Az elmúlt pár évben globális szinten érzékelhető, hogy az emberek gondolkodásmódja változni kezdett, és a magatartásuk egyre inkább a felelős fogyasztás felé tolódott el. Ez elsősorban a környezetvédelemben mutatkozik meg, de ugyanúgy tetten érhető abban is, ahogy az emberek közvetlenül óvják saját egészségüket – és ez a dohányzási szokásokat is érinti.
Ennek ellenére távol áll a valóságtól az a gondolat, hogy a dohányzás visszaszorulóban lenne. Felmérések szerint a Földön több mint egymilliárd ember dohányzik, Magyarországon becslések szerint nagyjából 2 millióan. További aggodalomra ad okot az OECD statisztikája: a szervezet évente megjelenő összesítése szerint Magyarország a tagországok között dobogós a dohányzók arányának tekintetében. A rendkívül magas számok azonban nem zárják ki, hogy a fogyasztók az ártalomcsökkentés felé forduljanak, ami leginkább azt jelenti, hogy a dohányosok már tudatosan keresik azokat a termékeket, melyekkel a lehető legkevesebb kárt okozzák a szervezetüknek. Erre az trendre pedig a gyártóknak is reagálniuk kell, ha tartani akarják a pozíciójukat. Többek mellett ezt a témát járta körbe a Global Forum on Nicotine (GFN) elnevezésű nemzetközi tudományos konferencia, ahol idén a dohányiparban megjelenő ártalomcsökkentést elemezték az előadók.
Azt könnyű belátni – és ebben a fellépő szakértők is egyetértenek – hogy a legjobb módja az ártalomcsökkentésnek, ha valaki egyáltalán nem dohányzik, vagy ha mégis, úgy minél előbb leteszi a cigarettát. Már csak azért is, mert egy dohányzó ember nem csak a saját szervezetét rombolja, de passzív dohányzás által veszélynek teszi ki a környezetében élőket is a cigarettafüsttel. A tapasztalat viszont azt mutatja, hogy még mindig rengeteg az olyan ember, aki a veszélyekre és figyelmeztetésekre fittyet hányva még a leszokás gondolatát is kizárja. Bár ez kizárólag az ő döntésük, a gyártók egy ideje mégis elkezdtek ráállni arra az útra, hogy – bármilyen furcsán is hangzik ez – védjék a fogyasztókat.
Mark Tyndall, a Columbia Egyetem professzor arra hívta fel a figyelmet, hogy a függőségben szenvedők kezelésének, és leszoktatásának egyik első lépése az ártalomcsökkentés, vagyis hogy az azonnali elvonás helyett először olyan terméket adjunk az alany kezébe, amivel az eddigieknél jóval kevesebb kárt okoz a szervezetének. A módszert rengeteg kritika kéri a morális kérdésektől kezdve a hatalmas anyagi költségekig, de Tyndall amondó, hogy a sikeres leszokás az ártalomcsökkentésnél kezdődik. A dohányiparban a gyártók a legpraktikusabban ezt úgy tudják elérni, ha füstmentes termékekkel állnak elő. Ezt nevezi meg ugyanis fő problémaként több szakértő, köztük Clive Bates, az Action on Smoking and Health korábbi igazgatója is. Ő azt mondja, hogy a rég berögzült tévhittel ellentétben nem a szervezetbe jutó nikotin a fő gond, hanem az égés során keletkező füst. Szavait alátámasztja, hogy az Amerikai Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerengedélyezési Hivatala megállapította, hogy a dohányfüst több mint 7000 vegyi anyagot (mások mellett arzént, cianidot és ólmot ) tartalmaz, amelyek közül 93-ról állapították meg hogy káros vagy potenciálisan káros az egészségre.
A nagyobb dohánygyártók az elmúlt években már tettek erőfeszítéseket arra, hogy elkezdjék kiküszöbölni a problémát mindenek előtt a különböző elektromos cigaretták bevezetésével. Ezek a termékek szintén károsak az egészségre, de a hagyományos cigarettáknál kisebb mértékben, ezeknek a célja ugyanis elsősorban az, hogy az égés kiküszöbölésével kevesebb káros anyag jusson a szervezetbe, és a használók környezetében tartózkodók is kevesebb mérgező anyagnak lehetnek kitéve, mint a hagyományos cigaretta okozta füst esetében.
A statisztikában már megmutatkozik, hogy az emberek tudatosan próbálják minél kevésbé károsítani a saját egészségüket. Az Egyesült Államok Beteggyógyászati és Megelőzési Központjainak adatai szerint 2005 és 2017 között 21 százalékról 14 százalékra csökkent a dohányosok aránya, miközben 3 millióan váltottak füstmentes technológiára, ami kimondottan jó eredménynek számít, tekintve, hogy ezek a technológiák csak az utóbbi időben kezdtek térhódításba.
Azt azonban muszáj hangsúlyozni, hogy minden igyekezet ellenére ezeknek az új módszereknek is egészségkárosító hatása van, hiszen bár a füstöt a technológia segítségével kiküszöbölik, a szervezetbe ugyanúgy nikotin kerül, amely bizonyítottan képes függőséget okozni, emellett pedig az ismert kellemetlen mellékhatásokat produkálja, mint a hányinger, vagy a szédülés. Az ártalomcsökkentő mozgalom még nem ért el odáig, hogy a nikotin helyett is alternatívával szolgáljon, így továbbra is az a legjobb út saját és környezetünk megóvására, ha egyáltalán nem dohányozunk.
Kiemelt kép: Mohos Márton /24.hu
