Karácsony Gergely Facebook-oldalán tette közzé nyílt levelét, amit a budapesti körzetekben megválasztott parlamenti képviselőknek írt, mivel pénteken szavaz az Országgyűlés a jövő évi költségvetésről. Az előterjesztés súlyos megszorításokkal sújtja a teljes önkormányzati rendszert, de különösen nagy sarcot ró a Fővárosi Önkormányzatra és a budapesti kerületekre, ami ellen az elmúlt hetekben többen több fórumon tiltakoztak.
Igyekeztek bemutatni a főváros valós anyagi helyzetét, különös tekintettel a járvány okozta, és a nyomában érkező gazdasági-szociális válság jelentette kihívásokra.
Karácsony szerint a képviselőknek a felelős döntéshez nem politikai lózungokra, hanem tényekre, adatokra van szükségük – a valóságra. Ezt foglalja össze 10 + 1 pontban:
1. A rendszerváltozás óta először történik, hogy a központi költségvetés által a fővárosnak nyújtott támogatások és a fővárost érintő elvonások egyenlege negatív. Ez azt jelenti, hogy a jövő évtől nem az állam támogatja Budapestet, hanem Budapest finanszírozza az államot. Ezt az elvonást nevezzük Budapest-adónak, ami minden egyes budapesti polgárnak évente mintegy 20 ezer forintjába kerül.
2. Európa szinte minden kormánya, de a világban az Egyesült Államoktól Ausztráliáig mindenhol állami támogatást kaptak a települések a járványügyi védekezéshez és a gazdasági válság kezeléséhez. A magyar kormány alighanem az egyetlen, amely az önkormányzatokat támogatás helyett megsarcolja.
3. A Fővárosi Önkormányzat és intézményei a járvány elleni védekezésre közvetlenül 4,5 milliárd forintot fordítottak. Olyan beszerzésekre, amelyeket a hatályos jogszabályok a kormányhivatalok feladatául szabnak. Ezt a pénzt tehát a kormány helyett költötte el a főváros, mindenfajta kompenzáció nélkül.
4. A főváros cégeit is hatalmas veszteség érte a járvány alatt. A közösségi közlekedés vesztesége a 30 milliárd forintot elérheti, szintén több milliárdos például a fürdők vesztesége, nagy kiesést jelentett a pandémia a köztisztasági vállalatunknak is.
5. Budapest saját bevételeinek 70 százalékét kitevő, igen válságérzékeny iparűzési adó visszaesése 2020 és 2023 között akár 100 milliárdos nagyságrendű is lehet.
6. A város jelenleg 150 milliárd forintot tart államkötvényben. Vagyis ezt a pénzt az állam használja, például a költségvetés hiányának finanszírozására. Ezzel az összeggel szemben 114 milliárd forintos adósságállomány áll, amelyet az új városvezetés az elődjétől örökölt. Szintén az örökség része több mint 240 milliárd forintnyi lekötött fejlesztés. Mondhatjuk tehát, hogy minden megtakarított forintra mintegy 2 forint kötelezettség jut. A kötelezettségeink sorába tartozik még három millió négyzetméternyi, folyamatos karbantartásra és felújításra szoruló útfelület, több száz kilométer hosszú, rossz állapotú vízvezeték, és például a köztisztasági feladatok ellátása úgy, hogy a fővárosi köztisztasági vállalat az elmúlt hónapokban nem kapta vissza hiánytalanul a pénzt a budapestiek által befizetett szemétdíjat kezelő állami Kukaholdingtól – a példák még hosszan sorolhatók. Azok a kormányzati kijelentések tehát, amelyek a városvezetést az államkötvényben tartott pénz felhasználására ösztönöznék, rövidlátók, szakmaiatlanok, vagyis súlyosan felelőtlenek, a város következő évekre vonatkozó működőképességét veszélyeztetnék. Ezeket a kijelentéseket soroljuk a politikai lózung kategóriájába, amellyel szemben a városvezetés felelős, Budapest jövőjét szem előtt tartó gazdálkodása áll.
7. Minden Budapesten megtermelt 100 forintból ma több mint 97 forintot elvon az állam. Ez a legnagyobb arányú elvonás a régióban, de Európa nagyvárosai között is. Budapest tehát hosszú évek óta a legszolidárisabb nagyváros Európában. Ám mivel a járvány és a gazdasági válság hatásai mindenhol a világon a nagyvárosokban jelentkeznek pusztító erővel, itt az idő, hogy Budapesttel és a budapestiekkel is szolidáris legyen a kormány.
