A járványhelyzet új kihívások elé állította a katolikus plébániákat. Ezek ugyanis – annak ellenére, hogy maga az egyház közvetlen anyagi támogatást kap az államtól – nem a központi egyházmegyei forrásból tartják fent magukat.
A nyilvánosság számára kevéssé áttekinthető egyházi pénzügyi rendszerben a templomoknak nagyjából önfenntartó szerepet jutott, a mindennapi működéshez szükséges forrásokat saját maguknak kell előteremteniük.
A rendszeres kiadásaik közé tartoznak a templom, a plébánia vagy a közösségi ház rezsidíjai és karbantartási költségei, valamint a szertartásokhoz szükséges dologi és személyi kiadások: ostya, bor, gyertya, virág, irodaszer, illetve a sekrestyések, orgonisták, papok fizetése. A végösszeg plébániánként változó, de összességében havonta több százezer forintra tehető.
A plébániák bevételeihez hozzájárulnak a temetések után fizetett díjak is, de a kiadásokra túlnyomó részben a hívek adományai adják a fedezetet, ami eddig leginkább a miséken összegyűlt perselypénzből jött össze.
Pontos képet nem lehet alkotni a valós helyzetről, mert az egyháznak sincsenek részletes adatai a templomi pénzügyeket illetően. Az viszont egyértelmű, hogy a plébániáknak nagyon gyorsan kellett stratégiát váltani, ha tartozások felhalmozása, illetve leépítések nélkül szeretnék túlélni ezt az időszakot.
A kényszer hatására a plébániák igyekeztek áttérni az online működésre. Monostori László, a Lehel téri Árpád-házi Szent Margit templom és plébánia vezetője a 24.hu-nak azt mondta, hogy ez ugyan nem mindenkinek sikerült, de a túlnyomó többség mindent megtett, hogy zökkenőmentes legyen a váltás.
A templomok nagy része elindította az online misézést, használják a Facebookot, vagy saját YouTube-csatornát indítottak. Még az idősebb papok is, akik korábban egyáltalán nem foglalkoztak az internettel, igyekeztek a maguk módján megoldani a misézést.
Monostori Lászlónak a saját templomára vonatkozó adatai szerint az online miséket hétköznapokon otthonról még többen is követik, mint korábban a templomban a szertartásokat, a hétvégi események látogatottsága pedig nagyjából megegyezik a korábbi összességében 1000–1500-as látogatószámmal.
A kieső perselybevételeket az aktívabb online kommunikációval, hírlevéllel igyekezett pótolni a plébánia. A Lehel téri templom honlapján már egy ideje bankkártyás utalással is adományozhatnak a hívek, ami még egyáltalán nem számít elterjedt módszernek Magyarországon. Monostori László elmondása szerint ők abban a szerencsés helyzetben vannak, hogy a lecsökkent kiadások szintjéhez tudták igazítani a bevételeiket.
A május 4-től érvényes vidéki lazításokról a katolikus egyházon belül az egyes megyéspüspökök dönthetnek, ők szabhatják meg a nyilvános liturgia végzésének és a szentségek kiszolgáltatásának módját. Budapesten és Pest megyében azonban továbbra is érvényben vannak a kijárási korlátozások.
A hagyományos pénzcsörgetős adakozás alternatívájaként Magyarországon elsőként a jezsuiták pesti Jézus Szíve-templomában állítottak üzembe érintős bankkártyával használható persely-terminált. A automata gyakorlatilag megduplázta a befolyó összeget, kiderült, hogy a fiatalabb templomlátogatók a templomban is szívesebben használják a bankkártyát, mint a készpénzt. Horváth Árpád templomigazgató a 24.hu-nak elmondta, a terminál tavalyi üzembe állítása óta számos budapesti plébánia, köztük a Mátyás-templom is érdeklődött a technológia iránt, de tudomása szerint eddig máshol nem használják a perselyezésnél ráadásul transzparensebb fizetési módot.
Bár a templomba betérők is használják a terminált, a misézési szünetben ez nem volt elégséges. Horváth Árpád szerint intenzív online jelenlétet kihasználva több kampányt is indítottak. Az Adjukössze.hu civil adománygyűjtő oldalon virtuális perselyt nyitottak a templom fenntartási költségeire, és egy újabb kampánnyal profi kamera- és audiorendszer kiépítésére is gyűjtenek, amelyet nem csak a kijárási korlátozások alatt, hanem később, egy kivetővel együtt külső miseközvetítésekre is használhatnának.
Kiemelt kép: Szigetváry Zsolt /MTI
