Elöljáróban két dolgot kell megjegyezni:
- a Bűnügyi Statisztikai Rendszerben szereplő bűncselekmények nem mind 2018-ban történtek, a Belügyminisztérium honlapján található ugyanis egy követő jellegű statisztika, amelybe az adatok akkor kerülnek be, ha a büntetőeljárást a nyomozóhatóságok (a rendőrség vagy az adóhivatal), illetve az ügyészség befejezte,
- 2018 közepén módszertani váltás történt, így a két félév adatait nem ajánlott összevetni, mi is külön foglalkozunk velük.
Tavaly január és június között közel 180 ezer ügyet zártak le, míg július és december között alig 118 ezret. Vagyis 2018 első felében ezer, a másodikban 650 ügy ért véget naponta átlagosan.
Az előbbi időszakban a büntetőeljárást az esetek 50 százalékban a sértett kezdeményezte, majd a rendőrség (23,8 százalék), illetve a bűncselekményt észlelő személy következik (17 százalék). A végeredmény az esetek harmadában vádemelés lett, minden negyediknél megszüntették a nyomozást, tíz százalékban pedig már a feljelentést elutasították.
Az év második felében a 118 ezer esetből 89 ezerszer feljelentés miatt, 29 ezerszer hivatalból, alig négyszázszor pedig előkészítő eljárást követően értesültek a hatóságok bűncselekményről.
Hackerek, Győr-Moson-Sopronba veletek!
Az első félévben közel nyolcvanezer regisztrált bűncselekményt eszköz nélkül követtek el, ha csak a maradék esetet nézzük, a három leggyakoribb elkövetési tárgy a személygépkocsi, a feszítővas és a csavarhúzó volt – autót a fennmaradó esetek negyedében, feszítővasat minden tizedik bűncselekménynél, csavarhúzót százból átlagosan hatszor használták.
Szabolcsban az eszközzel elkövetett bűntettek harmadában bizonyítványokkal trükköztek, míg Fejérben fiktív szerződésekkel ügyeskedtek nagy számban – a hasonló esetek felét ebben a megyében követték el. A hackerek a főváros mellett Győr-Moson-Sopron megyébe tömörültek, ott az eszközzel elkövetett bűncselekmények 45 százalékát tette ki az a 360 eset, amikor kódfeltörő alkalmazást használtak.
Az elkövetés tárgyát tekintve viszonylag egységes a kép országszerte: a 76 574 esetből 18 ezerszer forint papírpénzt szemelt ki az elkövető, ötezerszer mobiltelefon vagy PDA volt a célpont, két és fél ezerszer pedig személyautó vagy kerékpár. A pénz mint célpont mindenütt toplistás, de a fővárosban és Győr-Moson-Sopron megyében a bankkártya is népszerű (1225, illetve 388 esetben, ami jól rezonál a kódfeltörő alkalmazások használatának gyakoriságával), öt megyében pedig a marihuána került fel a dobogóra.
Árulkodó, hogy Északkelet-Magyarországon, azaz Borsodban és Szabolcsban kiugróan gyakran az élőfa a célpont (amit az esetek zömében minden bizonnyal tüzelőnek szánnak), ez a két megye adja ki az országos esetszám felét, de a statisztikában van külön tűzifa sor is, ami Hevesben lett dobogós. Szabolcs egyébként élen jár a magánútlevelek eltulajdonításában is: a 455 ilyen esetből 189 ott történt.
Június végéig csak egy eszközt és egy tárgyat lehetett rögzíteni minden bűncselekményhez, azután eszközből legfeljebb ötöt, tárgyból maximum tízet lehetséges megnevezni. A toplistán ez nem változtatott, az autó, a feszítővas és a csavarhúzó maradt a sláger, Hajdú-Biharban a mozgássérültek parkolási igazolványával trükköztek nagy számban, Szabolcs-Szatmár-Beregben pedig szerződésekkel (93, illetve 73 eset).
Az elkövetés tárgyai igen sem változtak, a kivétel Fejér megye, ahol népszerű volt az amfetamin (59 eset), Komárom-Esztergomban a kannabisz (45 eset), Tolnában pedig az ingatlanokat szemelték ki az országosnál nagyobb arányban az elkövetők (118 esetben).
Veszprémben az utcára megy a bűn
A bűncselekmények helyszínét illetően egyben kezelhető a 2018, nem változott évközben a módszertan. Az esetek harmadában nem állapítható meg, hogy közterületen történt-e az elkövetés vagy sem, ahol igen, ott tíz esetből négyszer közterület volt a helyszín. Bács-Kiskunban és Veszprémben szeretik a leginkább mások szeme láttára intézni a bűntetteket, e két megyében a bűnesetek több mint fele közterületen történt, Zalában és Szabolcsban a legmagasabb (67 és 72 százalék) a nem közterületen elkövetett esetek száma.
Készítettünk egy grafikát, a csík hossza azt mutatja, hány bűneset volt az adott helyen, a kétféle színezés pedig azt, hogy hogyan oszlik meg a közterületen és a nem közterületen regisztrált bűncselekmények aránya.
2018 első félévében 53 460 elkövetőt regisztráltak, ez a szám a második félévben 58 125-re nőtt, amit az magyaráz, hogy a módszertani változás miatt július előtt mindenki csak egyszer számított bele a statisztikába. Januártól júniusig
így alacsony részarányuk miatt az átlagban elveszik, hogy kilencven százalékuk büntetlen előélettel vágott bele a bűnelkövetésbe. (A második félévre a módszertanváltás miatt nincs értelme arányokat számolni.)
