Lófasz lesz itt, nem Európai Egyesült Államok!
E sommás megállapítást Alexander Brody (ejtsd: Bródy Sándor) tette minapi karanténinterjúnkban, s aki olvasta a dolgozatot, tudja, hogy a reklámguru szomorúan konstatáltra hazánk távolodását az európai eszmétől.
Hasonló tartalmú megjegyzést tett a témában a mai Magyar Nemzetben Varga Judit igazságügyi miniszter, igaz, ő örvendezve jegyezte meg, hogy:
Az Európai Unió nem egyenlő az Európai Egyesült Államokkal.
Az apropó nem más, mint hogy a német alkotmánybíróság a héten felülbírálta az Európai Unió Bíróságának egy határozatát. Amiből Varga Judit a következő megállapításra jut:
Biztosan mérföldkő lesz ez a határozat, de vannak olyan jelenségek is, amelyek óvatosságra késztetik az embert. Az a tény, hogy felülbírálták az Európai Unió Bíróságát rendkívül fontos. Régóta várták a jogászok a pillanatot, amikor dönteni kell, ki mondhatja ki a végső szót az uniós és a tagállami hatáskörök ütközése esetében. Ez úgynevezett „Kompetenz-Komptenz-kérdés”. Kinek van joga arra, hogy megmondja milyen kérdésben kinek van joga dönteni?
A magyar igazságügyi miniszter szerint „ez egyértelműen a szuverén tagállam, ezen jog végső letéteményese pedig az Alkotmánybíróság”.
Varga Judit beszélt minapi, a Die Weltben publikált véleménycikkéről. Gyakori szereplését a nyugat-európai sajtóban azzal indokolja, hogy:
Tudom, milyen képet közvetít a sajtó hazánkról, és úgy érzem, szükség van ellenpontra, hogy az olvasók kiegyensúlyozott tájékoztatás mellett maguk dönthessék el, mi az igazság és ne legyenek félretájékoztatva. (…) Örömmel mondhatom, hogy lassan ugyan, de látszik az eredménye a törekvéseinknek. Az online felületeken a kommentekből látszik, hogy a nyugati liberális véleménydiktatúrában felszabadítóan hat az őszintén kimondott szó.
A miniszter asszony szerint a magyar kormány intézkedéseit és politikai stílusát „a nyugaton megszokottnál őszintébb, közvetlenebb kommunikáció jellemzi”.
Annak kapcsán, hogy részben néppárti (vagyis a Fidesz európai pártcsaládjához tartozó) képviselők javaslatára hamarosan ismét Magyarországról lesz szó az Európai Parlamentben, tett néhány karakteres megjegyzést:
- már az is megkérdőjelezhető, milyen legitimitása van egy ülésnek, amin, PDF-formátumú szavazólapon, e-mailben szavaznak a képviselők, és alig van bent valaki az ülésteremben
- az EPP egy tömegpárt, ami nehezen küzd meg saját belső feszültségeivel
- a pártcsalád évek óta egy se hús, se hal formáció
- az egykor szebb napokat látott pártcsalád szinte minden kérdésben belső vitákat folytat, így talán nem is az a fontos, a Fideszhez hogyan viszonyulnak, vagy hogy mi lesz a Fidesszel, hanem az, hogy mi lesz a néppárttal, visszafordulnak-e a konzervatív irányba, vagy egyre liberálisabbá válnak, engedve egy szűk, de hangos kisebbség nyomásának.
A néppárt elnöke, Orbán Viktor egykori barátja, a lengyel Donald Tusk április közepén azt mondta a magyar felhatalmazási törvény parlamenti elfogadása kapcsán, hogy: „A történelem során sokszor láthattuk, hogy a politikusok a hatalmuk kiterjesztésére törvényeket használnak. Ez Németországban ismerős lehet. Biztos vagyok abban, hogy Carl Schmitt nagyon büszke lenne Orbán Viktorra.”
Ezt követően kommunikációs adok-kapok alakult ki, melyben Varga Judit a mai nemzetes interjúval is exponálta magát; nem mentesen a személyeskedéstől a következőket állítva:
- Tusk nem sikeres hazája belpolitikájában, és ez frusztrációhoz vezet, ami érződik a nyilatkozataiban
- Tusk egykori európai csúcsvezetőként meg szeretné találni saját hangját, hogy a fősodorban maradhasson, és úgy gondolja, hogy ezért ki kell szolgálnia a liberális médiát is; veszélyes játék ez, hiszen a végén nem lehet majd megállapítani, liberális vagy konzervatív politikusról van-e szó
- Tusk most olyan erkölcsi szintre süllyedt, amire már nincsenek szavak.
A járvány kapcsán került elő a nemzetállamok kontra Európai Egyesült Államok gondolat:
Azok, akik folyton több Európát akarnak, most azzal kellett szembesüljenek, hogy az emberek életét veszélyeztető helyzetben egyik napról a másikra, teljes joggal önzően viselkedő, bezárkózó nemzetállamok Európáját találtuk. Először mindenki a saját állampolgárai biztonságáról gondoskodott, és csak azután kezdett együttműködni másokkal. A nemzetállami Európa-kép erősödött meg. Az Európai Bizottság eleinte bénultan szemlélte az eseményeket és kereste helyét ebben az új világban. Ezt a szerepet – nagyon helyesen – idővel a tagállami cselekvések koordinálásban, a védőeszközök és egyéb áruk uniós áramlásának elősegítésében találta meg. Egy rövid pillanatra egy ideális – azaz ideológiai vitáktól mentes – pragmatikus célokat kitűző Európa képe villant fel.
Vagyis, ha jól értjük, a nemzetállami önzés is azt igazolja, hogy káros lenne az integráció erősítése.
Az interjúban szó esett Kövér László fideszes házelnöknek egy interjúban elhangzott, a vehemensen fölszólaló Szabó Tímeára reagáló megjegyezéséről: „Én szánalommal tekintek ezekre a képviselőkre, különösen azokra, akiknek a személyi száma 2-vel kezdődik, amikor olyan helyzetbe keverik magukat, amilyenbe Szabó Tímeának is sikerült legutóbb. Nincs annál elszomorítóbb, mint amikor egy gyűlölettől eltorzult női arcot lát az ember férfi létére.”
Ennek kapcsán Varga Judit a következőket nyilatkozta a lapnak:
- a jelenlegi helyzetben szerintem nem kellene ilyen kérdésekkel foglalkozni; irigylem az ellenzéki képviselőket, hogy ennyi idejük van
- egy tévéműsorból vett, kontextusából kiragadott félmondat alapján akarnak feszültséget kelteni
- Kövér László szerintem a nők iránti tiszteletét fejezte ki, amikor arról beszélt, hogy nem szeretne egy nőt hozzá méltatlan helyzetben látni; arra az eszményre utalt, hogy a nőket bizonyos rájuk jellemző viselkedésformák miatt jobban tiszteljük; személy szerint engem, mint nőt nem sértett meg
- Magyarországon egyenjogúság van, de figyelembe kell vennünk, hogy a férfiak és a nők egymástól különböznek
- nem szeretném, ha csak azért lennék a kormány tagja, hogy valamilyen női kvótát teljesítsünk; olyan az, mint a nagyobb, rózsaszín parkolóhely; én a rendes helyre is le tudok parkolni.
