Budapesten megalapították a Szabad Városok Szövetsége nevű együttműködést. Ez csak egy politikai deklaráció, amely jelzi, hogy vannak a térségben olyan politikai szereplők is, akik nem osztják a populista-nacionalista kormányok értékeit? Vagy terveznek konkrét együttműködéseket is?
Matus Vallo (Pozsony): Fontos a demokratikus értékek melletti kiállás, és annak hangsúlyozása is, hogy mi progresszívebb politikusok vagyunk, mint a kormányaink. De emellett vannak konkrét terveink is, például szeretnénk megosztani egymással a best practise-eket, a jó gyakorlatokat, amelyeket alkalmazunk. Budapest, Prága vagy Varsó sokkal nagyobb és gazdagabb, mint Pozsony, de biztos vagyok abban, hogy sokat tanulhatnunk egymástól. Budapest tapasztalataira most épp egy pozsonyi fürdőépítés terén számítunk, Prágától pedig a kitűnő városfejlesztési intézetüket szeretnénk átvenni.
Karácsony Gergely: Hadd utaljak Kertész Imrére, aki egyszer azt mondta: időnként ki kell mondani az értékeinket, különben mások mondják ki helyettünk és bohózatot csinálnak belőle. A szimbolikus ügyeknek nagyon nagy jelentősége van egy olyan világban, ahol a politika elveszíti az értékeit. De mi városvezetők vagyunk, minket nem azért fognak újraválasztani, mert szép deklarációkat írunk, hanem mert jól kormányzunk. Nekünk az a dolgunk, hogy praktikus dolgokat valósítsunk meg, amelyek mögött értékek állnak. Ami a konkrét együttműködést illeti, szeretnénk látni, hogy hol milyen megoldások születnek a lakhatási válságra, a közlekedésre, a levegőminőség javítására, hiszen ezekkel a problémákkal mindannyian szembesülünk. Együtt próbálunk lobbizni azért, hogy ezek a városok közvetlen uniós forrásokhoz jussanak.
Zdenek Hrib (Prága): Pozsonnyal már eddig is szoros volt az együttműködésünk, de egyik várossal sem volt még formális, írott megállapodásunk. Ez most új lendületet adhat a közös munkának. Ahogy Karácsony Gergely említette, nagyon fontos az uniós közvetlen források bevonása a városfejlesztésbe, annál is inkább, mert az EU következő keret-költségvetéséről épp most folynak a tárgyalások. Nálunk ráadásul Andrej Babis miniszterelnök ellen is vizsgálat folyik, aminek az eredménye hatással lehet Csehország uniós támogatására is.
Rafal Trzaskowski (Varsó): Egyetértek a többiekkel, van jelentősége annak, hogy értékekről is szól ez megállapodás, ezek a mai világban sajnos nem magától értetődők. De nagyon konkrét feladataink is vannak: az Európai Unió szeretne a klímaváltozás elleni küzdelem élharcosa lenni, de senki sem tudja, hogy miképp érjük majd el a kitűzött a célokat. Például hogyan hozzunk létre olyan régiókat vagy városrészeket, ahol alacsony a kibocsátás, vagyis ahova nem hajthat be túl sok autó. Hogyan győzzük meg az ott élőket, ha ez rájuk is érvényes? Milyen felvilágosító és edukációs kampányt indítsunk? Hogy takarékoskodjunk jobban az energiával a városközpontokban? Rengeteg olyan terület van, ahol együttműködhetünk, információt cserélhetünk.
Akkor beszéljünk a pénzről is. Korábban többször szó volt arról, hogy városok közvetlen támogatásokért lobbiznak Brüsszelben, olyan forrásokért, amelyek nem a kormányokon keresztül érkeznének. Pontosan milyen elvárásaik vannak? Mivel mind a négy főváros egy főre eső GDP-je meghaladja az uniós átlagot, a kohéziós alapokból nem is részesülhetnek. A városfejlesztésre eddig fenntartott Urban Innovative Action teljes kerete mindössze 370 millió euró, amiből ez a térség eddig egyáltalán nem is részesedett.
