Számos pozitív intézkedés történt az egészségügy területén az elmúlt években, ezek a megelőzésre, a szűrőprogramok kiterjesztésére vagy az alapellátás megerősítésére fókuszáltak – mondta az emberi erőforrások minisztere csütörtökön Budapesten.
Kásler Miklós a Nézőpont Intézet Gyógyuló egészségügy című konferenciáján úgy fogalmazott, hogy az intézkedések célja az emberek „egészségben tartása” minél hosszabb ideig.
A miniszter beszélt az öt nemzeti programról, a sikeres magyarországi védőoltási rendszerről, a sürgősségi ellátás megújításáról és a digitális egészségügyről. Kiemelte, teljessé váltak a szűrések – elindult idén a hepatitis C betegségé is -, és megvalósult minden daganatfajta esetében a veszélyeztetett populáció szűrése. Vastagbélszűrésre például félmillió ember kapott behívót, 153 ezren küldtek mintát, és kétszáz daganatos esetet szűrtek ki közülük – ismertette.
Az alapellátásról Kásler Miklós elmondta: 10 milliárd forint pályázati forrás jutott a praxisközösségek létrehozására és megerősítésére, már 900 háziorvosi praxis működik közösségi formában. Beszélt arról is, hogy emelkedett a finanszírozás a traumatológiai és érsebészeti ellátásban, és tettek lépéseket a szakember-utánpótlás terén is, ösztöndíjak odaítélésével.
Az intézkedések között említette a sürgősségi ellátás megerősítését, rendszerének átszervezését, az egynapos sebészetek fejlesztését. Tízmilliárd forint jutott családbarát szülészetek kialakítására, folyamatos a mentőszolgálat fejlesztése – sorolta. Kiemelte a Közép-kelet-európai Onkológiai Akadémia létrehozását, amelyhez a magyar állam 500 millió forinttal járult hozzá.
Az Egészséges Budapest programról szólva azt mondta, folyamatos a közép-magyarországi régió egészségügyi ellátásának fejlesztése, struktúrájának átalakítása. Ez nem kórházi ágyak megszüntetését jelenti – hívta fel a figyelmet.
Az egészségügyi munkavállalók bérhelyzetének javítása folyamatosan napirenden van – hangoztatta Kásler Miklós, és hozzátette, hogy 2018-tól 2022-ig összességében 72 százalékos alapbéremelés lesz a szakdolgozóknál.
Banai Péter Benő, a Pénzügyminisztérium (PM) államtitkára előadásában arról beszélt, hogy egy jól működő gazdasághoz, a versenyképesség fenntartásához egészséges társadalomra van szükség. Helyzetelemzésében az államtitkár elmondta, a magyar gazdaság növekedése függ az uniós bővüléstől is, az elmúlt években azonban az uniós átlagot érdemben meghaladó növekedést produkált a magyar gazdaság, idén 5,2 százalékkal.
Hozzátette: a versenyképesség javításában szerepet játszó foglalkoztatásban Magyarország lassan eléri a felső korlátot, ugyanakkor az 55 év feletti foglalkoztatottak tekintetében lemaradás van a szomszédos (V4-) országokhoz képest. Ez részben az egészségi állapotra és a korai halálozásokra vezethető vissza – mondta.
A GDP-arányos egészségügyi közkiadások dinamikájában emelkedés látszik, a közkiadásokat nézve 2010-hez képest 2020-ra 740 milliárd forint a többlet, ami 60 százalékos növekedést jelent. A kórházi tartozásállománnyal kapcsolatban érdemi változásokat kell elérni – emelte ki -, hozzátéve: makroszinten intézményi felelősség is van abban, hogy egy intézmény kifizeti-e beszállítóit.
A PM államtitkára azt mondta, hogy az intézkedéseknek fókuszálniuk kell a lakosság egészségi állapotának javítására és növelni kell az intézményrendszer hatékonyságát is.
Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet igazgatója az általuk készített felmérés eredményeire hivatkozva közölte: száz magyarból mindössze 22-nek van jó véleménye az egészségügyi ellátásról és a megkérdezettek 70 százaléka érzi egészségesnek magát. Az igazgató szerint fontos feladat, hogy az egészségügybe vetett bizalom megerősödjön. Emelkedtek az orvosbérek, a környező országokhoz képest széles az egészségbiztosítási csomag, és az elektronikus egészségügyi szolgáltatási tér (eeszt) az egyik sikertörténete az ágazatnak – fogalmazott. Utóbbival kapcsolatban elmondta: az eeszt-ben évi 100 millió orvos-beteg találkozót vezetnek fel és 8
