Alaptörvény-ellenes az erdőtörvény módosításának számos eleme, ezért az Alkotmánybíróság (AB) a rendelkezéseket megsemmisítette – írja az AB határozatát idézve az Index.
Az előzményeknél felidézik: az alapjogok biztosa fordult az a 2009-es erdőtörvény 2017-es módosítása miatt, mivel úgy ítélte meg, hogy az erdőtörvény módosítása elsősorban az erdőgazdálkodók érdekeit szolgálja, és a környezetvédelmi szempontok háttérbe szorulnak. Ezt a feltételezést az ítélet most igazolhatja.
Az Alkotmánybíróság ugyanis kimondta: alkotmányellenes a módosítás több pontja.
- A Natura 2000 területeket érintő módosításokat megsemmisítették, mivel a jogalkotó a területeket korábban érintő védelmi rendeltetés fogalmát úgy változtatta meg, hogy az ilyen minősítésű erdőterületek jelentős része elveszítette Natura 2000 védelmi rendeltetését. Emiatt azonban az erdő fenntartásának egyetlen célja a gazdasági szempontok maximális érvényesítése lett. Az Alkotmánybíróság ítélete szerint azonban a magán-erdőtulajdonosok gazdasági érdekei nem állhatnak előrébb, mint a természeti értékek védelme
- Az Alkotmánybíróság alaptörvény-ellenesnek találta és megsemmisítette az erdőtörvény módosításának azon elemét, amely a védett természeti területen levő erdők esetében lehetővé tette a gazdasági rendeltetés megjelölését.
- A 2017-es módosítónak köszönhetően az állami tulajdonú erdőkben emellett általánossá tették a tarvágás lehetőségét. Az AB azonban kimondta: a tarvágás visszafordíthatatlan kárt okoz az ökoszisztémában.
- Ezek mellett megsemmisítették azt a módosítást, hogy természetvédelmi területeken lévő erdőkben végezhető tevékenységekhez kapcsolódóan az erdészeti hatóságnál kell bejelentést tenni. Ismét természetvédelmi engedélyezési eljárásra van szükség az ilyen jellegű tevékenységek esetében.
Kiemelt kép: Ivándi-Szabó Balázs /24.hu
