A külügyminiszter romániai látogatása előtt azt hangsúlyozta, hogy Magyarország minden szomszédjával jó kapcsolatra törekszik.
Megadjuk, de egy több mint ezeréves nemzetként el is várjuk a tiszteletet. Az elmúlt hetek Romániával legkevésbé sem a kölcsönös tiszteletről, hanem sokkal inkább a pengeváltásokról szóltak.
Az elmúlt időszakban több dolog is feszültséget okozott a magyar és román diplomácia között. Így Klaus Johannis kijelentése, amely szerint Orbán Viktor Erdély megszerzésére törekszik, a Trianon-nap ünnepként való elfogadása a román parlamentben, és a különböző autonómiaprojektek elutasítása is, emlékeztetett a Transindex.
A Szijjártó Péter Facebook-oldalán közvetített közös sajtótájékoztatón kiderült, Bukarest elvárja, hogy szülessen egy írások megállapodás a Magyarországról érkező támogatásokról, az legyen átlátható, ne legyen diszkriminatív, ne csak bizonyos régiókban élő, bizonyos etnikumú embereknek legyen elérhető. Bogdan Aurescu azt mondta, nem ellenzik a támogatásokat, ha azok nem sértik az uniós és a nemzetközi jogot.
Szijjártó Péter erre úgy reagált, hogy 2017-ben hosszan tárgyalt a korábbi miniszterrel, átbeszélték a bevezetés feltételeit, de írásos megállapodás valóban nem született, érti és tiszteletben tartja, ha román kollégája ezt szeretné. A magyar külügyminiszter közölte: jelenleg nincs kifizetés, reméli, a következő előtt már meg is lesz a megállapodás.
Mindkét miniszter utalt az elmúlt időszak feszültségeire a két ország között. Aurescu azt mondta, ők azért hallgattak, hogy ne ne veszélyeztessék a kétoldalú kapcsolatokat.
Át kell hidalni a kritikus pillanatokat.
Szerinte érthető, hogy a Trianon-nap a magyar félnek mást jelent, de nem szabad, hogy ez hatással legyen a kapcsolatokra. A román diplomácia irányítója arra kérte a magyar politikusokat, hogy ne tegyenek a kétoldalú stratégiai partnerséggel ellenkező nyilatkozatokat, tiszteljék a partnerséget és az alapjául szolgáló politikai egyezményt.
Szijjártó Péter arról beszélt, hogy a magyar külpolitika fókusza a közép-európai térség megerősítése.
Nem kell atomfizikusnak lenni ahhoz, hogy az ember belássa: sokkal jobb jóban lenni, mint rosszban.
Szerinte Bukarestnek a magyar kisebbségre hídként kellene tekintenie, amely összeköti a két országot. Mint mondta, szívesen venné, ha nem a magyarság lenne a téma a román választási kampányban.
Mind a román, mind a magyar külügyminiszter megköszönte a koronavírus-járvány idején tanúsított együttműködést, Aurescu a román állampolgároknak kialakított humanitárius folyosót, Szijjártó a Magyarországra ingázók és tanulók helyzetének megoldását emelte ki.
A miniszterek a jövőről azt mondták, hogy mindkét országban megújítják a másik kisebbségért felelős kormányközi bizottság működését, és létrejönne egy bilaterális kereskedelmi kamara is.
Kiemelt kép: Szijjártó Péter / Facebook
