Az esemény szervezése 29,9 milliárd forinttal járul hozzá a magyar GDP növekedéséhez. A rendezvény összesen 4 220 magyar ember foglalkoztatását támogathatja
– áll a 2023-as budapesti atlétikai világbajnokság gazdasági hatásait elemző tanulmányban. A PwC által készített dokumentumot a Kiemelt Kormányzati Beruházások Központja küldte el a 24.hu közérdekű adatigénylésére.
A szövegből kiderül, hogy az atlétikai vb összes közvetlen költsége 38,1 milliárd forint. Úgy kalkulálnak, hogy a vébé összesen 166 ezer látogatót vonz, fele-fele részben magyarokat és külföldieket. Az utóbbiak átlagosan 3,9 napot töltenek Magyarországon, napi kiadásuk 25 ezer forint lesz, azaz összesen 8,25 milliárd forintot költhetnek el itt.
Ezek a legfontosabb számok, amelyeket a tanulmány bemutat. Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy a verseny közvetlen költségei azért ilyen alacsonyak, mert például csak az ideiglenes infrastrukturális beruházásokat számítja be (például a stadion bővítését), mert az atlétikai központ megépítését a Csepel-sziget északi végén a versenytől függetlenül megvalósuló beruházásnak tekinti. (És emlékezetes, hogy a Karácsony Gergely vezette főváros egy 50 milliárdos egészségügyi fejlesztésért cserébe támogatta csak a vb megrendezését, a kormány pedig belement ebbe.)
Igaz, a Budapest 2024-es olimpiai pályázatát megalapozó, ugyancsak a PwC által készített, sokáig titkolt, majd a Népszabadság által megszerzett és ismertetett hatástanulmány hasonló megállapításai még kevésbé illeszkedtek a realitásokhoz. Harmincnyolc létesítményt terveztek a 2024-es fővárosi olimpiához, ám mindössze öt felelt meg az elvárásoknak, miközben – akkor érthetetlenül, azóta a kormány arénaépítései által igazoltan – nagyon sok projektet soroltak az olimpiától függetlenül is végrehajtott beruházások közé. Ilyen volt például a Puskás Ferenc stadion, amely jól mutatja, hogy valóban elkészülnek az ígért fejlesztések, miként azt is, mit érnek a beígért számok: az olimpiai pályázat 108 milliárd forintra tette a nemzeti stadion árát, hogy aztán 190 milliárdból készüljön el.
Azt az ígéretet mindenesetre ma fölösleges kétségbe vonni, hogy az atlétikai központ elkészülne vb nélkül is.
A 38,1 milliárd forintos bruttó számlán az előrejelzés szerint 3,1 milliárdos jegy-, valamint 3,9 milliárdos egyéb bevétel társul. Ez azt jelenti, hogy
Ugyanakkor minden tétel komolyan vehetőségét azonnal jelzi, hogy a készítéskor 282,8 forintos dollárárfolyammal számoltak. Az MNB középárfolyama most éppen 307,7 forint.
A tanulmány 416 ezer belépőt értékesítésével számol,
- a tervek szerint 208 ezer itthon, elsősorban Budapesten és környékén,
- 83 ezer a környező országokban,
- 42 ezer Európa más részein,
- további 83 ezer pedig a világ egyéb területein kelne el.
Cserébe nemcsak gazdasági hasznot remélnek (a vb, ugye, 29,9 milliárd forinttal járul hozzá a magyar GDP növekedéséhez a tanácsadó cég szerint), hanem nem számszerűsíthető eredményeket is. Ilyen a város- és az országimázs javulása, amely a turisztikában hozhat profitot, miként az is, hogy nő az idelátogatók visszatérési kedve.
A turisztikai hasznot nagyra becsülte a 2017-es londoni vb-ről készült riport is, amelyek a kormányzati illetékesek szintén elküldtek lapunknak. A londoni verseny mamutrendezvény volt a budapestihez képest, hiszen ott még a para vb-re is eladtak 305 ezer jegyet, az épek versenyén pedig 705 ezret értékesítettek. A tíznapos eseményen összesen 205 ország képviseltette magát, összesen 79 millió font (körülbelül 31,3 milliárd forint) közvetlen gazdasági hasznot hozott a vb, amelyet kiegészített a paraverseny 28 millió fontja (hozzávetőleg 10,6 milliárd forint).
Impozáns adatok sora szerepel a szövegben, a tévétársaságok például összesen 6526 órát közvetítettek a versenyről, a halmozott nézettség majd 940 millió volt, a Londonra irányuló figyelemnek pedig jelentős turisztikai hatásai vannak.
Ugyanakkor aligha elsősorban turisztikai okból fontos a magyar kormánynak az esemény megtartása. Hanem azért, mert folytatódhat a tudatos, noha ki nem mondott, olimpiai építkezés. A korábban megígért-betervezett létesítményeket sorra húzzák fel, a MOB élén már nem fideszes politikus áll, hanem a pártokhoz nem kötődő, a Budapesti Olimpiáért Mozgalom alapítói közé tartozó Kulcsár Krisztián, aki alkalmasabb lehet társadalmi támogatottságot tenni az ügy mögé, mint a Fidesz, miközben a világ sportvezetőit sorra nyűgözik le az itthoni versenyek csillogásával (a 2023-as atlétikai vb-t 2027-ben ismét az úszók világbajnoksága követi, és abban az évben a női kézilabda-vb helyszíne is Magyarország lesz).
Mindez együtt alighanem azt jelzi, nem engedték még el örökre az ötkarikás álmot, igaz, a kormány Budapest-politikáját képviselő Fürjes Balázs tavaly ősszel arról beszélt, a 2024-es pályázat visszavonása után kizárt, hogy 2032-ben Budapest olimpiát rendezzen, szerinte 2036 vagy 2040 lehet a reális cél.
Kiemelt kép: KKBK Kiemelt Kormányzati Beruházások Központja