Kamionsofőröktől az ápolókig
A minisztériumtól kaptunk foglalkozási statisztikát is. Az első félévben az elkövetők hatvan százalékánál nem töltötték ki ezt a mezőt, ezeket az alábbi számításoknál nem vettük figyelembe. Az összes elkövető tizedét három foglalkozáshoz tartozók teszik ki:
- tehergépkocsi-vezető, kamionsofőr (719 fő, közülük négy nő),
- egyszerű ipari foglalkozású (685 fő, abból 46 nő),
- máshova nem sorolható egyszerű szolgáltatási és szállítási foglalkozású (647 fő, akik közül 47 nő).
A férfiak magas részarányát (87 százalék) mutatja, hogy esetükben a legnépszerűbb foglalkozások megegyeznek a fenti sorrenddel, míg a nőknél a legtöbben bolti eladók (241 fő), takarítók és kisegítők (202), illetve ápolók vagy szakápolók (80).
A második féléves adatoknál a legnagyobb hányadot a válaszmegtagadók adják. A fennmaradók negyede munkanélkülinek vallotta magát, mindkét nemnél dobogósok a máshova nem sorolható kereskedelmi foglalkozásúak, illetve a férfiaknál az eltartottak és a tanulók, a nőknél pedig a nyugdíjasok és a gyesen lévők.
2018 első félévében a bő 53 ezer elkövetőből 13 700 megtagadta a válaszadást, a fennmaradók közel fele csak az általános iskolát végezte el, érettségije minden tizediknek volt, főiskolai vagy egyetemi végzettsége pedig csupán hét százaléknak. A második félévben többször is szerepelhet ugyanaz az ember a statisztikában, így ott pontos arányszámítás nem lehetséges, de a megoszlás hasonló.
Nem térül meg a kár
2018-ban a bűncselekmények összesen 375 milliárd forint kárt okoztak – csak összehasonlításképpen: ez Magyarország tervezett 2020-as összes költségvetési kiadásának 1,8 százaléka. Ebből 15 milliárd forint, azaz kicsivel több mint négy százalék térült meg. A legtöbb kárt a pénzmosás okozta (125 milliárd forint), ezt követi a költségvetési csalás (80 milliárd), illetve a csalás (72 milliárd). A legkisebb forintosított tételt az okirattal való visszaélés hozta, amiatt 86 ezer forint kár keletkezett tavaly. Azonban sok kicsi sokra megy: bélyeghamisítással például sikerült 13 millió forintos kárt összehozni.
Apropó megtérülés, a legjobb mutatót a jövedéki orgazdaság produkálta, ott a teljes kár (23 millió forint) visszajött, az iparjogvédelmi jogok megsértése miatt keletkezett kárnak (689 millió forint) 58, míg a versenytársak utánzásával kapcsolatos bűncselekmények 200 milliós kárának a 41 százaléka térült meg.
Bajban a bolti eladók
Az adatokból kiderül, az első félévben a sértettek nagyjából három százaléka volt külföldi, a többi magyar állampolgár. A 2200 külföldi esetében 1829-szer nem töltötték ki a foglalkozást, a fennmaradó közel négyszáznak az ötöde tehergépkocsi-vezető vagy kamionsofőr volt. A 66 ezer magyar esetében (a szám nem egyenlő az elkövetett cselekmények számával, hiszen egy esetnek több sértettje is lehet) alig 18 ezernél állapítottak meg foglalkozást, közülük a legtöbben bolti eladók voltak (942-en), őket követik a háztartási alkalmazottak (520 fő) és a tiszthelyettesek (423). Számottevő alkalommal voltak bűncselekmény elszenvedői a takarítók és kisegítők (404 fő) is.
A második félévtől a foglalkozást csak akkor szükséges rögzíteni, ha valaki azzal összefüggésben vált bűncselekmény áldozatává. Július és december között kicsivel kevesebb külföldi volt bűntett sértettje Magyarországon (1857 fő), a magyarok közül pedig főként rendőrök (350 fő), vállalkozók (217 fő) és bolti eladók (40 fő) voltak azok, akik a munkájukkal összefüggésben váltak sértetté. A listában egyébként 150 foglalkozás található, átlagosan mindegyikre tizenegy fő jut.
Családon belül
Januártól júniusig a 68,5 ezer esetből 8600-nál nem volt az elkövető és a sértett kapcsolatát taglaló adat, a többi csaknem 60 ezer között a leggyakoribb felállás az volt, hogy nem ismerték egymást (41,7 ezer alkalom). Több mint ötezerszer fordult elő, hogy alkalmi ismerősök voltak, és ezernél kicsivel többször az, hogy régebbi ismerősökről van szó, illetve a két fél régen élettárs volt. Házastársak 600-szor, munkatársak 380-szor, futtató és futtatott pedig 45-ször vált elkövetővé, illetve sértetté. Két ízben mediátor volt a sértett, ami azért megmosolyogtató, mert az ő feladata az, hogy összebékítse a veszekedő feleket. A második félévben itt is módszertani váltás következett: míg korábban egy sértett és több elkövető esetén csak egy kapcsolat rögzítésére volt lehetőség, júliustól az összes kapcsolat gyűjtése lehetséges. Átalakultak kategóriák, de továbbra is idegenekkel szemben követték el a legtöbb bűncselekményt, majd az egyéb ismerősök kategóriája következett, harmadik helyen pedig a volt és jelenlegi házastársi, illetve -élettársi kapcsolat szerepel a statisztikában sértett és áldozat közötti összefüggésként, míg szülő-gyermek kapcsolatot 473 alkalommal rögzítettek.
Kiemelt kép: Carl Court/Getty Images
