A köztársaság mára halott, nem a dicsőségét ünnepeljük, hanem a halálát gyászoljuk – mondta a Demokratikus Koalíció (DK) elnöke a köztársaság napján tartott megemlékező beszédében.
Gyurcsány Ferenc, aki pénteken a fővárosi Bibó István szobornál szólalt fel, úgy fogalmazott: a köztársaság teste az alkotmányban, szabályokban, intézményekben, közjogi viszonyokban él, azonban van egy lelke is, amit a polgárai hordoznak. A köztársaságot egymástól különböző, eltérően gondolkodó, másban hívő és másként élő polgárok alkotják, mert egy olyan színes, eleven közösség, amelyet egymás megértése és a mértékletesség köt össze – jelentette ki.
Erősebb az az ország, amelyik elfogadja és védi polgárainak sokfajtaságát, mint az, amelyik bármilyen fajta egyneműséget követel – jelentette ki. A köztársaság hívei nem adhatják meg magukat az erőszakos, egyneműsítő, kizárólagosságra törekvő embereknek és csoportoknak – közölte. Hozzátette, nem ért egyet azokkal, akik szerint a köztársasági eszmével szemben ál a nemzet ügye. A nemzet nem egyszerűen a közös vér és közös föld sorközössége, sőt bizonyos értelemben a legkevésbé ez. A nemzet nem egyszerűen történelmi képződmény, hanem egy olyan erős kapocs, amiben a nyelven és a történelmen kívül ott kell, hogy legyen az egymásért viselt sokszínű kulturális és szociális felelősség is – érvelt a pártelnök.
Akik azt mondják hogy a haza nem lehet ellenzékben, hogy a kormánnyal szemben állók valójában nem magyarok és, hogy a kormány egyenlő a hazával, azok nem nemzetet építenek, hanem pártállamot. A nemzet és a köztársaság azonban soha nem lehet pártelvű – szögezte le.
Ezekben az években a nemzet önmagában nem alkalmas arra, hogy polgárait biztonságban tudja és szabaddá tegye – emelte ki a szónok. Emlékeztetett Orbán Viktor pénteki rádióinterjújára, amelyben a miniszterelnök azt mondta, hogy az egész világ egy nagy falu. Gyurcsány Ferenc közölte, hogy ebből azonban az következik, hogy közös felelősségünk van a világért. Nem kell feladni nemzeti mivoltunkat, magyarságunkat, de érteni kell, hogy nem csak a koronavírus problémáját, de szinte semmilyen gondot nem lehet bezárkózó, nemzeti keretek között megoldani – jelentette ki. A DK ezért mondja, hogy létre kell hozni az Európai Egyesült Államokat – tette hozzá.
Emlékeztetett arra is, hogy idén van az általa nemzettragédiának nevezett trianoni döntés századik évfordulója. Hangsúlyozta, nem hiszi, hogy van olyan magyar, akit személyesen ne érintett volna meg ez a gyász. Természetes, hogy a nemzet is meggyászolja a saját tragédiáját, de el kell jönnie a pillanatnak, amikor lezárjuk a gyász időszakát és megtanulunk élni az új keretek között – fogalmazott. Azt javasolta, hogy mindenki vonja le a tragédia tanulságait, próbáljon meg új életre berendezkedni az új keretek között, a múlt helyett pedig inkább tekintsen a jövőbe.
Más témában kérdezték arról, hogy hogyan értékeli a Niedermüller Péter VII. kerületi polgármester ellen szervezett csütörtöki tüntetést. Válaszként azt mondta, hogy „keresztény barátainak” azt javasolja, hogy ha úgy gondolják, hogy „Péter testvérük eltévedt”, akkor ne döglött patkányokat küldjenek, hanem inkább imádkozzanak érte és ezzel „segítsék őt visszatérni a nyájhoz”. Egyúttal azt kérte mindenkitől, hogy a megértésért, egymás elfogadásáért ne erőszakkal, ne fenyegetéssel, hanem értő és türelmes szóval küzdjenek.
Kérdezték arról is, hogy szerinte Niedermüller Péter megfelelően fogalmazott-e, amikor „rettenetes képződménynek” nevezte a fehér, keresztény, heteroszexuális férfiakat és nőket. Gyurcsány Ferenc azt felelte, ebben az esetben fogadják el mércének Orbán Viktor azon szavait, hogy ne azt nézzék, mit mond, hanem azt, hogy mit tesz. Niedermüller Péter mindig is egymás elfogadásának kultúráját képviselte, akik ismerik, azok értették a szavait, és „azt gondolom, hogy az, amit gondol, az nagyon rendben van” – jelentette ki.
Arra a polgármestert tudna válaszolni, hogy miért nem kért bocsánatot – válaszolta egy újabb kérdésre. Hozzátette, a politikus joggal bízhat abban, hogy értik szavait és mondanivalójának a környezetét. Niedermüller Péter a következő években a munkájával, cselekedeteivel választ ad arra a kérdésre, hogy a kijelentése szül-e feszültséget közte és a kerület lakói között – reagált egy másik felvetésre.
Gyurcsány Ferencet kérdezték a 2004-es, a kettős állampolgárságról szóló népszavazásról is. Emlékeztetett, hogy Áder János köztársasági elnök 1993-ban, képviselőként még arról beszélt, hogy a Fidesz nem támogatja a határon túli magyarok szavazati jogát.
Kolber István, a DK Új Köztársaságért elnevezésű alapítványának elnöke a megemlékezésen arról szólt, hogy sok mindennek van emlékműve, de a köztársaságnak nincs. Bibó István szobra azonban egy kitűnő hely, mert kifejezi a köztársaság szellemiségét – indokolta a helyszínválasztást.
Mára az a furcsa helyzet állt elő, hogy habár az ország jelenlegi vezetői voltak egykoron a Bibó István szakkollégium tagjai, mégis az ellenzék őrzi Bibó István szellemiségét – fogalmazott. A rendezvény közben, amelyre néhány tucatnyi szimpatizáns gyűl egybe, a két politikus megkoszorúzta Bibó István szobrát.
