénzügyi érdekeinek védelme és a jogállamiság tiszteletben tartása, de a két terület nem kapcsolható össze. Ez a megközelítés megegyezik a magyar kormány eddig is képviselt álláspontjával. Egy új, általános költségvetési kondicionalitás kialakításáról született döntés, ami az EU költségvetésének és pénzügyi érdekeinek védelmét szolgálja. Az Országgyűlés mandátuma úgy szólt, hogy a források politikai és ideológiai feltételekhez kötése – „jogállamiság” címszó alatt – elfogadhatatlan. A miniszterelnök úr ezt a mandátumot maradéktalanul érvényesítette: az új költségvetési kondicionalitás leírásában a „jogállamiság” kifejezés nem is szerepel.
A lap munkatársa rákérdezett, hogy „az Európai Bizottság liberális biztosai és az Európai Parlament balliberális oldalán” belenyugszanak-e a döntésbe, illetve hogy Varga Judit számít-e arra, hogy a „magyar ellenzék EP-képviselői megpróbálják majd megtorpedózni az alkut”. A miniszter szerint kizárt, hogy feladnák a harcot.
Arra számítok, hogy ősszel egy új, minden eddiginél keményebb, gátlástalanabb támadássorozat veszi kezdetét. Ebben a magyar ellenzéki EP-képviselők oroszlánrészt fognak vállalni: eddig sem a magyar érdekeket képviselték Brüsszelben, hanem Brüsszel érdekeit Magyarországon, ez aligha fog változni
— fogalmazott Varga Judit.
Kiemelt kép: MTI/Szigetváry Zsolt
