A trianoni békeszerződés aláírásának 100. évfordulóján országszerte harangozással kísérték a templomok a megemlékezéseket. A katolikus egyház jelképes központjában, az esztergomi bazilikában azonban nem szólaltatták meg a harangokat. Hivatalos magyarázat egyelőre nincs, így csak találgatni lehet.
Ezt tette a helyi Régió TV is még csütörtökön délután, amikor közzétette a saját értesülését:
Magyarország első fővárosának Bazilikája néma marad ma, ugyanis a kanonok nem kívánt csatlakozni a Kárpát-medence szerte szóló felhíváshoz!
Az esztergomi tévé Facebook-oldalán durván neki is mentek a bazilika kanonokjának a kommentelők, akik egyöntetűen elítélték és politikai állásfoglalásként értékelték Németh János döntését. A heves kommunistázós kitételek mellett sokan az egyház és Erdő Péter bíboros magyarázatát követelték az üggyel kapcsolatban.
A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia – a reformátusoktól eltérően – nem adott egyértelmű útmutatást a papoknak a Trianon-emléknappal kapcsolatban. A még májusban kiadott közleményükben azt írták:
A társadalom részéről többen indítványozták, hogy június 4-én délután fél ötkor szólaljanak meg országszerte a harangok. Aki a harangszót hallja vagy megszólaltatja harangjait, tegye ezt az imádság lelkületével, könyörögjön hazánkért, népünkért határainkon innen és túl, és Közép-Európa összes népeiért, hogy békében, szeretetben és alkotó együttműködésben építhessük közös jövőnket.
A Régió TV pénteken mindenesetre egy videót készített az emléknapi harangozás jelentőségéről. Külön interjúban szólaltatták meg az esztergomi belvárosi templom plébánosát, aki a kanonokkal ellentétben meghúzatta a harangokat.
Hasonlóan csalódottan reagált a harangozás elmaradására a Ma7 szlovákiai magyar nyelvű portál is, amely a csütörtöki párkányi megemlékezésről szóló tudósításában úgy fogalmazott:
Meglepődve tapasztaltuk, délután fél ötkor, a közös száz másodperces harangozás idején nem szólaltak meg a bazilika harangjai, csak a vízivárosi harangszó szállt halkan a szélben. Pedig az ország első templomának nagyharangja az elszakítottság idején támaszként szolgált a Duna északi oldalán élőknek. A beszámolók szerint hangja messzire elhallatszott, a víz felett is összekapcsolta a lelkeket. Most azonban némák maradtak.
Kerestük Németh János kanonokot, hogy megtudjuk, pontosan miért nem szólaltak meg a harangok péntek délután az esztergomi bazilikában, de egyelőre nem reagált érdeklődésünkre.
Kiemelt kép: Kovács Tamás /MTI