Rafal Trzaskowski (Varsó): Hadd oszlassak el egy félreértést: a kohéziós politikát nem arra találták ki, hogy csak a szegényeket támogassa, ez a szolidaritás egyik eszköze. Ha például egy relatíve gazdag régió szerkezeti problémákkal küzd, akkor annak is jár a támogatás. Ha Európa a világ egyik növekedési központja akar lenni, akkor nem lehet minden támogatást a szegényeknek adni, szükség van azokra az újításokra, startupokra is, amelyek többsége éppen a városokban működik. Természetesen az uniós pénz nagy része továbbra is a szegényebb régióknak jut majd, de nem szabad elfelejtkezni azokról a városokról sem, amelyek az innováció központjai. A mostani költségvetési tervek szerint a kohéziós és strukturális források 8 százaléka jutna a városoknak, de lesz több, új forrás, ezért nekünk is ott kell lennünk a tárgyalóasztalnál. Ha a lengyel kormány nem támogatja a 2050-es klímacélokat, és ragaszkodik a szénhez, ez az ő döntése, de én mint Varsó főpolgármestere szeretnék ambiciózus célokat kitűzni és részesülni az uniós klímalapból is.
Zdenek Hrib (Prága): Prága a statisztikák szerint az EU hetedik leggazdagabb régiója. De ez sajnos nem tükrözi a valóságot, az életminőség vagy a szociális problémák jobban leírnák a valós helyzetet, de erről nem készül statisztika. Ha Babist tényleg felelősnek találják, akkor annak következményei lehetnek, például az, hogy a támogatások egy részét közvetlenebb módon, a városok kapják majd a jövőben.
Mi a helyzet azokkal a forrásokkal, amelyek a jogállamisági fenntartások miatt veszélybe kerülhetnek? Ez mennyire reális veszély?
Karácsony Gergely: Mit tehet az Európai Bizottság Magyarországgal kapcsolatban? Két rossz döntés van: semmilyen szankciót nem alkalmaz és hagyja, hogy ez a politika vírusként terjedjen Európában. Vagy bünteti az egész országot a kormány politikája miatt. Ha egyik hibát sem akarja elkövetni, akkor marad a közvetlen finanszírozás.
Tudjuk, hogy az uniós forrásoknak csupán néhány százaléka kerülhet Budapestre, de a kérdés az, hogy ezekről hogyan születik majd döntés. Vannak információink arról, hogy a kormány egy olyan operatív programtervet tett le Brüsszelben az asztalra, ami megszünteti a regionális célzást és olyan programokat indítanak, amelyek centralizáltak. Miközben az EU egyik alapelve, hogy a kormányoknak egyeztetnie kell az önkormányzatokkal, a fővárosi önkormányzat egyáltalán nincs beavatva azokba az elképzelésekbe, hogy hogyan tervezi a magyar kormány az uniós források elköltését. Nyilván emögött az van, hogy a főváros önkormányzat ne tudjon profitálni a fejlesztésekből, csakhogy itt az a tét, hogy a főváros a magyar gazdaság motorja tud-e maradni, hogy az innovációban a város az élre kerül vagy lemarad. Nem azt kérjük, hogy másnak kevesebb pénz jusson, nekünk meg több, csupán annyit: ami Budapestnek jár, annak az elköltésébe legyen nekünk is beleszólásunk.
Mind a négyen ellenzéki polgármesterek. Milyen a kapcsolatuk a kormányaikkal? Érik a városukat hátrányok vagy a politikai szólamok mögött, a szakpolitikákban működik a közös munka?
Matus Vallo (Pozsony): Én függetlenként, szakpolitikusként lettem Pozsony főpolgármestere, de nem teszek lakatot a számra, elég nyíltan bírálom a kormányt. Közben tudom, hogy a város fejlődése érdekében muszáj együttműködni a kormánnyal, a minisztériumokkal, az adminisztráció különböző szintjeivel. Az utóbbi években voltak olyan törvények, amelyek hátrányosan érintették a várost, de ez nem tudatos büntetés volt, csupán a populista politika része. Például korábban a járdákat a lakástulajdonosoknak kellett eltakarítaniuk, most viszont ez a főváros feladata. Jó sokba is kerül, viszont nagyon népszerű intézkedés.
