Igen pesszimistán kezdte a világ 2020-at, a megkérdezettek 61 százaléka szerint ugyanis rossz irányba haladnak a dolgok – derül ki az Ipsos nemzetközi közvélemény-kutató felméréséből. A legelégedettebbek a kínaiak voltak, jóllehet, az adatfelvétel még a koronavírus-járvány kitörése előtt történt. A listán őket követik az indiaiak, majd egy nagyobb ugrással a szaúd-arábiaiak. Magyarország messze lemaradva, a lista vége felé található: honfitársaink 72 százaléka mondta azt, hogy rossz irányba haladnak a dolgok.
A felmérés során a megkérdezettek kiválaszthattak három területet is, amely miatt különösen aggódnak. Globális tekintetben az első helyen a szegénység és az egyenlőtlenség (34 százalék), a munkanélküliség (31 százalék), valamint a bűnözés és az erőszak (30 százalék) szerepelt. Utóbbit ugyanakkora arányban említették, mint a pénzügyi vagy politikai korrupciót. A lista végén 3, illetve 2 százalékos említési aránnyal a gyermekkori elhízás és a hitelhez jutás szerepel, de a terrorizmus is mindössze 10 százalékot aggaszt, és ezzel hátra szorult.
Az egyes kategóriákat lebontva látszik, hogy a szegénység miatti aggodalom leginkább Oroszországra jellemző (60 százalék), de nem sokkal marad le Chile (55 százalék) és Magyarország (52 százalék) – ez hazánk esetében az előző hónaphoz képest 9 százalékpontos emelkedést jelent. A legkevésbé az amerikaiak aggódnak a szegénység miatt, de még ott is a lakosság közel negyedét foglalkoztatja a kérdés. Érdekes ugyanakkor, hogy a magyarok attól nem félnek, hogy elveszítenék a munkájukat (11 százalék).
Magyar szempontból a legkiugróbb eredmény az egészségügy esetében figyelhető meg: a megkérdezettek 76 százaléka mondta azt, hogy nyugtalankodik emiatt, miközben a világátlag 27 százalék. Még a második helyen szereplő Lengyelországban is 55 százalékos volt ez az arány, ráadásul a magyarok pesszimizmusa az előző hónaphoz képest 8 százalékkal nőtt. Az egészségügy miatt legkevésbé Dél-Koreában (4 százalék) és Törökországban (3 százalék) aggódnak.
Ehhez képest jóval kevesebben forgolódnak éjszaka a korrupció (49 százalék), az oktatás (32 százalék, de még nem jött ki az új Nat), a társadalom morális hanyatlása (18 százalék), a bevándorlás ellenőrzése (11 százalék), a bűnözés és erőszak (11 százalék) vagy a klímaváltozás (8 százalék) miatt. De ami még ennél is sokkal kevésbé kavarja fel a magyarok lelki nyugalmát, az az adók (5 százalék), a környezetre irányuló veszélyek (4 százalék), a szélsőségek erősödése (4 százalék) és a terrorizmus (2 százalék).
Kiemelt kép: Marjai János / 24.hu