Nagyon szereti világgá kürtölni a magyar kormány, hogy milyen irtózatos tempóban nőnek a bérek. A minap az volt a nagy hír, hogy immáron 400 ezer forint fölött van az átlagkereset. Bruttóban.
A dolog szépséghibája, hogy ez a béradat úgy jön ki, hogy csak a legalább 5 főt foglalkoztató cégeket és a közszférát nézik, az ott dolgozók keresetét átlagolja a statisztikai hivatal. Vagyis sok százezer ember, aki mikrocégeknél vagy egyéni vállalkozóként dolgozik, kimarad ebből a számításból, márpedig a legkisebb cégeknél alkalmazottak jellemzően rosszabbul keresnek, mint a nagyobb cégeknél levők.
És az átlagbér kevésbé jól adja vissza a jövedelmi viszonyokat. Inkább szokás az úgynevezett medián bért is mellétenni: ez az a kereset, amelynél ugyanannyi ember keres kevesebbet, mint ahányan többet. A medián bér az átlagkeresettől Magyarországon havi sok tízezer forinttal elmarad.
A helyzet koránt sem annyira rózsás, ha egyrészt a medián bér alakulását nézzük. Másrészt pedig ha az országhatárokon túlra tekintünk.
A magyar medián bérek reálértékben feleannyival nőttek 10 év alatt, mint a többi visegrádi országban, és csak a legjobban kereső felső 5, illetve 1 százalék béremelkedése haladta meg jelentősen a szomszédokét, ahol épp fordítva, az alacsony keresetűek jövedelmi felzárkózása történt – vette észre a Vakmajom. (Gazdasági ügyekre, összefüggésekre mutat rá a Facebook-oldal, profi közgazdászok csinálják.) Ez a 2008-2018 közötti időszakra jellemző. Mindez pedig az Európai Bizottság országjelentéséből derül ki. (10-11. oldalon van a béremelkedésre, munkaerőpiacra vonatkozó összefoglaló.)
A magyar medián bérek reálértékben feleannyival nőttek 10 év alatt, mint a többi visegrádi országban, és csak a…
Közzétette: Vakmajom – 2020. február 26., szerda
Kiemelt kép: Fotó: 24.hu/Berecz Valter
