Csütörtökön az ellenzéki frakcióvezetők kézhez kaptak egy törvényjavaslatot Gulyás Gergelytől, amely a március 11-én kihirdetett veszélyhelyzet meghosszabbításának szabályairól szól, értesült a 24.hu. Az indítványt még nem nyújtották be az Országgyűlésnek. Bevezetője pedig arra utal, hogy a koronavírus-járvány miatt a parlament ülésezése is szünetelhet.
Erre utalt csütörtöki sajtótájékoztatóján is a Miniszterelnökség vezetője, jelezve, ha a kormány megkapja a felhatalmazást, amit a járványügyi intézkedések meghosszabbításához kér a veszélyhelyzet végéig, akkor a kormányzás nem lehetetlenül abban az esetben sem, ha az Országgyűlés nem lesz határozatképes. A tervezet szerint a parlament egyébként ezt a felhatalmazását, ha ülésezik, visszavonhatja.
A kormány veszélyhelyzetben hozott rendelete ugyanis az alaptörvény értelmében tizenöt napra maradhat érvényben, kivéve, ha az Országgyűlés felhatalmazást ad a hatályának meghosszabbítására.
A szöveg alapján a kormány a veszélyhelyzet idején a katasztrófavédelemről szóló törvényben meghatározott rendkívüli intézkedéseken túl „az állampolgárok élet-, egészség-, személyi-, vagyon- és jogbiztonságának, valamint a nemzetgazdaság stabilitásának garantálása érdekében rendeletével egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektől eltérhet, és egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhat”. A kormány ezen jogkörét a járványfelszámolására, a járvány káros következményeinek megelőzésére gyakorolhatja. A veszélyhelyzetben hozott rendeletek visszavonásig, vagy a veszélyhelyzet megszűnéséig lehetnek életben.
Az Alkotmánybíróság ülései a veszélyhelyzet megszűnéséig elektronikus kommunikációs eszköz igénybevételével is megtarthatók lennének, azaz a kormány számít a testület zavartalan működésére. Ellenzéki oldalról ugyanakkor azt jelezték a 24.hu-nak, cinikus kijelentésnek tartják, hogy a kormánypártok jelöltjeinek túlsúlyával működő testülettől várják a kormány feletti kontrollt.
A tervezet szerint a helyi képviselő-testület feloszlásának a kimondása esetén e döntés hatálya a veszélyhelyzet megszűnését követő napon áll be, igaz, a polgármesterek jogkörét már korábban jelentősen kibővítették.
A veszélyhelyzet végéig időközi választás sem tűzhető ki, a már kitűzött választások elmaradnak. Szintén nem lehet sem országos, sem helyi népszavazást tartani.
