Mikor veszítette el a józan ítélőképességét?
– kérdezte Jakab Péter, a Jobbik frakcióvezetője a miniszterelnöktől a parlamentben, hozzátéve: a hétfőn elfogadott felhatalmazási jogszabály korlátlan hatalmat adott Orbán Viktornak, karanténba zárta a demokráciát, és törvénybe iktatta a kormányfő királlyá koronázását „a 133 leggyávább magyar” – a kormánypárti képviselők – jóvoltából.
Orbán azt felelte, az alkotmányt nem módosították, így „koronázásra továbbra sincs lehetőség”, egyébként pedig a veszélyhelyzet elmúltával a parlament minden jogkörét visszakapja majd, így Jakab Péternek lesz alkalma bocsánatot kérni a szavaiért.
A kormányfő emellett elmondta: a veszélyhelyzet indokolt, eddig öt nő és tíz férfi halt meg a koronavírus-járvány miatt, az átlagéletkoruk 72 év. Van 447 regisztrált fertőzött, 16 közülük súlyosan beteg, van 103 kezelésre nem szoruló, de igazoltan fertőzött ember, és van 279 tünetmentes hordozó. A betegek ellátásához szerinte minden feltétel adott.
A szocialista Harangozó Tamás azonnali kérdésében arról érdeklődött, hogy kapnak-e az egészségügyi dolgozók 100 százalékos illetményemelést, mint az ellenzék javasolja, vagy legalább 500 ezer forintos egyszeri kiegészítést, előrehozzák-e a novemberi nyugdíjkiegészítést, segíti-e a kormány a bérek kifizetését a leálló vállalkozásoknál, mint számos európai országban teszik, és megemelik-e a munkanélküli ellátást legalább 100 ezer forintra, illetve meghosszabbítják-e három hónapnál tovább az időtartamát.
Orbán Viktor mindezekre nem válaszolt, csak annyit közölt, hogy április 6-án vagy 7-én a magyar történelem talán legnagyobb, legátfogóbb gazdasági növekedést célzó akciótervét fogják bejelenteni, addig türelmet kért. Harangozó megjegyezte, hogy nem a gazdaságélénkítésre kérdezett rá, hanem az egészségügyi dolgozók fizetésére, a nyugdíjakra, a kieső bérek pótlására. A kormányfő erre azt mondta:
A DK-s Arató Gergely egyebek mellett Kásler Miklós egészségügyért felelős miniszter lecserélését sürgette egy, az állampolgári bizalmat jobban élvező vezetőre, és bírálta, hogy a kormány az elmúlt években inkább a futballt részesítette előnyben az egészségügy helyett. A miniszterelnök Kásler személyére nem tért ki, de felidézte, hogy a Gyurcsány-kormány vizitdíjat akar bevezetni az egészségügyben.
Tordai Bence, a Párbeszéd képviselője is a válság okozta bevételkiesés pótlásáról kérdezett, és azt tudakolta: támogatja-e a kormány a 100 ezer forintos (gyermekek után 50 ezer forintos) feltétel nélküli alapjövedelem bevezetését?
Orbán erre azt felelte, harminc év alatt többször megvitatták ezt a kérdést a parlamentben, és az a tanulság, hogy teljesítmény nélkül nem adnak pénzt senkinek, ezért az összes válságkezelő intézkedésnek azt kell céloznia, hogy mindenkinek legyen munkája és így munkabére is, a korábban ígért akcióterv eredménye pedig ez lesz.
Tordai viszonválaszában nonszensznek nevezte, hogy a kormányfő a válság idejére teljes foglalkoztatottságot ígér, mire Orbán úgy reagált: az ellenzék tíz éve is mosolygott az egymillió új munkahelyről szóló vállalásokra, mégis eljutottak ennek közelébe.
A jobbikos Lukács László György arról érdeklődött, hogyan számol a kormány, mikor tetőzhet a járvány. A miniszterelnök azt mondta, bár több akciócsoport is próbálja ezt modellezni, nagyon bizonytalanok az előrejelzések, ezért a kormány csak azt tudja tenni, hogy felkészíti az egészségügyet a minél nagyobb nyomásra, ezért próbálják felhalmozni a kórházban az eszközöket, ezért nevezték ki a kórházparancsnokokat is.
igaz, azt még nem láthattuk rajta. Szerinte azonban így nincs lehetőség arra, mint Csehországban, ahol a közterületeken kötelezővé tették a maszkviselést.
Dúró Dóra, a Mi Hazánk képviselője azt kérdezte, tervezi-e a kormány, hogy ingyenessé teszi az idősek számára a telefonálást. Orbán azt mondta, rossz szemmel nézi az idősek elleni hangulatkeltést, amit ő is tapasztal helyenként. Ugyanakkor azt mondta: egyetlen telefontársaság sincs magyar kézben, így a beszélgetések ingyenessé tételére nem tudja kötelezni a szolgáltatókat.
Az MSZP-s Kunhalmi Ágnes kérdésére azt mondta a miniszterelnök, hogy a 2020-as költségvetést jelentősen átalakítják, még jobban is, mint sokan gondolják. Az alapjövedelem ismét előkerülő ötletére azt mondta, ő először azt gondolta, hogy a minimálbérről van szó, de aztán megértette, hogy vannak, akik munkavégzés nélkül akarnak pénzt adni az embereknek, szavaiból ezúttal is kiderült, hogy ő nem tartozik közéjük.
Kiemelt kép: Illyés Tibor /MTI