Rafal Trzaskowski (Varsó): Kaczynskiék nem szeretik az önkormányzatiságot, ahol lehet, megnyirbálják. A választási ígéreteiket a mi kárunkra valósítják meg, csökkentették az adókat, amit aztán félig mi fizetünk meg. Varsó évente 300 millió eurót veszít az adóreformon. Korábban az önkormányzatok fizették az oktatási költségek kisebb részét, a kormány a nagyobbat, most ezt megfordították. Próbálnak kivéreztetnek minket. A terveik között szerepel, hogy még több pénzt vonnának el a városoktól, és a választási kerületet is átszabnák, nyilvánvalóan politikai okokból. Szakpolitikai területeken, például a metró tervezésekor igyekszem mindig egyeztetni, de ez elég nehezen megy.
Zdenek Hrib (Prága): A pénzelvonás nálunk is érezhető. De ez az összes önkormányzatot érinti, nemcsak Prágát, egyszerűen van egy olyan kormányzati törekvés, hogy mindent centralizáljanak, és elvegyék a döntés lehetőségét a helyi önkormányzatoktól. Vagy felsőbb szinte viszik a döntést vagy létrehoznak egy saját intézményt, struktúrát, hogy azon keresztül kontrollálják a döntéseket. Mégis azt mondom, muszáj együttműködni valahogy a polgárok érdekében.
Karácsony Gergely: A kormány egyelőre nem akar háborút indítani ellenünk, és mi sem készülünk erre. A filozófiai alapvetésünk azonban nagyon különbözik a kormányétól. Az alapkérdés ez: amikor úgy érezzük, hogy a demokrácia nem működik elég jól, akkor kevesebb vagy több demokráciát szeretnénk? Az egyik válasz a centralizáció, az erős kéz politikája, amely azt kéri az állampolgároktól, hogy alattvalóként viselkedjenek. A másik a nyitott városok politikája, ami bevonja az embereket a döntésekbe. Nem véletlen, hogy én most városvezetőkkel alkotok szövetséget, hiszen valamennyien egy alulról jövő demokráciában hiszünk. A városok közelebb vannak az emberekhez, és közelebb tudják vinni a politikát a választópolgárokhoz.
Mit gondolnak, a Szabad Városok Szövetsége lehet az alternatív, nyugatorientált, progresszív V4?
Rafal Trzaskowski (Varsó): Persze, fontos, hogy bebizonyítsuk, ez a térség tud progresszív is lenni, de nem szeretnénk, ha mindig a kormányhoz kellene hasonlítani magunkat. Nincsenek kisebbrendűségi komplexusaink, mi maguk is tudunk választ találni a nagy európai kihívásokra, anélkül, hogy a kormányainkra vagy más európai városokra mutogatnánk.
Zdenek Hrib (Prága): a szövetség megalapításának szövegében végül nincs is benne a V4, mi ugyanis szeretnénk nyitottak maradni mások irányában. Nem akarunk abba a hibába esni, hogy mindig valakivel szemben határozzuk meg magunkat, mint a kormányaink. Mi inkább a pozitív megközelítést támogatjuk, a tapasztalatcserét, a legjobb megoldások átvételét.
Karácsony Gergely: A nacionalista-populista kormányok szeretik úgy beállítani a dolgokat, hogy ők egy személyben képviselik a hazájukat. Ez az együttműködés viszont arról szól, hogy a visegrádi régióban nemcsak a kormányok képviselik a választókat, hanem a városvezetők, akiket ráadásul közvetlenül választottak. Az a történelmi múlt, ami összeköt minket, egy folyamatos billegés volt Nyugat- és Kelet-Európa között, és mi most két kézzel kapaszkodunk az Európai Unióba. Nem képviseljük a hazánk egészét, épp azt a politikát kérdőjelezzük meg, amikor egy politikus ezt állítja. Ez ugyanis a demokráciával ellentétes hozzáállás.
Kiemelt kép: Mohos Márton / 24.hu