8. A kormány úgy akarja elvonni az önkormányzatoktól, köztük a fővárosi kerületektől a gépjármű adóból származó teljes bevételt, hogy közben az abból finanszírozott feladatot, az utak, parkolók fejlesztésének, karbantartásának költségeit az önkormányzatoknál hagyja.
9. A költségvetési javaslattal párhuzamosan a kormány több döntésével szűkítette az önkormányzatok gazdasági mozgásterét. Ilyen döntés volt például a különleges gazdasági övezetekről szóló törvény. Ide tartozik az ingyenes parkolás egyeztetés és megfontolás nélküli elrendelése, amely nem csak a városi légszennyezettséget növelte, de túlterhelte a Belvárost, nem is szólva arról, hogy újabb bevételektől fosztotta meg a kerületeket.
10. Mindezek miatt a Fővárosi Önkormányzatnál 65 milliárd forint átmeneti zárolásról voltunk kénytelenek döntést hozni a város működőképességének és likviditásának fenntartása érdekében, ezzel kapcsolatos felelősségünket szem előtt tartva.
+1 A fővárost érintő elvonások szimbóluma nemzeti kincsünk, a Lánchíd lett. Szemben a kormány különböző rendű és rangú megszólalói által hangoztatott állításokkal, a Lánchíd hosszú évek óta húzódó, az előző városvezetés által 9 év alatt megvalósítani nem tudott felújítására vonatkozó közbeszerzési eljárás elindításának jelenleg egy akadálya van: a kormány ígéretének betartása. Tudomásul vettük ugyanis, hogy a kormány számára ötször annyit ér például a Pénzügyminisztérium Várba költöztetése, tízszer annyit egy motorpálya felépítése, mint a Lánchíd felújításának támogatása. Ezért már februárban kezdeményeztük, hogy a Lánchíd felújítási költségeinek csak töredékét kitevő állami támogatást a főváros költhesse a Lánchíd hídszerkezetének felújítására. Ehhez egy korábbi kormánydöntés átdolgozására van szükség, amire februárban ígéretet kaptunk, ám a teljesítése azóta várat magára. Ha ez a kormánydöntés végre megszületik, hosszú évek tétlensége után elkezdődhet a Lánchíd felújításának folyamata. Hozzátartozik a teljes képhez, hogy a Lánchíd felújításának várható költségeiből az állam ahhoz mérhető nagyságrendű ÁFA-bevételre is szert tehet, mint amennyi támogatást a kormány erre a célra szán.
Karácsony meggyőződése, hogy a Magyarországot és különösen a nagyvárosokat sújtó, emberek százezreinek megélhetését fenyegető gazdasági válság kezeléséhez az kell, amit a kormány is elvárt a polgároktól a járvány idején: együttműködés.
A kormány ugyanakkor semmiféle partnerséget nem kínált az önkormányzatoknak. Ez a gazdasági válság kezelését súlyosan veszélyeztetné, mert az önkormányzatok ott tudnak segíteni a bajba jutott embereken, a nehéz helyzetbe került vállalkozásokon, ahol az állam nem.
A költségvetéssel kapcsolatos tiltakozásnak, az erről szóló vitának ez a tétje: hagyja-e a kormány, hogy az önkormányzatok segítséget nyújtsanak a településeiken élő embereknek és a helyi vállalkozásoknak?
A válságkezelésről vita van a kormány és a fővárosi városvezetés, illetve más települési polgármesterek között, mert a kormány főleg a gazdagabbakat, a multikat támogatja a válságkezelésben, míg ők Budapesten az egyes emberből indulnak ki, mert azt vallják, hogy a válságban az egyes embert kell támogatni, a kis- és közepes helyi vállalkozásokat kell segíteni.
Ezen vita ellenére hisszük, hogy a válságkezelés sikere közös ügyünk. Ha így van, akkor a kormányzati megszorításoknak, a Budapest-adó bevezetésének racionális, gazdasági oka, indoka nincs,
csak hatalmi megfontolások állnak mögötte. Szerinte az ellenzéki vezetésű önkormányzatok büntetése a választói akarat megcsúfolása, a költségvetési megszorításokról szóló döntés nem egyes önkormányzatokról, hanem az önkormányzatiságról is szól.
Karácsony Gergelynek az a meggyőződése, hogy egy budapesti képviselőnek, párthovatartozástól függetlenül, a főváros és a budapestiek érdekeit kell szolgálnia. Mivel ez a költségvetés súlyosan sérti a főváros érdekeit, komoly károkat okoz a budapestieknek, ezért felszólítja a képviselőket, hogy a Budapest-adót bevezető költségvetési törvényjavaslatot a pénteki végszavazáson utasítsa el.
Kiemelt kép: Ivándi-Szabó-Balázs / 24.hu
