Két pápaszemespingvin-fióka jött világra a Fővárosi Állat- és Növénykertben. A december második felében kikelt apróságok egy költőüregben tartózkodnak, a nagyközönség csak néhány hét múlva láthatja őket.
A pingvinfiókák december 18-án és 21-én keltek ki a tojásból, és azóta is rendben fejlődnek, szüleik, Joy és Narancs féltő gondoskodással óvják őket. Egyelőre az állatkert honlapján és Facebook-oldalán lehet nyomon követni a gyarapodásukat – tájékoztatta az intézmény kedden az MTI-t.
A budapesti állatkertben a pingvinek tartása több mint százéves múltra tekint vissza – emlékeztetnek a közleményben. A jelenleg bemutatott, Afrika déli partjai mentén őshonos pápaszemes pingvinekkel bő három évtizeddel ezelőtt kezdtek foglalkozni. Az első Magyarországon kikelt és sikeresen felcseperedett pingvinfióka 1994-ben jött világra; azóta rendszeres a szaporulat, így a mostani két fióka már a 39. és a 40. a sorban. A kolónia most 32 egyedből áll.
Az állatkert számokban
Az új esztendő kezdetére a szokásos számlálást is megtartották az állatkertben. Ebből kiderült, hogy a városligeti intézményben az emlősöket 135 faj 1380 egyede, a madarakat 155 faj 1302 egyede, a hüllőket 132 faj 893 egyede, a kétéltűeket 33 faj 327 egyede, a különféle halakat 231 faj 5759 egyede, a gerincteleneket pedig 204 faj 658 egyede és további 104 tenyészet képviseli. Ehhez jön a budapesti állatkert által fenntartott margitszigeti vadasparkban lakó 3 emlősfaj 20 egyede és 22 madárfaj 106 egyede. Így 896 állatfaj 10 445 egyedéről, illetve 104 tenyészetről gondoskodnak a szakemberek.
A budapesti állatkert fajgazdagsága és változatossága nemzetközi összehasonlításban is kimagaslónak számít. Az épülő Pannon Park megnyitásával ez a gyűjtemény száznál több érdekes fajjal, köztük emlősökkel, madarakkal, tengeri állatokkal egészül majd ki – áll a közleményben.
A kertben látható sebezhető, veszélyeztetett vagy kritikusan veszélyeztetett kategóriába sorolt fajok szinte mindegyike rendszeresen szaporodik is. Erre jó példa a veszélyeztetett pápaszemes pingvin, tarvarjú, ázsiai vadkutya és indiai oroszlán vagy a kritikusan veszélyeztetett gorilla, orangután és cebui disznó. Még náluk is ritkábbak a mhorr gazellák, amelyek természetes élőhelyükről már kipusztultak, Budapesten viszont rendszeresen szaporodnak.
Összeszámlálták azt is, hány mentett állattal foglalkoztak 2019-ben. Minden korábbinál több, 2201 sérült, legyengült vagy elárvult vadon élő állat kapott második esélyt a kert szakembereinek köszönhetően. Különösen a mentett sünök száma növekedett: míg az elmúlt esztendőkben évi 200-400 egyed került a sünispotályba, tavaly 600-at mentettek meg a biztos pusztulástól – közölte a Fővárosi Állat- és Növénykert.
